Hidrológiai tájékoztató, 1967

1. szám, május - Fekete Gábor-Takács László András: A Tétényi úti kórház kútjairól

1. kép. 1. sz. kút 2. kép. 2. sz. kút mészkőfalazatot az 1966. év tavaszán helyreállították, és kétrészes, 2 m 0-jű fedlappal látták el, melyen észlelőnyílás készítését tartanánk szükségesnek. A FTV betonkorrózió vizsgálatához beállított 30 cm kiállású, 10 cm 0-jű PVC talaj vízszínészlelő kútját Fj-el jelöltük. Mértük még az F

2 jelzésű figyelőkutat, mely 12 cm kiállású, 7 cm 0-jű korrodált vascső. Méréseink és értékelésük A talajvízszín változását a rendelkezésünkre álló idő alatt 1965. október végétől 1966. március első hetéig bezárólag három hetenkénti mérésekkel kísértük figyelemmel, a méréseket magasságilag is meghatározott helyekről végeztük 1 cm mérési pontosságú kútvízszín-, és fenékmélységmérő műszerrel. Az összehasonlítást lehetővé tevő abszolút magassági adatok meghatározását a Tétényi út 9. számú ház lábazatában lévő falitárcsáról szintezéssel végeztük. A helyszínrajzi ábrázolás érdekében a kutak helyét a Kórház kerítéséhez, mint alapvonalhoz képest, előmetszéssel határoztuk meg. Méréseink eredményét Adria feletti magasságokra átszámítva az alábbi összehasonlítás tartalmazza (a zárójeles számok Vendl A. 1947. június 3-i adatai). Kútperem Fenékszint Kútmélység Kútmélység Vízszintek 1. 104,83 100,03 4,80 (6,02) 2. 104,21 99,58 4,63 (5,62) 3. 104,46 100,87 3,59 (6,62) 104,53 99,47 5,06 104,29 101,65 2,64 1965. okt. 23. 102,19 102,21 102,13 102,32 — nov. 13. 102,27 102,23 102,33 102,44 102,32 dec. 4. 102,93 102,93 102,75 103,05 103,28 dec. 24. 103,54 103,55 103,63 103,61 103,31 1966. jan. 25. 103,19 103,21 — 103,24 103.02 febr. 12. 103,66 103,66 103,87 103,77 103,39 márc. 5. 103,54 103,55 103,68 103,64 103,25 3. kép. 3. sz. kút A vízszintek összehasonlításának és a csapadékviszonyokkal kapcsolatos változásaik figyelemmel kísérésének céljából szerkesztettük a 2. ábrán levő grafikonokat. A mérések értékeléséhez és a kutak állapotának a korábbi ismertetésekkel való összehasonlításához meterológiai, hidrográfiai és vízkémiai adatokat szereztünk be. A 24 órás csapadék-, a napi középhőmérséklet-, és a budapesti Duna-vízállás idősorának vizsgálatunk idejére eső részét a 3. ábrán tüntettük fel, összehasonlítás céljából az 1. sz. kút vízszíngrafikonjának megismétlésével. A szintén ott ábrázolt 14 hónapos (1965. jan—1966. febr.) havi középhőmérsékleti adatoknak az 1901/50 évek átlagával és havi csapadékösszeg idősornak az 1901/40 évek átlagával való összehasonlítása megmutatja, hogy méréseinket az átlagnál egy kicsit hűvösebb és sokkal csapadékosabb időszakot követő, szokásosnál melegebb ősz és aszályosnak mondható október végén kezdtük el. Így első mérésünket az évi legkisebb talajvízszínállásnál végeztük, azonban ezt nem tekinthetjük minimális vízszínnek, mivel az év erősen csapadékos volt. A kútvízszínek és a csapadék nyilvánvaló és időben kissé eltolódó kapcsolatánál sokkal szorosabb korreláció figyelhető meg a Duna vízállásával. Szabó J. és Vendl A. ismertetett elméletei, valamint az a tény, hogy a Duna vízállása a feltüntetett minimumkor (nov. 13.) kereken 5, maximumkor (febr. 13.) is mintegy 2 méterrel volt kisebb a kutakban mért szinteknél, kizárják a Duna vizének a területre való beáramlási lehetőségét. Ezekből kiindulva részletesebb vizsgálatnak és vízföldtani elemzésnek kellene kimutatni a kutak és a Duna vízszíningadozásai között fennálló igen szoros kapcsolat okát. 60