Hidrológiai tájékoztató, 1967

1. szám, május - Fekete Gábor-Takács László András: A Tétényi úti kórház kútjairól

2. ábra. Napi csapadékadatok és a kutak vízszínváltozásai (3 hetenkénti mérés alapján) A kutak vizének vegyelemzését az OKI végezte az 1965. nov. 13-án merítéssel vett vízmintáinkból. Közöljük még a Sósfürdő ún. Kísérleti kútjának Finály I. által 1935-ben végzett elemzését, és zárójelben Vendl A szulfátadatait (1947. jún. 2.): Kíséri, k. 1. 2. 3. összes szilárd alkatrészt mg/l 42 351 7 330 Klorid mg/l 1 707 • 490 390 401 Szulfát mg/l 27 899 7 076 5 924 5 801 Szulfát mg/l (14 860) (10 380) (6 810) Ossz. keménys. nkf 855,8 181,2 Lúgosság ml. n. HCl/l 17,2 9,4 O fogyasztás mgO/1 3,8 2,4 2,3 Nitrát mg/l ny 250 300 Nitrit mg/l 0 0 i • gy- ny. Ammónia mg/l 0 0 0 Vas mg/l 0,03 0,03 0,03 Mangán mg/l 0 0 0 Megjegyezzük, hogy a Kísérleti kút az akkori kutak között az egyik legtöményebb volt. Vendl A. Az üzemben lévő kutak kimerülési idejét 15—20 évre becsülte. Az általunk vizsgált kutak ugyan már több, mint 20 esztendősek, azonban 1945. óta teljesen szünetelt a vízkivétel. A piritszemcsék „elhasználódásának", limonittá való oxidációjának mértéke az elmúlt 20 év alatt tehát lényegesen kisebb volt, mint azt megelőzően az aktív üzemelés időszakában. Ilyenformán a jelenlegi kutak vizének kis szulfáttartalmát nem annyira az üde pirit hiánya okozza, hanem egyrészt az, hogy az erősen szennyezett kutakban megindult a szulfátok redukciója a szerves anyag hatására, másrészt a higulási folyamat, melyet az emelkedő vízszín jelez. 3. ábra. Meteorológiai és hidrológiai adatok összehasonlító idősora és sokévi átlagok Amennyiben a jelenlegi kutak néhány méteres környezetében a szulfátképző pirittartalom lecsökkent volna a „kiscelli" agyagban, távolabb újabb kutak létesítésének vízföldtani feltételei akkor is biztosítottak. Ugyanis a pirit oxidációjához jelentős mennyiségű levegő kell, amely azonban csak szemcsés talajon keresztül juthat az agyaghoz. Mivel Jáky J. és Vendl A. fúrásai e területen nem tártak föl semmiféle folyami üledéket, de még más helyeken gyakorta előforduló homokkőpadokat sem a „kiscelli" agyag fölött, ezért az oxidáció nem lehetett nagymértékű. Vendl A. kutatásai szerint bizonyos földmunkák miatt az oxidáció mértéke ugrásszerűen megnövekedhet. Ilyen jellegű földmunkát ugyan végeztek a terepen betonkorrózió vizsgálata céljából, azonban ez csak mintegy 40—50 m

2-nyi területen aránylag rövid ideig folyt, úgyhogy az agyagréteg visszahelyezése és a terület gyepesítése után a nagyobb mérvű szulfitképződés minden bizonnyal meg is szűnt, ahogy ezt a feltételezést Vend. A. kísérletei is igazolják. Az artézi kút A terület gyógyhatásának kiegészítése céljából az Erzsébet sósfürdő területén 1943-ban 536,5 m mély kutat létesítettek 104.21 m A feletti magasságban. A kút komplex (földtani, hidrológiai, fizikai, kémiai) adatai Papp F. jelölése szerint: I. II III 52.53 2.0.9 1.04

2.6 IV V 49°.0 4.6 VI 47.019.0104 Kutak v/zszintje mAf • 61