Hidrológiai tájékoztató, 1967

1. szám, május - Dr. László Ferenc: A vízgazdálkodás szervezeti és igazgatási kérdései

pontból egyaránt csak egységes szervezetben oldható meg célszerűen. Hogy ez mennyire így van, azt a külföldi tapasztalatok is meggyőzően igazolják. Az Országgyűlés által 1964. decemberében elfogadott vízügyi törvény is következetesen érvényesíti azt az elvet, hogy a vízgazdálkodás nagy népgazdasági jelentősége, tervszerű rendje megköveteli az egységes állami irányítást, de természetesen e mellett nem nélkülözheti a tanácsok, a társadalmi erők fokozott részvételét a helyi vízügyi feladatok megoldásában. A törvény ennek megfelelően jelöli ki nemcsak a vízgazdálkodás jogi kereteit, hanem fejlesztésének fő célkitűzéseit is. A vízügyi igazgatás körébe tartozó feladatok Ezek után röviden tekintsük át az egységes vízügyi igazgatás körébe tartozó feladatokat. Ezek elsősorban a következők: a) az ország felszíni és felszínalatti vízkészletének kutatása, feltárása és nyilvántartása; b) a vízkészletnek az egyes népgazdasági ágak közötti tervszerű és gazdaságos elosztása; c) a vízzel való takarékos gazdálkodás irányelveinek és szabályainak megállapítása, érvényesítése és alkalmazásuk ellenőrzése; d) a felszíni és felszínalatti vizek tisztaságának biztosítására vonatkozó jogszabályok végrehajtása, a vízszennyezés elleni védelem irányítása, szabályainak megállapítása, érvényesítése és alkalmazásuk ellenőrzése; e) a vízgazdálkodás, valamint az ennek célját szolgáló létesítmények fejlesztésével és korszerűsítésével kapcsolatos irányelvek megállapítása, a vízgazdálkodási keretterv, a távlati és éves tervek kidolgozása, illetőleg összehangolása; g) a vizek hasznosítását és kártételeinek elhárítását szolgáló munkák, művek és létesítmények műszaki tervezésére és kivitelezésére vonatkozó szabályok megállapítása, azok érvényesítése és alkalmazásuk ellenőrzése; h) a vizek hasznosítását és kártételeinek elhárítását szolgáló munkák, művek és létesítmények rendeltetésére, rendeltetésszerű és biztonságos használatára, fenntartására és üzemeltetésére vonatkozó szakmai követelmények meghatározása, továbbá a vízügyi célokat szolgáló technológiai berendezések tervezésére, kivitelezésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályok és szakmai követelmények megállapítása, érvényesítése és alkalmazásuk ellenőrzése; i) a vizek hasznosítását és kártételeinek elhárítását szolgáló munkák, művek és létesítmények — az építésügyi igazgatás minden építményfajtára vonatkozó általános jellegű szabályainak megtartásával, valamint a műszaki tervezésre és kivitelezésre vonatkozó jogszabályok keretei között történő műszaki tervezése, építése, fenntartása, továbbá ezek üzemeltetése, valamint a vízügyi célokat szolgáló technológiai berendezések létesítése, fenntartása, üzemeltetése; j) a hajóút kitűzése és fenntartása; k) az árvíz- és belvízvédekezés ellátása, valamint a helyi vízkár elleni védekezés irányítása; 1) a vízgazdálkodási tudományos kutatással és oktatással kapcsolatos feladatok ellátása; m) a vízügyi hatósági jogkör gyakorlása; n) a vízügyi árhatósági jogkörnek — az árszabályozásra vonatkozó jogszabályok szerint történő — ellátása; o) a nemzetközi vízügyi feladatok ellátása. A vízügyi igazgatás szervezete Miután főbb vonalakban számbavettük a vízügyi igazgatás körébe tartozó feladatokat, röviden tekintsük át azt a szervezetet is, melynek révén ezek végrehajtásra kerülnek. A vízgazdálkodás országos irányító szerve és egyben legfőbb általános felületet gyakorló főhatósága az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), mely az állami vízgazdálkodás egységének helyreállításával 1953. október 1-én kezdte meg működését. Az OVF ellátja a vízügyi feladatokat végző — az állami vízügyi szervezetbe nem tartozó — szervek vízügyi tevékenységének szakirányítását is és koordinációs tevékenységet végez az egyes tárcák vízgazdálkodási ténykedését illetően. Az OVF részére ennek az összehangoló munkának az ellátásához nagy segítséget nyújt az Országos Vízgazdálkodási Bizottság (OVB), mely a nagyobb elvi jelentőségű, valamint a több minisztérium (országos hatáskörű szerv) működési területét érintő vízgazdálkodási kérdések megoldására, továbbá a vízgazdálkodás fejlesztési irányvonalának kialakítására létesült. Feladata, hogy a vízgazdálkodás területén tudományosan megalapozott, a korszerű technika és a gazdaságosság követelményeinek megfelelő intézkedéseket és fejlesztési irányelveket javasoljon, illetőleg bíráljon el, megvizsgálja és összehangolja az Országos Vízügyi Főigazgatóság által kidolgozott, több népgazdasági ágazat területére kiható, vagy a nemzetközi vízügyi együttműködést érintő jelentősebb vízgazdálkodási kérdéseket és fejlesztési célkitűzéseket, továbbá véleményezi az ezekre vonatkozó műszaki, gazdasági és igazgatási tárgyú javaslatokat és tervezeteket. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy az OVB létrehívása rendkívül hasznos intézkedésnek bizonyult, mivel rajta keresztül már számos olyan, több tárcát érintő kérdést sikerült viszonylag rövid idő alatt megoldani, melyet a szokásos ügymenet útján lényegesen hosszabb átfutási idővel lehetett volna csak elintézni. Az OVB útján az ár- és belvízvédekezéssel, valamint a helyreállítással kapcsolatos soron kívüli intézkedések is gyorsan és igen eredményesen megoldhatók, amit az 1965. évi rendkívül nagyméretű dunai árvízvédekezés meggyőzően igazol. De ugyanezt bizonyítják az idei ár- és belvízvédekezéssel kapcsolatos tapasztalatok is. Pozitív módon nyilatkozhatunk az OVF-nál tanácsadó szervként közel három éve működő Vízügyi Műszaki Tanács munkájáról is, mivel ez a szerv vízgazdálkodás fejlesztése terén számos kérdésben hasznos segítséget nyújtott a felső vezetés számára. A vízügyi szervezet operatív szakigazgatási, valamint termelési feladatainak jelentős részét területi államigazgatási szervek: a vízügyi igazgatóságok végzik. Ezek államigazgatásunk legsajátosabb szerv-típusát képviselik. Ellátják elsőfokon a vízügyi államigazgatási ügyeket, tehát közhatalmi jogosítvánnyal rendelkeznek, másrészt alkalmasak arra is, hogy a vízgazdálkodással és a vízügyi igazgatással kapcsolatban felmerülő területi feldatokat elvégezzék, (pl. árvíz- és belvízvédekezés). Működésük kiterjed a vízgazdálkodás körébe tartozó műszaki-gazdasági feladatokra (tervezés, építés, üzemelés, fenntartás, kezelés), ideértve a szakvélemények adását, vízügyi előírások megállapítását is. A vízügyi szervezet munkája színvonalának emelése szempontjából jelentős lépést jelent a Vízépítőipari Központ létrehozása, mely 1966. áprilisában kezdte meg működését. Minden reményünk megvan arra, hogy a Központ felállítása az OVF felügyelete alá tartozó szervek vízépítési és vízgépészeti termelési tevékenységének hatékonyabb, decentralizált irányítását, az OVF munkájának az átfogó elvi irányításra való összpontosítást vonja maga után. Intézkedés történt arra is, hogy a vízügyi igazgatóságoknál a termelési és az ezzel összefüggő gazdálkodási tevékenység ellátására ún. termelési üzemet kell létrehozni. A termelési üzem kialakítása amellett, hogy a termelési jellegű munkát az eddiginél hatékonyabbá és gazdaságosabbá teszi, egyúttal elősegíti majd azt a célkitűzést is, hogy a vízügyi igazgatóságok a működési területükön folyó vízgazdálkodási tevékenység tényleges gazdáivá váljanak. Az eddigi szervezetben ugyanis az igazgatóságoknak ez az igen fontos feladata nem érvényesülhetett a kívánt mértékben, mivel a figyelem elsősorban az operatív jellegű tevékenység végrehajtására irányult. Azáltal, hogy a jövőben a termelési jellegű munkák önálló szervezetben kerülnek végrehaj 30