Hidrológiai tájékoztató, 1967

1. szám, május - Dr. László Ferenc: A vízgazdálkodás szervezeti és igazgatási kérdései

tásra, létrejönnek azok a szervezeti feltételek, amelyek lehetővé teszik azt, hogy az igazgatóság többi szervezeti egységei a fejlesztési célkitűzésekkel, a koordinációs munkával, a hatósági tevékenységgel stb. jelentőségüknek megfelelően foglalkozzanak. Vízminőségi Felügyelet A vizek tisztaságának védelme szempontjából is új fejlődési szakaszt jelent a Vízügyi Törvény és annak végrehajtási utasítása, mely átfogóan rendezi a vizek megóvását a káros behatásoktól. Az ezzel kapcsolatos feladatok ellátására szervezte az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Központi Vízminőségi Felügyeletet, melynek feladatait röviden a következőkben foglalhatjuk össze: a) a vizek minőségének ellenőrzése közvetlenül, illetőleg a Felügyelet területi szervei útján; b) a vízszennyezőkkel szemben megfelelő intézkedések elrendelése, illetőleg ilyenek kezdeményezése; c) a vízszennyezés megakadályozását szolgáló szennyvíztisztító létesítmények műszaki megoldásának és üzemi előírásainak meghatározása; d) állásfoglalás a vízszennyező ipari és kommunális létesítmények telepítésénél; e) javaslatok kidolgozása a különböző népgazdasági ágakban tervezett vízminőségi intézkedések programjának kialakítására; f) közreműködés a határvizek minőségi vizsgálatában; g) a vízminőségi propaganda irányítása. A vízszennyezések megakadályozására irányuló munka eredményesebbé tétele érdekében a vízügyi igazgatóságoknál is felállításra került a vízminőségi felügyelet. Ennek a szervnek a működése minden bizonnyal hatékonyan elősegíti majd az ezen a téren végrehajtásra váró területi feladatokat. Bár a Vízminőségi Felügyelet működése még csak rövid múltra tekinthet vissza, munkája során már eddig is jelentős eeredmények születtek. A tizenkét vízügyi igazgatóság alközpontjaiban és megfigyelő állomásain már több mint 1200 egyéni megfigyelő észleli a vízfolyások szemmel látható minőségi változását és ezt jelezve lehetőséget nyújt a kár megelőzésére. 1964-ben 400 esetben, 1965-ben pedig mintegy 300 esetben tettek bejelentést rendkívüli szennyezésekről. Az észlelők szakismeretének és műszeres felkészültségének fokozásával a vízügyi igazgatóságok már kb 1000 mintavételi helyről több mint 5000 minta elemzése alapján figyelték a vízfolyások minőségi változásait. Több mint 250 szennyező ellen indult hatósági eljárás. Örömmel állapíthatjuk meg egyébként, hogy az ipartelepek és intézmények szemléletében ezen a téren jelentős javulás észlelhető. A Felügyelet rendkívüli szennyezések esetén közvetlenül intézkedik, míg a határvizeket a szomszédos országok területéről érő szennyezések esetén az illetékes magyar vízügyi meghatalmazottak útján jár el. A megyei vízvédelmi bizottságok, mint tanácsadó és javaslattevő szervek, a Víminőségi Felügyelet munkájának hatékonyabbá tétele érdekében segítik a vízügyi igazgatóságokat, azonban még nem minden megyében egyforma intenzitással. Legeiismerésre méltóbb ezen a téren a Borsod megyei Vízvédelmi Bizottság működése. Vállalatok, tudományos és oktatási szervek A vízgazdálkodás műszaki tervezési, építési, tudományos kutató- és oktató jellegű feladatait az alábbi vízügyi szervek látják el: Vállalatok: OVF Vízügyi Tervező Vállalat (VIZITERV) OVF Vízügyi Építő Vállalat (VIÉP) OVF Keletmagyarországi Vízügyi Építő Vállalat (KEVIÉP) OVF Dunántúli Vízügyi Építő Vállalat( DUVIÉP) OVF Vízkutató és Fúró Vállalat (OVIKUV) OVF Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat (FOKA) OVF Vízgépészeti Vállalat, (VÍZGÉP) OVF Sajómenti Vízművek (SAVI) OVF Dunai és Tiszai Vízi Nagylétesítményeket Beruházó Vállalat (DUNABER) Nem vállalati formában működik a Vízügyi Beruházási Igazgatóság, amely a DUNABER profiljába nem tartozó országos jelentőségű vízilétesítmények építésével foglalkozik. Tudományos és oktatási szervek: A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet. Feladata az ország felszíni és felszín alatti vizeivel kapcsolatos hidrológiai, hidraulikai, vízkémiai, hidroökonomiai, vízépítési, vízkészletgazdálkodási tudományos és kutató tevékenység, valamint intézményes műszaki tájékoztatás. A Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum. Feladata a vízgazdálkodási műszaki tervezés és üzemeltetés, valamint a vízépítés szakterületén felsőfokú képesítéssel rendelkező technikusok képzése. Tanácsi szervek A vízgazdálkodás szervezeti és igazgatási kérdéseiről szólva, feltétlenül ki kell térnünk ennek kapcsán a tanácsok ilyen irányú munkájára is, mivel ez is szerves része a vízügyi igazgatásnak. A tanácsok végrehajtó bizottságainak illetékes szakigazgatási szervei látják el ugyanis a helyi vízgazdálkodási tevékenységet, melynek természetesen az állami vízgazdálkodási tevékenységhez harmonikusan kell kapcsolódnia. E tevékenység eredményeképpen biztosítható vízügyi vonatkozásban a helyi erőforrások fokozottabb feltárása, a vízgazdálkodás összehangolt és gyors ütemű fejlesztése, a helyi igények fokozottabb kielégítése. A tanácsok hatáskörébe a következő vízügyi feladatok tartoznak: 1. A községi (városi) vízellátás, ideértve az iparvállalatok közműves vízellátását is; 2. a községi (városi) csatornázás, ideértve a közművek által összegyűjtött szennyvizek tisztítását és ezeknek, valamint a csapadékvizeknek az elvezetését is; 3. a közfürdők létesítése, fenntartása és üzemeltetése; 4. a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás; 5. a helyi hévízhasznosítás; 6. az árvíz- és belvízvédekezés, valamint a helyi vízkárelhárítás tanácsi szakigazgatási teendőinek ellátása; 7. az öntözés fejlesztésével és az öntözőtelepek létesítésével kapcsolatos tanácsi feladatok; 8. vízgazdálkodási és vízműtársulatok megalakításának, működésének segítése, továbbá a tanácsok hatáskörébe tartozó kérdésekben azok szakfelügyeletének ellátása. A felsorolt feladatokat ellátó tanácsi szakigazgatási szervek kettős alárendeltségben működnek. Alá vannak rendelve egyrészt az őket létrehozó végrehajtó bizottságnak, másrészt pedig a felettes szakigazgatási szerveknek. A helyi vízügyi feladatokat ellátó tanácsi szakigazgatási szervek felett a felügyeletet a közvetlenül felettes tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, végsőfokon: a) a fővárosban a Közmű- és Szolgáltatási Igazgatóság, b) a megyékben az Építési, Közlekedési, és Vízügyi Osztályok. • c) a megyei jogú városokban pedig az Építési és Közlekedési Osztályok látják el. A tanácsi végrehajtó bizottság vízügyi szakigazgatási szervének a felsorolt feladatok ellátásával kancsolatos tevékenységét az Országos Vízügyi Főigazgatóság" vezetője irányítja és annak végrehajtása felett szakfelügyeletet gyakorol. A szakigazgatási szerv e tevé31