Hidrológiai tájékoztató, 1967
2. szám, november - Dr. Scheuer Gyula: Az egri források vízföldtani vizsgálata
törnek fel. Méréseink szerint a forráscsoport összvízhozama a túlfolyó szinten 1100—1300 m 3/nap a fenék leürítő szintjében (156,40 mA. f.) pedig 2000 m 3/nap. Az úszóiskola (József-forrás) A létesítmény vízellátását itt is az úszómedence alján feltörő források biztosítják. Méréseink szerint a túlfolyón (157,6 mA.f.) eltávozó vízmennyiség 250—280 m : 1/nap, míg a fenékleürítő szintjén a forrás hozama 630 m 3/nap. Erzsébet-forrás A Lakatosárugyárhoz tartozó épület udvarán 1900ban mélyített kút kifolyó vizét a gyári mosdó és fürdő vízellátása céljából veszik igénybe. A kút vízhozamát rendszeresen mértük, átlagos hozama 60 m 3/nap. A források vízadóképességének megállapítása és az esetleges hozamváltozások mértékének meghatározása érdekében rendszeres és folyamatos hozamméréseket végeztünk. A mérési időszakban — 1963. aug.—1964. ápr. — lényeges hozamváltozást nem észleltünk. Méréseink szerint a területen, naponta kb. 12 200 m 3/nap a folyamatos és üzemszerű vízhasznosítás a túlfolyókon eltávozó, illetve a jelenlegi kútfej-kialakítások mellett kapott hozamértékeket figyelembevéve. Bizonyos esetekben, így pl. egyes medencék tisztításakor természetesen ennél nagyobb az elfolyó vízmennyiség. A feltáró fúrások eredményeinek ismertetése A források területén végzett rendszeres hozam = mérések mellett a vízföldtani viszonyok részletesebb és pontosabb megismerése céljából kutatófúrásokat és figyelőkutakat is telepítettünk. A fúrási pontok kitűzésénél figyelembevettük a már korábban létesített fúrások adatait és igyekeztünk azokat kiegészíteni. Egyik fő feladatunknak tartottuk a korábbi fúrások alapján felismert (9), kiemelt helyzetben levő mészkőrög határainak pontos megállapítását, az azt lezáró töréseknek és vízszállító szerepüknek meghatározását. Fúrásaink folyamatos és állandó magmintavétel mellett készültek. Az 1. sz. kutatófúrást a Heves megyei Víz- és Csatornamű Vállalat központi irodaháza előtti 20X10 m-es © /. II. III. rizmü kutak © Erzsébet forrás »1-11 FTI kutatófúrások 1 Tükör forrósok 2 Nagymedencei forrósok Feltételezett vetők 3 Versenyuszodai források 4 József forrás Időszelvény vonalak 1. ábra. Helyszínrajz szabad területrészen tűztük ki. A fúrás célja a fürdő területén 1955—56-ban (14) telepített fúrások K-i irányba való kiegészítése volt (1. ábrán 7,11 sz. fúrások), továbbá kedvező vízhozam jelentkezése esetén összefüggés vizsgálatok lefolytatása. A fúrás során 14,5 m-ig holocén iszap, homokos kavics jelentkezett, majd ez alatt felsőeocén piritumós mészmárga következett, amely 21,8 m-ig tartott. i A mészmárga után felsőeocén lithothamniumos mészkő mutatkozott egészen a furat talpáig. A mészkő 24—32 m közötti szakaszán karsztos járatokat, üregeket észleltek. Víz a furatban — a kavicsos réteg vizének kizárása után — 23 méterben jelentkezett és a fúrás mélyítésével a kifolyó víz mennyisége állandóan nőtt és 32 m-nél elérte az 1000 1/p-es értéket, amely továbbiakban már nem szaporodott. A 2. sz. fúrásunkat a sportuszoda mögött egy lakóház udvarán mélyítettük le. E fúrásunk 9 m mélységig jelenkori iszapos kavicsos rétegeket harántolt. Ez alatt középsőoligocén agyag, majd foriminiferamentes, vékony, rétegzett alsóoligocén agyagmárga jelentkezett és tartott 39,5 m-ig. Utána felsőeocén mészmárga, mészkő következett. A mészkő alatt 59,00 m-től tűzköves breccsa volt, amely középsőtriász mészkőre települt. A furat a szivattyúzás során a vártnál kisebb vízmennyiségeket szolgáltatott, annak ellenére, hogy a felsőeocén mészkő egyes szakaszai igen repedezettek voltak. A 3. sz. fúrást a Lakatosárugyártól D-re a Kertészet területén létesítettük a mészkőrög D-i irányba tör'.énő kiterjedésének megállapítása céljából. E fúrás 7 m-ig az Eger patak holocén iszapos, homokos, kavicsos rétegeit tárta fel. Ezalatt 110 m-ig, a furat talpáig, középsőoligocén kékesszürke anyag következett. Vízvezető karsztos kőzet a furatban nem jelentkezett. A 4. sz. fúrást a Timár utcában, a már megszüntetett mosoda ÉNy-i sarkától 15 m távolságban, Éirányban tűztük ki. A fúrás során 15,70 m-ig iszap, homokos kavicsrétegek mutatkoztak, majd ez alatt 33,4 m-ig oligocén agyagréteg következett. Ezután felsőeocén mészmárgát és mészkövet harántolt a fúrás, mely egészen a talpig tartott. A felsőeocén mészkő erősen repedezett volt, és karsztos járatok is mutatkoztak; ezeket azonban pirites, homokos, erősen görgetett középszemű kavics töltötte ki, amely a furatot minden alkalommal a szerszám kiépítés után 43 mélységig feltöltötte (1. ábra). összefüggés-vizsgálatok A források összvízhozamára vonatkozóan Schréter Z. (9) ad tájékoztató adatokat, megemlítve, hogy azokat becslés útján állapították meg. E becslések alapján az egri langyos források naponta mintegy 20 000 m 3 vízmennyiséget szolgáltattak. Ezen érték az 1920—22 évekre vonatkozik. Az irodalomban találunk az egyes források hozamára adatokat (7, 14, 16) amelyek tág határok között ingadoznak és különböző időszakokra vonatkoznak, mintegy jelezve azt a körülményt, hogy a források hozama időben változik. Az utóbbi időben Zétényi E. (16) végzett vízhozamméréseket, s összefüggést állapított meg a csapadék és a hozamváltozások között. A folyamatos és rendszeres hozammérések mellett kiterjesztettük vizsgálatainkat a természetes vízkészlet meghatározása érdekében az egyes források összefüggéseire, a többlet vízkivételek hatásainak figyelésére és a korábban végzett adatokkal összehasonlítást végeztünk. Az 1926-ban mélyített kút (I. sz. vízműkút) miután a forráscsoportok közvetlen közelében fúrták, természetesen kihatott a forrásokra. Ennek mértékére vonatkozóan Schréter Z. közölt adatokat (9). Ezek szerint a kútból kifolyó kb. 8000 m 3/nap vízmennyiség eleinte a források hozamára nem gyakorolt hatást, majd idővel a források vízhozama észrevehetően csökkent. Példaként említi, hogy a női úszoda — ma sportuszoda — leürített medencéje csak 9,5 óra alatt telítődött, hol68
