Hidrológiai tájékoztató, 1967

2. szám, november - Dr. Scheuer Gyula: Az egri források vízföldtani vizsgálata

zasztja a rétegből beáramló vizet és ezáltal megnöveli a rétegben levő víz nyomását. A patak vízállásának csökkenésével csökken a mederben a víznyomás, a rétegből könnyebben jut be a víz a mederbe, és lecsökken a rétegben levő víz nyomása. A vízállás változások hatására a mederben előálló nyomás ingadozások tehát továbbterjednek a vízvezető rétegben levő vízre. Megfigyeléseink szerint a vízállás változások hatásai a meder közvetlen környezetében szinte azonnal, távolabb (100 m-nél nagyobb távolságban) viszont csekély késleltetéssel jelentkeznek. IRODALOM 1. UBELL K.: A folyó- és talajvíz összefüggése a Duna mentén. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY, 1964. 5. 2. MAJOR P.: Examen sur un terrain d'études du rapport entre les régimes des riviéres et ceux des eaux souterralnes de la bände de terrains. AIHS SYMPOSIUM DE BUDAPEST, 1965. Volume 2. 3. VARROK E.: A nem permanens talaj vízmozgás vizsgálata, különös tekintettel a nyomásváltozás terjedésére. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY, 1960. 2. 4. VAGAS I.: A vízlökés elméletének kiterjesztése talajvízmozgásokra. MTA, A SZIVÁRGÁS ÉS KÜTHIDRAULIKA KÉRDÉSEI — ANKÉT, Budapest, 1966. Az egri források vízföldtani vizsgálata DR. SCHEUER GYULA ÉM Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat Eger város gyors ütemű fejlődésének eredményeként a vízzel szemben támasztott mennyiségi és minőségi igények az utóbbi időben jelentősen megnövekedtek. A város vízellátásának biztosítása megkövetelte a meglevő adottságok jobb kihasználása érdekében a rendelkezésre álló vízmennyiség pontosabb meghatározását és gazdaságosabb felhasználását, továbbá a vízföldtani adottságok alapján újabb víznyerő területek felkutatását. E nagyarányú munka részeként került sor a város belterületén feltörő langyos források és vízműkutak vízföldtani viszonyainak vizsgálatára. A vízadóképesség és a természetes vízkészlet mennyiségi meghatározása érdekében rendszeres vízhozamméréseket végeztünk, továbbá a vízföldtani viszonyok részletesebb megismerése céljából kutatófúrásokat és figyelőkutakat telepítettünk. A víznyerőhelyek és jelenlegi hasznosításuk A langyos források város belső részén, az Eger patak bal oldalán a Petőfi tér, Szarvas tér, Kertész utca és Lakatgyártó utca által határolt területen belül fakadnak. Erre az aránylag kis területre települnek a felhasználó üzemek is. Az egyes létesítmények víznyerési körülményeit, a termelt és felhasznált vízmennyiségeket az alábbiakban ismertetjük. A városi vízmű Eger város vízellátásának kiépítését 1926-ban kezdték meg és a növekvő igényeknek megfelelően több alkalommal bővítették és korszerűsítették. A szükséges vízmennyiséget jelenleg a források környezetében telepített fúrott kutakból biztosítják. Az első kutat 1926-ban mélyítették (10), majd a vízfogyasztás növekedése miatt 1956-ban (14) és 1962-ben újabb kutakat létesítettek (4). Az I. sz. vízműkút. Több évtizeden keresztül e kút képezte egymagában a városi vízmű alapját. A kút 1926-ban készült a Petőfi téren, a strandfürdő bejáratával szemben. Eredeti mélysége 60 m volt és kezdetben kb. 8000 m

3/nap (10) vízmennyiséget szolgáltatott, ismeretlen üzemi szinten. A feltörő víz nyugalmi szintje az akkori felszín felett kb. 10 m-rel helyezkedett el. Jelenleg a kút a felszín közelében 156,5 mA.f. szinten kb. 4000 m

3/nap vízmennyiséget ad szabad kifolyás mellett. A megfigyelések alapján a kút hozama az eredeti állapothoz képest csökkent, ami részben a kútállapot romlásával — műszaki meghibásodások béléscső perforálódás — részben újabb kutak telepítéséből eredő egymásrahatással magyarázható. A II. sz. vízműkút. A városi vízmű megkeresése alapján Vigh Gyula új kút lemélyítését javasolta a Népkert területén, melyet 1955—56-ban sikeresen kiviteleztek. A kút 190 m mélységű, vize az oligocén képződmények alatt feltárt repedezett mészkőből származik. A fúrás folyamán az agyagrétegek átharántolása után azonnal nagy erővel tört fel a víz, és ez a kiképzési munkálatok menetét nagymértékben akadályozta. A kifolyó víz mennyisége kezdetben 1500—1600 l/p volt. A kút vízadóképessége a jelenlegi kútfej-kialakítás mellett 600 m

3/nap. A III. sz. vízműkút. Az 1960-ban a Kossuth L. utcában mélyített 450 m mélységű kút kedvezőtlen eredménye után került sor 1961—62-ben a III. sz. vízműkút lemélyítésére a vízmű épülete mögött, a Petőfi tér ÉK-i részén, az I. sz. kúttól kb. 70 m távolságra (4). A kút középsőtriász repedezett mészkőből kapja vizét. A kifolyó víz mennyisége 3000 l/p volt, amelyből a jelenlegi kútfej kiképzés mellett napi 3000 m

3-t hasznosítanak. A felszökő víz nyugalmi szintje + 10,6 m volt (167,60 mA.f.). Fentiek szerint a városi vízmű a gravitációsan üzemelő I, II. és III. sz. kutakból kb. 7600 m

3/napi víz — mennyiséget szolgáltat a fogyasztóknak. A városi fürdő és strand A fürdőlétesítmények vízellátását a természetes források biztosítják. A források köré medencéket telepítettek, így természetes nyomással töltődnek fel és tisztántartásukat a túlfolyókon eltávozó vízmennyiség biztosítja. Jelenleg a fürdő területén két nagyobb, de egymással szorosan összefüggő forráscsoport különíthető el. Tükör-források. A források egy része a fürdő épületén belüli medencékben, másik része pedig az épület Ny-i oldalán kialakított 2 kisebb, ún. gyerek medencékben a fenékről tör fel. A források hozama a fenékleürítő szintjén a legnagyobb és a medencék töltődése során, a vízszín emelkedésével fokozatosan csökken. Az 1963—64-évben végzett mérések szerint a források vízadóképessége a fenékszint közelében 3000 m

3/nap, a túlfolyószinten pedig 2100 m

3/nap. Nagy medencei források. E forráscsoport a Tükörforrásokkal szorosan összefügg. A medence K-i végénél a fenékről feltörő források hozama a fenékleürítőnél 1500 m

3/nap, a túlfolyó szinten pedig 650 m

3/nap. A fürdő fúrt kútjai. A fürdő melegebb vízzel való ellátása érdekében 1955-ben vízkutatásra került sor a strand területén. Ennek során több kutatófúrásból feltörővizet kaptak, melyek jelenleg kb. 250 l/p vízmenynyiséget szolgáltatnak a felszín közelében. A versenyuszoda A versenyuszoda vízellátását a természetes langyos forrásoknak egy különálló az előbbiektől független csoportja biztosítja. A források itt is a medencefenékről 5* 67