Hidrológiai tájékoztató, 1967

2. szám, november - Dr. Lovász György: A szerkezeti viszonyok hatása a Dráva és Muravölgy esésgörbéjére, illetve a nagyobb mellékfolyók mechanizmusára

Az eredet után alig 5—7 km-rel a völgy keresztezi a D-Alpok É-i szerkezeti határát képező Gailvölgyet. Ez a rendszer Sillian környékén metszi a Dráva völgyét, ahol hatására kicsiny medence alakul ki. A folyó erőteljesen emelkedő felszínről érkezik, illetve süllyedő medencébe ér, tehát ma is élő törésvonalon halad át. Esésgörbéjét a holocén kéremozgások miatt nem tudja kiegyenlíteni, ezért a Sillian-i medence Ny-i peremén esése a korábbi szakaszokhoz képest igen nagy. A medencében a völgy esése igen kicsiny. A természetes folyó poszt-pleisztocén — óholocén akkumulációs tevékenységét a völgytágulat és a terjedelmes ártér igazolja. A Dráva, elhagyva a Sillian-i medencét rövid szakaszon, megnövekedett eséssel töri át a Gailvölgyi Alpok legnyugatibb részét. Ezt követően az Alfabeters Bach völgyében levő ma is mozgó szerkezeti vonal alakít ki egy viszonylag kicsiny lépcsőt, Thai alatt van a második nagy áttörés, amely lépcsős esésben nyilvánul meg az esésgörbén. Előtte rövid szakaszon a völgy esése csökken (2. ábra). az emelkedés az utolsó 70 évben 100 cm körüli értéket mutat. Miután a folyó egyrészt lerakja hordalékát, másrészt az Isel-torkolati völgymedencét elhagyja, szűk völgybe ér, ahol — Oberdrauburg LKV értékeit hosszabb szakaszra általánosítva — kiegyensúlyozott mechanizmusa van. Steinfeld térségében éri el a Dráva völgyét az a szerkezeti vonal, melyben a Weisen Bach és a Weisen See foglal helyet (1. ábra). Folyásirányt tekintve a szerkezeti vonal alatt holocén süllyedés van, aminek eredményeként ebben a térségben gyenge lépcső alakul ki a völgy esésvonalában. Mechanizmusa itt már nem kiegyensúlyozott. Gyenge bevágódás mutatható ki Sachsenburg LKV értékeinek utolsó 70 éves változásán, ahol az 1897—1960 közötti időszakban mintegy 30—40 cm-es medermélyülés tapasztalható. Ez a bevágódása a Möll és Lieser felvétele után — Feistritz a. d. Drau LKV adatainak változása szerint — növekszik és az 1901—60-as időszakban 80—90 cm-re tehető. Ebben a 230 240 250 260 ZTÜ 290 km 2. ábra. A Drávavölgy esésgörbéje az országhatárig Az Isel torkolatánál éri el a Dráva a Gailvölgyi Alpok É-i szerkezeti határát. Ezen folytatja további útját. Az Isel torkolatánál befejeződik a Dráva lépcsős esésű szakasza. Az említett szerkezeti vonalba lépésekor főleg az Isel hatalmas hordalékkúpot épít, amely L

avantig terjed és rajta a Dráva ágakra bomolva kanyarog. Lavantnál a Dráva még erőteljesen feltölt. Ezt nemcsak az ártér, illetve a völgy szélessége, de a LKV utolsó 70 évi értékeinek menete is igazolja (3. ábra). Ez térségben valószínűleg szerepe van a tetemes vízhozam növekedésének is. Vizsgálataink szerint ugyanis a Möll, a Dráva Möll-torkolat feletti vízhozamát 40%-kal, míg a Lieser a torkolata feletti Dráva vízhozamot további 23 %-kal növeli (Lovász Gy. 1966). Villach görbéje azonban azt mutatja, hogy a folyó mechanizmusa a Klagenfurti medence előtt ismét kiegyenlített (4. ábra). cm 100 501900 <9i0 1960 cm 50 3. ábra. A LKV időbeli változása a Dráván Lavantnál ieio BOO mo mo 4. ábra. A LKV időbeli változása a Dráván Villachnál A Klagenfurti medence szerkezeti vonalai azonban éreztetik hatásukat az esésgörbén. Már a Gail torkolata felett kezdődik a ma is élő szerkezeti vonalaktól erősen zavart terület, ezért az esés kismértékben már ott is növekszik. A Gail torkolata alatt azonban nagyobb mértékű, mert itt keresztezi az a nagy szerkezeti vonal a Dráva völgyét, amely egyrészt a Gailvölgy43