Hidrológiai tájékoztató, 1967
2. szám, november - Thoma Frigyes: Párolgástani modellkísérletek
2/a. táblázat. A mért és számított eredmények %-os eltérése Pontok H m m a2 ai ao y X A x% 1 0,00 +43,4577 +5,63366 —0,27767 2 6,00 +43,4577 +5,63366 —6,27767 =0,3207 —1,43 3 16,00 +43,3577 +5,63366 —16,27767 =0,5506 +2,36 4 21,00 +43,4577 +5,63366 —21,27767 =0,6379 +2,08 5 26,00 +43,4577 +5,63366 —26,27767 =0,7154 —1,42 6 36,00 +43,4577 +5,63366 —36,27767 =0,8511 +3,99 7 41,00 +43,4577 +5,63366 —41,27767 =0,9120 —4,07 2/b. táblázat. A mért és számított eredmények %-os eltérése Pontok TT mm a2 ai ao—y X Zlx% 1 0,00 + 153,4496 —19,2572 —0,3433 =0,00 2 10,00 +153,4496 —19,2572 —10,3433 =0,3298 —8,68 3 25,00 + 153,4496 —19,2572 —25,3433 =0,4740 +2,47 4 40,00 + 153,4496 —19,2572 —40,3433 =0,5792 —1,98 5 55,00 + 153,4496 —19,2572 —55,3433 =0,6655 —0,40 6 70,00 +153,4496 —19,2572 —70,3433 =0,7424 +0,35 7 85,00 + 153,4496 —19,2572 —85,3433 =0,8106 —0,85 Mindezek alapján a kutatás legközelebbi jövőbeni feladatát az alábbiakban látom célirányosnak: 1. Az alakhatásgörbe általános egyenletének — eddig (2 r) még ismeretlen j/=/ 3 — alakú • függvényének — H meghatározása a célkitűzésben felsorolt (a)... d) alakú) felületekre vonatkozóan. 2. Az A/ egyenletben felsorolt f 4... f 6 hatások, illetve azok paramétereinek a tanulmányban ismertetett módszerrel való meghatározása. 3. Az egyes hatások páronkénti változásának vizsgálata annak ellenőrzése, hogy nem jelent-e paraméterek függvényeiben ez némi módosulást. Befejezés Párolgáscsökkentésre vonatkozó módszeres vizsgálatok külföldön és hazánkban is főleg cetyl-alkohollal szabadban végzett, illetve laboratóriumban eszközölt kísérletekkel folytak. A Franciaországban nemrég műanyag lencsék alkalmazásával sterilizátorban elvégzett számos kísérletsorozat és azok eredményei azt bizonyítják, hogy a párolgáscsökkentés problémája véglegesen koránt sem megoldott. A csökkentéssel járó nehézségek, melyek lencsék esetén is fennforognak, újabb lehetőségek (módszerek, eljárások) kidolgozására ösztökélik a kutatókat. Párolgástani modellkísérleteinket elsősorban abból a célból kezdtük el, hogy választ kapjunk arra a kérdésre, hogyan, milyen módszerrel tehetjük vizsgálat tárgyává — hidraulikai modellkísérletekhez hasonlóan — a párolgás időben és térben végbemenő lefolyását. A különböző, fizikai szempontból legalapvetőbb tényezők állandósítása révén megfelelő szabályozó szerkezettel ellátott körlemezfelületekre — azok víz feletti változó magasságára vonatkozólag — sikerült kimutatni a szabad vízfelszín párolgásának változását. A kapott „alakhatásgörbe", illetve „redukciós hatásgörbék" egyenleteinek meghatározása révén — a paraméterek függvényei birtokában — olyan általános egyenlethez jutottunk, amely modell-viszonyokra vetítve megadja az összefüggést a lemez víz feletti magassága és átmérőjének ismeretében a párolgáscsökkentés alakulására. Az alakhatásgörbe amellett, hogy jellemző az egyes felületek alakjára, további vizsgálatokat tesz lehetővé. Próbaképpen a már megvizsgált felületeket (körlemezeket) 2—3 C°-kal kisebb, illetve nagyobb léghőmérsékleten is megvizsgáltuk. Ezen utóbbi vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy mód van egy újabb fizikai tényező, a léghőmérséklet paramétereinek meghatározására. Ez képezné esetleg legközelebbi tanulmányunk tárgyát. Mivel pedig a páratartalom változása hasonló — szimultán mérésekkel is kimutatható — mértékben van hatással a párolgásra, mint a léghőmérséklet változása, úgy remélhető, hogy alakhatásgörbénkkel a legalapvetőbb fizikai hatások jellemezhetők lesznek. Továbbá módot látunk arra, hogy nemcsak a fizikai hatásokat jellemezzük, de a párolgás áramlástani vizsgálata is egyszerű eszközökkel nyomon követhető lesz. Jelen tanulmánnyal nem kívánunk messzemenő következtetéseket levonni a jövőre vonatkozólag, de úgy érezzük, hogy a hidraulikai modellkísérletekhez hasonlóan a párolgás körülményeinek laboratóriumi méretekben történő vizsgálata, az eddigieknél pontosabb párolgási veszteségek értékeinek megadása, vidékenkénti adottságok, tavak és tervezendő mesterséges tározók párolgási viszonyainak vizsgálata ezekután csak megfelelő anyagiak előteremtésén múlik. IRODALOM 1. HEDESTRAND G.: Influence of thin surface films on the evaporation of water. (JOURN. PHYSM. CHEM., Vo. 28, 1245, 1924.) 2. SZESZTAY K.: A vízfelületek párolgásának csökkentése vegyszerekkel. (HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 42. 1962. 372—381.) 3. THOMA F.: Szabatos vizszintészlelési módszer és annak gyakorlati alkalmazása. (HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 1965. június, 23.) 4. GENET ED.—ROHMER R.: Reduction de l'évaporation par le recouvrement de la surface de l'eau ä l'aide de perl-.ís de plastique, (L'EAU, Vol, 48., No. 12., 1961. Paris, 348—352.) 41
