Hidrológiai tájékoztató, 1967

2. szám, november - Holló István: A vízminőségvédelem hatékonyságának feltételei

lyezése vagy központi méregmegsemmisítő berendezések (ciánégetők, fenoltalanítók) építése is időszerűvé vált. A műtrágya-, cukor-, papír-, vegyi- és gyógyszerintermedier-gyártás állandó és időszakos szennyvizében található káros vagy mérgező anyagok hatástalanítása vízvédelem szempontjából elengedhetetlen. Az adott helyzethez alkalmazkodó, jóformán két-három havonként változó szennyvíztisztítási kérdéseket is meg kell oldani. A hazai szennyvizek technológiájának kutatási feladataival több kutatóintézet foglalkozik és elvben a VITUKI tartja számon, hogy mit, hol, milyen mélységig kutatnak. A hagyományos szennyvíztisztítási technológiák mellett sor kerül a biológiai tisztítás eddig nem alkalmazott módszereinek (alga-, sás-, nád- stb. tenyészetek, valamint különböző mikroorganizmusok együttes és külön hatásának) vizsgálatára. A talajszűrés mint szennyvízelhelyezési és nem öntözéses gazdálkodási probléma megoldása szintén növelheti a vízvédelem hatékonyságát különösen most, mikor hazánkban a konzervipari és egyéb élelmezésipari létesítmények nagymennyiségű szennyvizet termelő üzemei egymásután épülnek olyan- helyeken, ahol bővizű befogadó nincs. A különböző eredetű szennyeződések egységes értékelése még hiányzik, mert pl. a mezőgazdaságban felhasznált nagymennyiségű műtrágya bemosódását a befogadókba, állattartási központok (sertéshízlalók, ba

r romfitelepek, különböző célú istállók stb.) vízszennyező hatását még sokan jelentéktelennek minősítik. Külföldön még a takarmánysilózás által okozott szennyvizeket is igyekeznek távoltartani a befogadóktól vagy a talajvíztől. Külföldről jövő vízfolyásainkon még nem lehetett hatékony vízminőségvédelmet biztosítani. Tárgyalások folytak, megállapodásokat kötöttünk, közös mintavételeket pl. Csehszlovákiával, Jugoszláviával folyamatosan végezzük, de mindez eddig kézzelfogható eredményeket, értve alatta a szennyezéseket megakadályozó intézkedéseket a szomszédos államokban nem hozott, a szennyezés okozta kár valamilyen formában történő megtérítéséről nem is beszélve. További tárgyalások folyamatban vannak. A hazai törvényes rendelkezések betartására az ellenőrző szervezet a területi vízminőségi figyelőhálózattal, a 12 vízügyi igazgatóságon dolgozó vízminőségi felügyelőkkel, vizsgáló laboratóriumokkal, valamint az egész hálózatot összefogó és irányító OVF Központi Vízminőségi Felügyelettel együtt különböző működési forma után, az OVF Vízellátási és Csatornázási Főosztályból kiválva, 1966-ban kezdte meg önálló szakágazati tevékenységét. A következő évek gyakorlata mutatja majd meg, hogy ez a szervezet mennyiben tud hozzájárulni a vízvédelem hatékonyságának emeléséhez. Az mindenesetre megállapítható, hogy ilyen átfogó és önálló szervezet létesítése a KGST államok vízügyi vezetőinek úttörő munkájára vezethető vissza és egyelőre hazai szervezetünkkel csak Csehszlovákia és Lengyelország hasonló célú szervezetei vethetők egybe. Kétségtelen, hogy a korszerű szennyvíztisztító telepek maximális ütemű építése biztosítaná a leghatékonyabb vízvédelmet. A kommunális és ipari szennyvíztisztító telep építése azonban világszerte általában a vízellátásnál nagyobb összegű és kevésbé rentábilis beruházást igényel. Példaképpen megemlíthető, hogy Leverkusen város, a Wupperverband és a Bayer Gyógyszergyár csatornarendszereinek a szétválasztása és az így elkülönített minőségű szennyvizek tisztítása mintegy 200 millió DM-ot igényel, amelyből a Bayer gyárra egyedül 146 millió DM esik (12). A fűzfői Nitrokémia Ipartelepek és sok más magyar gyár hasonló jellegű létesítményire is több 100 millió Ft-os nagyságrendű beruházás szükséges. Erre a célra a népgazdaságunk nem rendelkezik korlátlan összegekkel, tehát sürgősségi sorolás után, csak fokozatosan építhetők meg a hiányzó kommunális és ipari szennyvíztisztító telepek. A meglevő és általában túlterhelt vagy korszerűtlen szennyvíztisztító telepek rekonstrukciója is csak nagyobb távlatban oldható meg. Az eddigi szennyvízbírság összegszerűsége rontotta egy-egy gyár pénzügyi eredményét, de nem ösztönözte eléggé arra, hogy megépítse a megfelelő hatásfokú szennyvíztisztító telepét. Szükségesnek mutatkozik tehát olyan progresszív szennyvízbírság bevezetése, amelynek évenként emelkedő nagysága kényszeríti az ipartelepet olyan szennyvíztisztító berendezés megépítésére, amelyből elfolyó tisztított szennyvíz már nem bírságolható. A következő 5-éves tervekben közel milliárdos nagyságrendű szennyvíztisztító telepi beruházások szerepelnek és ezeknek lebonyolítására kutatás, tervezés, kivitelezés és beruházás terén az eddiginél nagyobb kapaUnsere Trinkwasserversorgung jst gefährdet! Wehret der Verschmutzung unserer Bäche, Flüsse und Seen! Schweizerische Gemeinnützige Gesellschaft Zürich äa»'

»s».zä» 3. kép. Svájci vízvédelmi plakát