Hidrológiai tájékoztató, 1967

2. szám, november - Dr. Oroszlány István: Öntözőberendezések és a választék

citású vállalatok és mind több szakember szükséges. Az alap-, közép- és felsőfokú szakember-oktatás megindult, de sajnos mintegy fél évszázad lemaradását kell rövidesen helyrehozni. A megépült szennyvíztisztító telepek nagy részének tisztítási hatásfoka nem éri el a megkívánható optimumot, mert az üzemeltetés nem áll hivatásának magaslatán. Ezen a téren is komoly lemaradásokat kell bepótolni és az üzemeltető vállalatok, valamint az azokat ellenőrző tanácsi vagy más hatósági szervek szennyvíztisztításban jártas szakemberellátását is meg kell oldani. Befejezésül: az országban az eddigi vízminőségvédelmi propaganda további kiszélesítésével olyan közvéleményt kell kialakítani, amely tisztában lesz a vízvédelem egészségügyi, esztétikai, sport, mezőgazdasági stb. vonatkozásai megoldásának fontosságával és valamilyen formában személyesen is részt vállal a vizek tisztaságáért folytatott harcban (3. kép). IRODALOM 1. SCHRÖDER, H. J.: Betriebserfahrungen mit der Seewasserverdampfungsanlage in Taranto (Italien) GWF 1966. 48. sz. 1361. o. 2. I. Internat. Konferenz über Meerwasserentsalzung in Washington GWF 1965. 48. sz. 1349 o. n. Europäisches Symposium „Süsswasser aus dem Meer" Athén, 1967. máj. 17—22. — GWF 1966. 42. SZ. 1208. o. 3. DÉGEN I.: A vízgazdálkodás III. ötéves terve. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1967. febr. 56. o. 4. HARTIG, E.—

DR. GRABMAYR: Das österreichische Wasserrecht. Wien, 1961. 5. GESETZ zur Ordnung des Wasserhaushalts (Wasserhaushaltgesetz) NSZK, 1960. ill. 1904. évi kiegészítés. 6. CSR TÖRVÉNYGYŰJTEMÉNYBEN megjelent, 1966. III. 12-én kelt 16. sz. kormányrendelet „A tisztítatlan vagy nem teljesen megtisztított szennyvizek folyóba való bevezetésével kapcsolatos kártérítésről". 7. 1/1966. (VIII. 3.) FM.-Eü. M. számú együttes rendelet ,,A vizek védelme érdekében egyes vegyi anyagok felhasználásának korlátozásáról". 8. RICHTLINIEN für den Schutz des Wassers bei Lagerung von flüssigen Brenn- und Treibstoffen, ö. W. W. V. kiadás, Wien, 1966. 9. GESETZ über Detergentien in Wasch- und Reinigungsmitteln. (Detergentlengesetz). Érvényes 1962. dec. 1. óta. Kiadta: a Bundesministerium für Gesundheitswesen, Bad Godesberg. NSZK. 10. HUSMANN, W.

: Auswirkungen des Detergentiengesetzes. GWF. 1966. 42. sz. 1208. o. 11. 22/1966. Eü. M. sz. utasítás „A radioaktiv sugárzás veszélyének kitett dolgozók balesetelhárító és egészségvédő óvó rendszabálya. SUGÁRVÉDELMI NORMÁK." Táncsics Könyvkiadó, Bp. 1966. 12. GRUNDSTEINLEGUNG feines Gemeinschaftswerkes zur Reinigung von Abwasser und Beseitigung von Abfällen. — österreichische Abwasser-Rundschau — Wien — 1966. 6. szám. 107. oldal. Öntözőberendezések és a választék OROSZLÁNY ISTVÄN Agrártudományi Egyetem, Gödöllő A napi gyakorlat már eddig is sok különböző típusú öntözőberendezést alakított ki hazánkban. Ismertek a legelő, a rizsesváltó, a takarmánytermesztő, a zöldséggyümölcs-szőlő stb. területeken alkalmazott régebbi típusú berendezések és a legújabbak is, a felületi öntözés hagyományos és modern, az esőszerű öntözés hordozható és beépített megoldásai. Mindezek — a gyors technikai fejlődés századában — nap mint nap várható újabb jobb típusokkal, már ma is nagy választékot, széles skálát jelentenek. A különböző típusú öntözőberendezések használhatóságának és alkalmazási területének megítélése még az öntöző szakember számára sem könnyű feladat, ami jól megnyilvánul a naponként felújuló szakmai vitákban is. De még nehezebb a tájékozódás a hasznosítónak, aki pedig végül is a beruházás terhét viseli, s aki mint megrendelő, korántsem ismerheti ki magát e speciális szakterület bonyolult összefüggéseiben. Amikor a hasznosító elhatározza, hogy területén öntözésre rendezkedik be, lényegében még csak azt látja, hogy a termések fokozatos növelésében, a termelés biztonságának javításában már a víz az elsőrendű korlátozó tényező. Némi tájékozódás után talán meg tudja becsülni, hogy mit tud ma üzemében a vízzel elérni, vagy hova fejlődhet gazdasága néhány év múlva, de azt, hogy ezzel összhangban — mint megrendelőnek — milyen igényei legyenek a létesítendő öntözőberendezéssel szemben, aligha tudja reálisan megítélni. Szakértőt vehet ugyan igénybe, megbízhat tervezőt az öntözés terveinek elkészítésével, de külső ember ritkán érezheti úgy az üzem problémáit, lehetőségeit, mint aki benne él. S hogy ez a megoldás a gyakorlatban sem mindig szerencsés, ezt sok per bizonyítja. A hasznosító üzem vezetője az öntözőberendezés műszaki szakmai részleteiben természetesen nem merülhet el. De hogy . milyen igényei legyenek az öntözőberendezéssel kapcsolatban, hogy igényei és a költségek hogyan hangolhatok össze saját adottságai között, azt — szakértők meghallgatása után — mégis csak magának kellene eldöntenie. Az üzem vezetőjét ezért fel kell készíteni ennek a feladatnak ellátására. E célból vizsgáljuk meg, hogy egy öntözőberendezéssel kapcsolatban milyen jellegű problémák és igények merülhetnek fel a hasznosító szempontjából. 1. Az öntözőberendezés feladata, hogy a természetes csapadékot a termesztés igényeinek megfelelően kiegészítse, s a növények kedvező fejlődéséhez a talaj nedvességtartalmát megfelelően szabályozza. Menynyi víz szükséges ehhez, milyen legyen a berendezés vízszállító képessége? Ennek a kérdésnek a megoldása azonban nem egyszerű. Az öntözővíz-mennyiség növelésével ugyanis fokozatosan csökken annak hasznosulása, sőt egy határon túl már vízkárt is okozhat. Az öntözővíz-mennyiség megengedett felső határig történő növelésével tehát fokozatosan csökken az 1—1 mm öntözővízzel előállított többlettermés. Meggondolandó tehát, hogy milyen mennyiségű öntözővíz adagolása lehet esetenként gazdaságos. A probléma számszerű bemutatásához vegyünk fel három különböző vízigény szintet. Első esetben — az átlagos csapadék kiegészítéseként — adjuk ki azt az összes öntözővizet, ami még — mint felsőhatár — termésnövelő hatású. Második esetben ennek 75%-át, harmadikban 40%-át. Szántóföldi növényeknél, ha öntözésenként 60—70 mm nettó öntözővízzel számolunk, ez a fenti három esetben 3—2—1 öntözést jelent. A közel átlagos csapadékosságú évek mellett természetesen vannak száraz és nedves évek is. Ennek megfelelően változik az öntözések száma, amit, számításaink alapján, az alábbi táblázatban mutatunk be. 1. eset 2. eset 3. eset Az öntözések száma 2 10 3 2 1 4 3 2 25%-os valószínűségű csapadék esetében 50%-os valószínűségű csapadék esetében 75%-os valószínűségű csapadék esetében 28