Hidrológiai tájékoztató, 1967
2. szám, november - Holló István: A vízminőségvédelem hatékonyságának feltételei
vizeket. Az eddigi KPM utasítás inkább a fekális eredetű, hajókról származó szennyezésekkel foglalkozik és a felsorolt szennyezési módok kiküszöbölésére szükséges az osztrák rendelkezésekhez hasonló iránvelv (8) kiadása. A közelmúltban néhány külföldről jövő nagyobb olajszennyeződést — tankhajó és olaj távvezeték meghibásodása folytán — észleltünk, de bőven van hazai példa is, tehát az olaj és egyéb folyékony üzemanyag szennyező hatásának befolyása a vízminőségre nem vitatható, megfelelő irányelvek kiadása tovább nem odázható (1. kép). 1. kép. Mozgó olajlefölöző ponton A szintetikus mosó- és tisztítószerek rohamosan terjedő használata a külföldi vízfolyásokon az elmúlt évtizedben sokszor áthidalhatatlan nehézségeket okozott es ez tette a Német Szövetségi Köztársaságban szükségessé olyan rendelet megjelentetését (9), amely tiltja az olyan mosó- és tisztítószerek használatát, amelyek biológiailag le nem bontható detergenseket tartalmaznak. Érdekes tanulmányokban mutatják ki a németek, hogy az említett detergensrendelet megjelenése óta egyes — régebben veszélyeztetett — folyószakaszokon a detergensterhelés a megengedett mértékre csökken (10). Hazánkban ez a kérdés még nem olyan égető, mert világviszonylatban mosószer fogyasztásunk a külföldinek csak kisebb hányada, de foglalkozni kell vele mielőtt szennyvíztisztító telepeinket és folyóinkat elborítja a biológiailag le nem bontható detergensektől eredő habtenger (2. kép). A kérdés megoldásának pénzügyi nehézségei is vannak, mert a mosószerek alapanyagát importáljuk és a biológiailag lebontható detergensek beszerzési ára jelenleg lényegesen nagyobb, mint a le nem bontható detergensek ára. A gyártásszabályozás folyamata azonban megindult és remélhető, hogy hazánkban a 2. képen látható állapot nem következik be. Nem hagyható említés nélkül a radioaktív szennyeződések okozta vízminőségromlás, amely világszerte mind nagyobb gondot okoz. Az izotopok fokozottabb gyógyászati és ipari felhasználása, a kísérleti atomreaktorok, az atomerőművek stb., mindinkább előtérbe hozzák olyan rendszabályok életbeléptetését, amelyek betartása esetén a vizek minőségét a radioaktív hulladékanyagok nem befolyásolják károsan. Az ún. sugárvédelmi normák (11) megjelentek, de ez a kérdést még nem oldja meg tökéletesen. A radioaktív anyagok felhasználásának perspektívája szinte beláthatatlan, tehát ezen a téren a kutatók és a technológiákat tervező szakemberek együttműködése az egészségügyiekkel feltétlenül szükséges. Atomtemetők létesítése biztosíthatja a vízvédelem hatékonyságát, de a méregtemetők, cián, króm stb. eredetű szennyeződések ártalom nélküli elhe2. kép. Detergens tartalmú habtenger a Rajna folyó felületén 26