Hidrológiai tájékoztató, 1967

2. szám, november - Holló István: A vízminőségvédelem hatékonyságának feltételei

vizeket. Az eddigi KPM utasítás inkább a fekális ere­detű, hajókról származó szennyezésekkel foglalkozik és a felsorolt szennyezési módok kiküszöbölésére szüksé­ges az osztrák rendelkezésekhez hasonló iránvelv (8) kiadása. A közelmúltban néhány külföldről jövő na­gyobb olajszennyeződést — tankhajó és olaj távvezeték meghibásodása folytán — észleltünk, de bőven van ha­zai példa is, tehát az olaj és egyéb folyékony üzem­anyag szennyező hatásának befolyása a vízminőség­re nem vitatható, megfelelő irányelvek kiadása tovább nem odázható (1. kép). 1. kép. Mozgó olajlefölöző ponton A szintetikus mosó- és tisztítószerek rohamosan ter­jedő használata a külföldi vízfolyásokon az elmúlt év­tizedben sokszor áthidalhatatlan nehézségeket okozott es ez tette a Német Szövetségi Köztársaságban szüksé­gessé olyan rendelet megjelentetését (9), amely tiltja az olyan mosó- és tisztítószerek használatát, amelyek biológiailag le nem bontható detergenseket tartalmaz­nak. Érdekes tanulmányokban mutatják ki a németek, hogy az említett detergensrendelet megjelenése óta egyes — régebben veszélyeztetett — folyószakaszokon a detergensterhelés a megengedett mértékre csökken (10). Hazánkban ez a kérdés még nem olyan égető, mert világviszonylatban mosószer fogyasztásunk a külföldinek csak kisebb hányada, de foglalkozni kell vele mielőtt szennyvíztisztító telepeinket és folyóinkat elborítja a biológiailag le nem bontható detergensektől eredő habtenger (2. kép). A kérdés megoldásának pénz­ügyi nehézségei is vannak, mert a mosószerek alap­anyagát importáljuk és a biológiailag lebontható deter­gensek beszerzési ára jelenleg lényegesen nagyobb, mint a le nem bontható detergensek ára. A gyártás­szabályozás folyamata azonban megindult és remélhe­tő, hogy hazánkban a 2. képen látható állapot nem következik be. Nem hagyható említés nélkül a radioaktív szennye­ződések okozta vízminőségromlás, amely világszerte mind nagyobb gondot okoz. Az izotopok fokozottabb gyógyászati és ipari felhasználása, a kísérleti atomreak­torok, az atomerőművek stb., mindinkább előtérbe hozzák olyan rendszabályok életbeléptetését, amelyek betartása esetén a vizek minőségét a radioaktív hulla­dékanyagok nem befolyásolják károsan. Az ún. sugár­védelmi normák (11) megjelentek, de ez a kérdést még nem oldja meg tökéletesen. A radioaktív anyagok felhasználásának perspektívája szinte beláthatatlan, te­hát ezen a téren a kutatók és a technológiákat tervező szakemberek együttműködése az egészségügyiekkel fel­tétlenül szükséges. Atomtemetők létesítése biztosíthatja a vízvédelem hatékonyságát, de a méregtemetők, cián, króm stb. eredetű szennyeződések ártalom nélküli elhe­2. kép. Detergens tartalmú habtenger a Rajna folyó felületén 26

Next

/
Thumbnails
Contents