Hidrológiai tájékoztató, 1967
2. szám, november - Bélteky Lajos: Magyarország hévízkutatása, hévízkészlete és hévízhasznosítási lehetőségei
ható 7—8 különböző méretű csövekből álló csősorral igen kockázatos és költséges vállalkozás volt 1000 m-t meghaladó mélységű kutat fúrni. A korszerű, nagyteljesítményű iszapöblítéses Rotary berendezések beszerzése és a geofizikai műszeres vizsgálat, a karotázs alkalmazása tette lehetővé, hogy egyszerűsíteni lehetett a béléscsövezésen, kettőre csökkenteni a rakatok számát, továbbá lehetővé vált a fúrási haladás növelése és a rétegek mélységbeli helyének pontos meghatározása. A fejlődést a perforátottal való rétegnyitás bevezetése vitte tovább s azt megelőzően a rétegsor tagjainak egymástól palástcementezéssel való elválasztása. Az új technológiának, melyet a szénhidrogénkutatástól vett át az Országos Földtani Főigazgatóság kezdeményezésére és támogatásával a magyar kútfúróipar, döntő szerepe van abban, hogy az 1954 utáni években nagy lendületet vett hazánkban a hévízfeltárás. A fentebb ismertetett anyagmegtakarítás, a gyorsabb haladás, a karotázs segítségével a rétegészlelési hibákból eredő kockázat kiküszöbölése azt eredményezte, hogy a 2000 m-es kutak fm-költsége csak kevéssel haladja meg a középmélységű nagyteljesítményű ivóvíz kutakét. A két kútkiképzési mód között az átmenet fokozatos volt, mivel a műszaki eszközök beszerzése sem történt meg egyszerre. Előbb a furatszelvényezésre, majd a palástcementezésre rendezkedett be a kútfúróipar. A perforálást azonban még ma is a kőolajipar megfelelő részlege végzi bérmunkában. Voltak olyan 1000 m-es kutak, ahol csak az első rakatot palástcementezték, a másikat nem, mert perforálás helyett a hagyományos szűrőszerkezetet alkalmazták a víztartó réteg bekapcsolására s a szűrő feletti porózus rétegeket külön csőrakattal zárják le. A jet perforátort 700—800 m-nél kisebb mélység esetén ugyanis nem tanácsos alkalmazni, mert ilyen mélységben a réteg még nem elég tömör és konszolidált s emiatt a kút homokolását nem lehet megszüntetni. Ezt több gyakorlati tapasztalat igazolta. A porózus réteg omlékonysága folytán előálló nehézségekkel néhány területen — sajnos — még 1000 m-t meghaladó mélységben is lehetett találkozni. Az 1967. január 1-i helyzet szerint hazánkban 273 kút termelt 35 C°-nál melegebb vizet. A kutak terület szerinti megoszlását az 1. ábrán láthatjuk. Vízhőmérséklet szerint á kutak db-szám és vízhozam szempontjából így oszlanak meg: c db % vízhozam l/p % 35—40 88 32,2 37.721 18,7 40—60 120 44,1 92.800 45,4 60—80 46 16,8 52.029 25,8 80 fölött 19 6,9 20.411 10,1 273 db 100% 202.961 l/p 100% 214 kút vizét porózus víztartókból nyeri, 59 kút pedig hasadékos, karbonátos, karsztos víztartókból táplálkozik. / Jelenleg évenként 20—25 darabbal nő a hévizes kutak száma. Ezek közül 7—8 kútnak a költségére — mint már említettem — az OMFB biztosít fedezetet, 4—5 kút pedig a meddő szénhidrogénkutató fúrásokból lett víztermelésre kiképezve. A hévízkészlet számbavétele A geotermikus energia nagyüzemi felhasználása előtérbe hozta a hévízkészlet számbavételének és a tervszerű hévízkutatás tervének kidolgozását. További cél annak megállapítása, hogy egyes területeken mennyi hévizet lehet kitermelni' s milyen tartóssággal. A fúrásokkal és a geofizikai műszeres vizsgálatokkal szerzett földtani ismeretek, a fúrások során végzett rétegvizsgálatok és a víztermelésre kiképzett kutak adatai alapján megállapítást nyert, hogy a magyar medencét kitöltő üledéknek" általában a felsőpannóniai rétegsorban, illetve a felső- és alsópannóniai rétegek határában vannak a legjobb homok és homokkő, tehát porózus víztartók kifejlődve. Azok a rétegek, amelyekből egy-egy kúttal percenként legalább 300—400 liter hévizet lehet nyerni. Ez az a vízhozam, amelynek akár balneológiai, akár fűtési célra való felhasználásával már lehet és érdemes foglalkozni, amely már ipari jelentőségű. Az alsópannóniai, a miocén és az oligocén képződmények porózus rétegei vízfeltárás szempontjából nem jelentősek, mivel vízhozamuk a homokrétegek túlságosan apró szemcsézete s ennek folytán a rossz áteresztő NOGRAO 0 ^ZABQLCSSZATMA'R HEVES VESZPREM TOLNA SOMOGY m BEKES ^ GYŐR-SOPRON í KOnÁROn^r Ve ^•O- l.© o BARANYA ( 1 \0 /^s / 1 _ > , & W r BORSOD -A 8AUJ- ^"e Ss. :é£es> yéC ol^- V je m^Sye '»AJDU-Y / J lesf ^ g : £ e v JELMAGYARAZATG ä • BIHAR J O 35-40C a g ol e © 60-30 C° • 60- C° Szolnok -AmJNt ° 1DB B8D B 0 50km i—i—i i i i 1. ábra. Magyarország hévízkútjai 1967. január 1-én A Szarvas o 5db e 3 db • 1db , • Oroshoza o 1Zdb &2db *1db T Hévíz o 1db e 7 db Budapest © 5 db e 15 db 20
