Hidrológiai tájékoztató, 1967

2. szám, november - Bélteky Lajos: Magyarország hévízkutatása, hévízkészlete és hévízhasznosítási lehetőségei

képessége miatt — majdnem kivétel nélkül — kisebb 50—60 1/p-nél. A kis vízhozam, azonkívül a víz túlságosan nagy ásványisó tartalma következtében e rétegek vize az ipari jelentőségű hasznosításra nem elég és nem alkalmas. A kis vízhozamú kutaknál az is hátrányos, hogy a víznek mélységi hőmérséklete a lassú felszállás miatt a felszínig nagy veszteséget szenved, vagyis a víz nagymértékben lehűl. A két pannóniai rétegösszlet határánál nagyobb mélységben a medencealjzatra telenült karsztos, hasadékos, mezozóos karbonátos kőzetek, mészkövek és dolomitok azok a víztartók, amelyekben főleg, ha fiatalabb, vastag vízzáró rétegekkel vannak fedve, a hasadékok, haránttörések és a vetők mentén igen jó a hévízfeltárási lehetőség. A kutak átlagos vízhozama több mint kétszerese a porózus víztartókból termelő kutakénak (1240: 550 l/p). Bár néhány helyen sikerült egyéb földtani képződményekből, így pl. a harmadidőszaki képződmények alapkonglomerátumaiból, a triászra közvetlenül települt, ugyancsak karsztosodott eocén mészkőből, továbbá a vetők mentén olyan kőzetből is nagyobb mennyiségű hévizet nyerni, melyet nem lehet jó víztartónak mondani, ezekre azonban a jelenlegi feltártság mellett gyakorlati célú hévízkutat tervezni igen kockázatos. Az ipari jelentőségű hévíz feltárási lehetősége szempontjából tehát az üledékes rétegsort elég a felsőpannóniai feküszintig vizsgálni. A földtani adottságokon kívül azonban a hévízfeltárási lehetőség a geotermikus viszonyoktól is függ. Hévízfeltárás szempontjából ott kedvező az adottság, ahol a jó víztartó képződmények mélyen települtek s ahol a reciprok gg kis értékű. Ha a földtani és a geotermikus viszonyok jelentőségét mérlegeljük, azt kell mondani, hogy a földtani adottság nagyobb szerepet játszik a hévízfeltárási lehetőség kialakulásában, mint a geotermikus. Hiába van a területen kis gg, ha nem elég vastag a pannóniai rétegsor, az abból nyert víz hőmérséklete nem lesz forró. Hazánk területén a gg nagysága — jelenlegi ismereteink szerint — 15 — 20 m/C°, az átlagértéke pedig 18 m/C°, ennek folytán a magyar medencében jóval kisebb mélységből lehet hévizet feltárni, mint a Kárpátok előterében, ahol a gg 30—40 m/C°. A hévízfeltárási lehetőségről a 2. ábra szerinti felsőpannóniai fekütérkép tájékoztat, melynek alapját dr. Körössy László 1963-ban készített szintvonalas térképe képezi. Ezen a térképen az 500 m-es mélységhatároknak megfelelően 500—2000 m közötti három féle csíkozást alkalmaztam. Az 500 m-nél vékonyabb üledékkel fedett medencerészek fehéren maradtak, mivel legalább 35 C° hőmérsékletű víz feltárására, melyet a hazai gyakorlat a hévizek alsó hőmérsékleti határának tekint, 18 m/C° átlagos gg mellett a felsőpannóniai képződményeknek csak az 500 m-nél mélyebb szakasza jöhet szóba. A 2000 m-es alsó mélységhatárt pedig az indokolja, hogy a szénhidrogénkutató fúrások adatai szerint a felsőpannóniai képződmények feküszintjét a magyar medencében — a mindszenti és a hódmezővásárhelyi fúrások kivételével — ez ideig legmélyebben 2000 m-ben találták. A prognózis térképen tehát csak az 500, 1000, 1500 és 2000 m mélységnek megfelelő szintvonalakat tüntetem fel, mégpedig nem a felszínre, hanem a geodéziai alapsíkra (tengerszint) vonatkoztatva. Erről a térképről a következő megállapításokat tehetjük: Az 500—1000 m közötti porózus víztartókból a mélységtől a gg-től és a vízhozamtól függően 35—50 C° hőmérsékletű víz nyerhető. Az ország egész területének (93 000 km

2) kb. 65%-án találhatók meg ebben a mélységben a felsőpannóniai képződmények. 1000—1500 m mélységű felsőpannóniai képződményeket az ország területének 35%-án találunk. A kutak vizének hőmérséklete e mélységhatárból 50—75 C°-ra tehető. Az 1500 m-t meghaladó fekümélységű felsőpannóniai képződmény már jóval kisebb, 12,5%-nyi területen fejlődött ki. Az innen fakadó hévizek hőmérséklete a vízhozamtól függően általában meghaladja a 70 C°-ot. Jelenlegi ismereteink számát és terjedelmét tekintve azonban meg kell jegyeznem, hogy bármilyen hasonló méretű ábrázolás, mint a 2. ábra szerinti is, csak igen nagyvonalú tájékoztatásként használható fel a hévízfeltárási lehetőségeket illetőleg. Főleg a vízhozamra és a kifolyó víz hőmérsékletére ^BARANYA i^jr^/ Felsőpannóniai fekü szintje 400-900 misz. alatt Í> /íTT Felsőpannóniai fekü 5? Uli szintje 900- 14C0 mis:, alatt *<fcj_ Felsőpannóniai fekü szintje W <ÜUiI 1400 m-nél mélyebben tsz. alatt * — Felsőpannóniai fekü K. _ szintje feltételezve —r- Mezozóos képződmények —üledékekkel fedve Mezozóos képződmények a felszínen 2. ábra. Magyarország 500 m-nél mélyebben települt ipari jelentőségű víztartói (Kőrössy L. felsőpannóniai fekütérképe alapján) 21