Hidrológiai tájékoztató, 1967

2. szám, november - Dr. Vitális Sándor:50 éves a Magyar Hidrológiai Társaság

50 éves a Magyar Hidrológiai Társaság A Magyar Hidrológiai Társaság 50 éves. ötven év az ember életében, de egy Tudományos Egyesület életében is nagy idő, a geológus szemléletében viszont csak egy rövid pillanat. A Kárpátok koszorúzta medencéket — Alföldeket és a Dunántúl nagy részét — évmilliókon át a pannóniai beltenger — beltó uralta és rakta le helyenként több ezer méter vastagságban agyagos-homokos üledékeit, majd a negyedkorban a süllyedékeket a folyóvizek töltötték fel több száz méter vastag durva szemcséjű kavics- és homokkal. Ma ezt a sok millió éves földtani örökséget kitűnően hasznosítjuk, mert a 100 évvel ezelőtt Zsigmondy Vilmos által megindított artézi kút fúrásokkal ma már kereken negyvenezer artézi kút szolgáltatja országunkban a kifogástalan ivóvizet, a 35—90 C° hőmérsékletű ásvány-gyógyvizet és hévízenergiát. A víz uralma Alföldeinken a jelenkorban is tovább tartott, mert a szabályozatlan folyók árvizei elárasztották a mély fekvésű területeket, úgyhogy az árvízmentesítés-folyószabályozás munkálatainak megindulása előtt a Kárpát-medencében 4 millió kataszteri hold az év nagy részében és 3 millió kataszteri hold időnként vízjárta terület volt, azaz kereken 7 millió kataszteri holdat a megművelhető terület egynegyed részét víz borította. Ezért égetővé vált a vízrendezés, folyószabályozás, árvíz elleni védekezés megindítása. Ez a munka kereken 240 évvel ezelőtt kisebb mértékben meg is indul külföldön végzett mérnökök vezetésével. Így a Jénában tanult Mikoviny Sámuel 1727-ben a Duna és a Vág csallóközi szakaszát szabályozza. A bécsi katonai mérnöki intézetben végzett Böhm Ferenc a Sárvíz szabályozási tervét készíti el és az ugyanitt végzett Kiss testvérpár a Ferenc-csatornát hozza létre. Sajnos csakhamar kitűnt, hogy a vízrendezés legnagyobb akadálya az ország gazdasági erejének elégtelensége, de elsősorban a szükséges szakemberek hiánya. Ezen az állapoton segített 11. József császár, aki magyar szaktanácsadói: Ürményi József, Molnár János és Makó Pál tervei alapján 1782 augusztus hó 30-án kiadott rendeletével a budai egyetem bölcsészeti karán (ma Eötvös Loránd Tudományegyetem) létrehozta a világ első polgári mérnökképző intézetét, az Institutum Geometricum-ot, melynek feladata volt a földmérés és a vízépítés oktatása, ami kitűnik abból is, hogy az intézet neve csakhamar Institutum Geometricum et Hidrotechnicum-ra változott. Az intézet 1850-ig állott fenn s ezalatt 1275 mérnököt képeztek ki, közöttük a XIX. század közepén megindult nagyszabású vízrendezési munkálatok előkészítőit, tervezőit, a magyar vízimérnöki kar kimagasló vezéregyéniségeit: Vedres Istvánt, Huszár Mátyást, Lányi Sámuelt és Vásárhelyi Pált. A nagyobbszabású vízi munkálatok megindulásával a vízimérnöki kar hatalmas gyakorlati tevékenysége mellett elindul a magyar hidrológiai tudomány művelése is. 1886-ban Péch József vezetésével megindul a világon az elsők között a magyar Vízrajzi Szolgálat s a „Vízrajzi Évkönyv" rendszeres kiadásával a magyar hidrológiai szakirodalom. 1879-ben Kvassay Jenő irányításával létrehozzák az Országos Kultúrmérnöki Hivatalt s Kvassay elindítja a Vízügyi Közleményeket, s ezzel lehetőséget teremtett, főleg a vízimérnökök munkájának az ismertetésére és tudományos továbbképzésére. Kvassay és munkatársai, főleg Bogdánfy Ödön érdeme a magyar hidrológiai tudomány nagyarányú kifejlesztése. Az első világháború előtt vízimérnökeinknek már megvolt a szaksajtója, sőt a Magyar Mérnök és Építész Egyletben Vízépítési Szakosztálya, a hidrogeológusoknak a Magyarhoni Földtani Társulat állt rendelkezésre, de a tágabb értelemben vett hidrológiának nem volt szakegyesülete, vitafóruma. A Hidrológiai Szakosztály megalakulása A vezető magyar hidrológusok nagy lelkesedéssel fogadták Marenzi Ferenc Károly 1916-ban megjelent hírlapi cikkeit, melyekben Magyar Hidrológiai Társulat létrehozását szorgalmazta. A világháború ekkor nem tette lehetővé önálló egyesület létrehozását ezért Marenzi és Bogdánfy a Magyarhoni Földtani Társulatban javasolták Hidrológiai Szakosztály alakítását. Az elgondolást hamarosan tettek követték, amit Bogdánfy ödön első titkári jelentése alapján az alábbiakban idézek: „A Magyarhoni Földtani Társulat választmánya 1917 január 31-iki ülésén egyhangúlag elhatározza, hogy a társulat kebelében hidrológiai szakosztályt létesít, amelynek feladatát, működéskörét külön ügyrendben a társulat elnöksége a szakosztály tagjaival együtt fogja megállapítani. Az 1917. év február 7-én tartott közgyűlés egyhangúlag hozzájárul a választmány határozatához. Ugyancsak ez a közgyűlés a hidrológiai szakosztály részére 1000 K évi segélyt szavazott meg. Majd az 1917. év április 30-án Szontagh Tamás elnökletével Papp Károly titkár tanári szobájában folyt le az értekezlet, mely a szakosztály ügyrendjére a tervezetet kidolgozta. Ennek a tervezetnek megszerkesztésében Papp Károly dr.-nak kiváló érdeme van, úgy hogy az értekezlet jóformán teljesen kész munkálat alapján tárgyalhatott. Ezt az ügyrendet az anyatársulatnak 1917. évi május 9-én tartott választmányi és 1917. évi június 6án összehívott rendkívüli közgyűlése egyhangúlag elfogadta s ez ügyrend alapján a hidrológiai szakosztály 1917. június 16-án megtartotta első választó ülését." Az első választó ülésen Szontagh Tamás a Földtani Társulat elnöke elnökölt aki bejelentette, hogy a választó ülésen megjelent társulati tagok egyben a Hidrológiai Szakosztály tagjaivá váltak s így az ülésen már szavazati jogukat gyakorolhatják. Az ülésen az elnökön ki-, vül 44 tag vett részt. A Szakosztály alapításában résztvett tagok közül heten: Ballenegger Róbert, Jekelius Erich dr., Jugovics Lajos dr., ifj. Lóczy Lajos dr., Réthly Antal, Schréter Zoltán dr., Zalányi Béla dr. ma is élnek, de közülük egyedül Schréter Zoltán dr. mai napig is leghűségesebb, egyik legbúzgóbb aktív tagunk. A választó ülés a Hidrológiai Szakosztály tisztikarát és választmányát az 1917—1918 évekre az alábbiak szerint alakította meg: Elnök: Kovács Sebestyén Aladár, társelnökök: Kövesligethy Radó dr. és Schafarzik Ferenc dr., titkár: Bogdánfy Ödön, választmányi tagok: Eötvös Loránd dr., Farkass Kálmán, Kaas Albert, Lengyel Zoltán dr., id. Lóczy Lajos dr., Marenzi Ferenc Károly, Oelhofer Henrik, Prinz Gyula dr., Réthly Antal dr., Treitz Péter, Weszelszky Gyula dr., Zielinszky Szilárd dr. A megválasztott vezetőség július hó első napjaiban tartott értekezletén megbízta a titkárt, hogy a Szakosztály munkakörét ismertető értekezést írjon. Az ismertetést titkár elkészítette, az 1917. október hó 31-én tartott választmányi ülés azt elfogadta és elhatározta kinyomatását. (Megjelent a Földtani Közlöny 1918 évi kötetében a Hidrológiai Közlemények 1. füzetében.) Bogdánfy Ödön a Szakosztály munkakörét bámulatra méltó előrelátással szabta meg úgyhogy Társaságunk * A Magyar Hidrológiai Társaság 1967. május 2-i jubileumi közgyűlésen elhangzott megnyitó előadás. Szertc. 5