Hidrológiai tájékoztató, 1967

1. szám, május - Szőnyi Éva: Összefoglaló tagtársaink 1966. évi külföldi útjairól és külföldi szakemberek beutazásáról - Elek Zoltán: Főtitkári beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1966. évi munkájáról

Összefoglaló tagtársaink 1966. évi külföldi útjairól és külföldi szakemberek beutazásáról Egyesületünk az eddigi szokásoknak megfelelően ez évben is biztosította néhány tagtársunk külföldi rendezvényeken való részvételét. Számos külföldi előadó és vendég érkezett Egyesületünkhöz az 1966. év folyamán, amelyekről az alábbiakban számolunk be: 1. Január 12—15-ig Mucsy György és Lesenyei Gábor részt vett a Markleeberg-ben (NDK) megrendezett V. Szennyvíz Kollokviumon. 2. Március 29—30-án Pozsonyban a VTS konferenciáján, amely a vízanalitika kérdéseivel foglalkozott, dr. Bolberitz Károly és Sellyey Gyula vett részt. 3. Májusban Ljubljanában rendezték meg a „IV. szakmai tanácskozás az árvíz és aszály kérdésében" c. konferenciát, melyen Ihrig Dénes képviselte Társaságunkat. 4. A szeptember 4—10-ig Münchenben megrendezett Nemzetközi Vízvédelmi Szövetség IV. Szennyvíz Konferenciára Herédy Sándor utazott ki. 5. Szeptember 29-től október 10-ig, a Nemzetközi Vízellátási Szövetség konferenciáján Barcelonában, Varró István tagtársunk vett részt. 6. Április 6-án dr. Pentti Kaitera finn szakember tartott előadást Finnország vízerőműveiről és vízgazdálkodási problémáiról. 7. Az április 28—29-én megrendezett „Az 1965. évi nagy dunai árvíz műszaki tapasztalatai" c. konferenciánkon 7 országból 35 szakember vett részt. 8. Május 18-án Ing. Fulvio Meucci olasz szakember tartott előadást Torino város vízellátásáról és a felszíni vízkezelés problémáiról. 9. Május 17-én Julius Glodek lengyel hidrogeológus tartott előadást Lengyelország néhány vízföldtanilag érdekesebb területéről. 10. Május 19-én dr. Ludwig Hartinger nyugatnémet szakember tartott előadást galvánüzemi szennyvizek nehézfémsó szennyeződésének kémiája témakörben. 11. Május 20-án dr. J. Müller nyugatnémet szakember tartott előadást. 12. Tihanyban, szeptember 25—28-ig „Szervesanyag meghatározási problémák édesvizekben" c. megrendezett szimpóziumonkon 6 országból 24 szakember vett részt. 13. Október 11-én Josef Cistin csehszlovák szakember tartott előadást a szuffózió és hatásai vízépítési földművekben témakörben. 14. Október 18-án 6 főből álló lengyel delegáció, magyarországi tanulmányútja során meglátogatta Társaságunkat és baráti megbeszélést folytattak szakembereinkkel. Szőnyi Éva Főtitkári beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1966. évi munkájáról Társaságunk 1966. évi munkáját általában zavartalan tervszerű tevékenység jellemezte. Munkatervünk kiegyensúlyozott volt. A nagyobb rendezvények és előadások általában nem torlódtak és a munkatervnek megfelelően bonyolódtak. Az év első jelentős eseménye az évzáró ülés volt. Ennek keretében Dégen Imre vízügyi főigazgató nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott a vízgazdálkodás harmadik ötéves tervéről. Az évzáró ülésen a hagyományoknak megfelelően megtörtént az emlékérmek és emléklapok kiosztása, valamint a Bogdánfy pályázat eredményének kihirdetése. E pályázatot, amint ismeretes, 1964-ben alapította a Társaság, örömmel számolhatunk be arról, hogy a pályázat iránt érdeklődök száma az első évhez viszonyítva jelentősen megnőtt. Szükségesnek tartjuk azonban, hogy a pályázati kiírást, illetve feltételeket korszerűsített formában hirdessük meg. Célunk az, hogy a pályázat kiírása minden tekintetben feleljen meg az általános gyakorlatnak. Kiemelkedő eseménye volt az elmúlt időszaknak „Az 1965. évi nagy dunai árvíz műszaki tapasztalatai" c. konferencia. A témát sikerült még aktuális időszakban napirendre tűzni és ennek is köszönhető az a nemzetközi érdeklődés, amely a témával szemben megnyilvánult. A konferencia a kérdéseket hármas csoportosításban tárgyalta: a) az árvizeket előidéző meteorológiai és hidrológiai tényezők b) az árvízzel kapcsolatos tapasztalatok talajmechanikai vonatkozásai c) a leszűrt tapasztalatok érvényesítésének lehetőségei az árvédelem fejlesztésében. Az ankéton számos külföldi szakember tartott előadást, illetve szólalt fel. Az elhangzott előadások és hozzászólások anyagát a Rendező Bizottság külön kiadványban jelenteti meg. Főleg gyakorlati kérdésekkel foglalkozott a termálvizek mezőgazdasági hasznosítását tárgyaló ankét, amelyet a Magyar Agrártudományi Egyesülettel közösen rendeztünk meg. Az ankét tárgya elsősorban azoknak a területeknek és módszereknek vizsgálata volt, amely a termálvíz hasznosításának gazdaságos lehetőségeit jelenti a mezőgazdaságban. Hagyományos nagy rendezvényt jelentett a „Hidrobiológus Napok", amelyet ez alkalommal Tatán rendeztünk meg. A fő téma a haltenyésztés különböző kérdései voltak, de nem mulaszthattuk el, hogy a rendezvény helyére való tekintettel a Tatai Fényes-forrásokkal ne foglalkozzunk. Ugyancsak aktuális problémával foglalkozott a Békéscsabán megrendezett ankétunk is. Az alföldi települések közművesítésével kapcsolatban egyre nagyobb problémát jelent a tisztított szennyvíz megfelelő elhelyezése. Számos nagy lélekszámú településünk nem »•endelkezik megfelelő befogadóval vagy a települések közelében lévő élővízfolyás terhelhetősége, azok kis vízhozama és aktív vízgazdálkodási célokra történő ' génybevétele nem teszi lehetővé a bevezetést. A befogadók hiányában történő szennyvízelhelyezést, ezek közül is elsődlegesen a szennyvízöntözés kérdéseit tárgyalta békéscsabai ankétunk. Igen szerencsésen történt ez esetben a helység kiválasztása is, miután Békéscsabán e kérdésnek komoly múltja van. Ez évben sikerült megrendezni az 1965 évi munkatervben már szereplő, de az árvíz következtében elmaradt bajai ankétunkat, amely a Dunavölgyi Főcsatorna és a hozzátartozó öblözetek vízgazdálkodási kérdéseivel foglalkozott. A szervező bizottság dicséretre méltó körültekintéssel szervezte meg az ankétot, melynek eredményeként valamennyi, e kérdésben illetékes területi és szakmai szerv képviselője résztvett az előadásokon és a tanulmányúton. Az ankét jelentős mértékben hozzájárult a Dunavölgyi Főcsatorna illetve hozzátartozó belvízrendszer vízgazdálkodási, mezőgazdasági és területrendezési kérdéseinek megismeréséhez, és a jövő feladatainak konkrét meghatározásához. 125