Hidrológiai tájékoztató, 1967

1. szám, május - Király Lajos-Gerhard Kálmán: A Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Csoportjának 15 éve

A Magyar Hidrológiai Társas-ág Borsodi Csoportjának 15 éve A Borsodi Csoport 1952-ben alakult meg azzal a célkitűzéssel, hogy összegyűjtse azokat a szakembereket, akik felelősséget éreznek a hidrológiai tudományok fejlődéséért, meglássák és másoknak is megmutassák azokat a természeti adottságokat, amelyeknek ismerete és a köz javára való felhasználása népünk haladását elősegítik. Célja volt továbbá az is, hogy minden olyan munkában, mely az egyes intézmények ilyen jellegű törekvésével találkozik segítő kezet nyújtson, valamint ennek hathatósabbá tétele érdekében tagjainak és másoknak is a tudását fejlessze, érdeklődését felkeltse és a népgazdaság érdekében előbbre vigye. Már a Magyar Hidrológiai Társaság 1952. májusában Miskolcon megtartott hidrológiai ankétján „Határozati javaslat" született, mely szerint a megalakítandó Csoportnak a feladata: a Borsodi mélységi vizek készletének feltárása. Az 1952. júniusában megtartott alakuló közgyűlés, látva a Nagy-Miskolc ivóvíz-, valamint a fejlesztés előtt álló ipartelepek vízellátása biztosításának roppant jelentőségét, munkabizottság alakítását határozta el. A munkabizottság feladatául tűzte ki; amint azt Borbély Sándor 1963-ban tartott előadásában ismertette: „Tudományos kutatómunkával hozzájárulni Diósgyőr-vasgyárnak ipari vízzel és Nagy-Miskolcnak ivóvízzel való ellátási problémájának megoldásához." Munkaprogramuk volt: Felkutatni, bemérni a Bükk hegységben található zsombolyokat és barlangokat, ezeket feltárni, s a feltárt karsztüregekben kartsztvíz megfigyeléseket, méréseket végezni. Búvópatakok földalatti folyásainak megfestése, majd feltárása, forrásmegfigyelések, vízhőmérséklet- és vízhazammérés, s karsztüregek, források kataszterbe foglalása és végül idegenforgalmi szempontból értékes barlangok feltárása volt további munkaprogramjuk. A munkabizottság csakhamar Zsombolykutató-, majd Karsztvízkutató Szakosztállyá alakult és igen sok, értékes feltáró és tudományos munkát végzett. Ezek közül csak párat említünk meg: Vesszősgerinci barlang, Szeleta zsomboly, Bolhási víznyelő, Jávorkúti víznyelő, Nagykőmázsavölgyi víznyelő, Vártető zsomboly feltárása, valamint a csengősi, csókási, létrástetői, somosi, gyurkólápai, borókástebri, bükkösforrási, kurtabérei kutatások, majd a Kurtabérci zsomboly vizsgálata, és végül a létrástetői Herman Ottó barlang feltárása, amely az István barlang folytatásának egyik még össze nem függő hosszabb szakasza. A Szakosztály jelenlegi elnöke: Juhász András osztályvezető főgeológus tervet dolgozott ki a különböző egyesületekben tömörült bükki karsztkutatók összefogására, valamint a munkák tudományos megalapozására és irányítására. Már az első években nacv erővel indult meg a mélységi vizek, mint hév- és gyógyvizek feltárásának és megfelelő hasznosításának munkája. A bányászati és kohászati foglalkozás jellemző betegsége áz izületi bántalmak, egyre jobban ráterelik a területünkön található hévizekre nemcsak orvosaink, hanem közgazdászaink és idegenforgalmi szerveink érdeklődését is. Sajnos a Balneológiai Szakosztály első elnöke hamarosan Budapestre került és csak évek múltán kapott a Szakosztály egy újabb agilis, orvos elnököt Saád Ferenc dr. személyében. Az újjáalakult Balneológiai Szakosztály első dolga volt felmérni a megyei hév- és gyógyvizeket, majd •ezeket kataszterbe foglalva, szoros kapcsolatot létesített a területen dolgozó fúró vállalatokkal és egyre lobban kibővítette nyilvántartását az újonnan ..feltárt hévizekkel. Tevékenyen működött közre a mezőkövesdi Zsóry fürdő fejlesztésében, minden támogatást megadott a bogácsi hévíz felhasználására irányuló tervezésben, sok tanulmányt írt és dolgozott ki Miskolc subtermális vizeinek jobb felhasználására. Munkabizottságaival •elősegítette a végardói hévizek hasznosítását Sárospaták közelében. Sokat foglalkozott a körömi hévízzel, véleményes jelentésével támogatta annak mezőgazdasági hasznosítását, viszont e víznek Tiszaszederkénybe vezetése helyett egy újabb fúrás lemélyítését javasolta Tiszaszederkényben. Hasonló volt az állásfoglalása a miskolci Széchenyi fürdő melegvízzel való ellátása tekintetében is, midőn népgazdaságilag helyesebbnek ítélte egy 650 m-es új kút létesítését a fürdő mellett, mint az Augusztus 20 fürdő vizének költséges átvezetését. A Balneológiai Szakosztály együttműködve a Karsztvízkutató Szakosztállyal és a diósgyőri melegvíz feltárására alakított munkabizottsággal elindították a III. ker. Tanaccsal együtt a Szent György forrás jobb hasznosítását. A Szakosztály közös munkára hívta fel az illetékes községek és városok vezetőit és érdekeltjeit, hogy minden hévízben található érték megfelelően érvényesülhessen. A Szakosztály vezetői bíznak abban, hogy illetékes egészségügyi, idegenforgalmi és vízügyi szerveink mind nagyobb figyelmet fognak fordítani az itt rejlő gyógyulási lehetőségekre, és ezen termális és subtermális gyógyvizek végül is megérdemelt megbecsülésben fognak részesülni. Addig is figyelemmel kísérik az újabb vízkutató fúrások eredményeit, majd ezeken keresztül a mélységi vizek belső összefüggéseit is. A Limnológiai Szakosztály a felszíni vizek gyors elszennyeződése és faunájának pusztulása következtében igen nehéz helyzetbe került, majd fel is oszlott. A Szakosztály elnöke rendkívül értékes felfedezést tett az Ingola csanyiki megjelenésével kapcsolatban, mely világviszonylatban is feltűnt. Az Ingola megjelenése a teljesen élettelen Szinván keresztül mutatja ennek az értékes halnak bámulatos igénytelenségét és éppen ezért nagyon veszélyes voltát is a nemes halak tenyészetére. A Csoport megalakulása után komoly feladatot vállalt magára az Eróziós Munkabizottság útján, mely több budapesti segítőtárs révén az egyik elindítója lett a magyarországi talajeróziót leküzdeni óhajtó hatalmas munkának. A vadpatakok megkötése régebben az erdészet hatáskörébe tartozott. Amikor azonban a tények azt mutatták, hogy az erdősítéssel és a vadpatakok szabályozásával egyedül az eróziót megakadályozni nem lehet, igen helyesen előtérbe került az erózió elleni küzdelem komplex megoldása, mely már minden lejtős terület művelője számára előírja az erózió elleni védekezést. A kérdés népgazdasági jelentőségének tudatában a munkabizottság számos, nagy horderejű javaslatot dolgozott ki az egyes talajfajták, művelési módok, növényzettel való fedettségük, lejtőviszonyuk, valamint a rájuk hulló csapadék jellege és tartalma szerinti károsodás mértékének megállapítására és a védekezés módjára. Figyelemre méltó tény, hogy a Csoport eróziós munkabizottságának jegyzőkönyveit minden hónapban a Minisztertanácshoz is el kellett küldeni és ezeknek nem kis részük volt az Országos Talajvédelmi Tanács létrejöttében. A Vízgazdálkodási Szakosztály több más munkabizottságot is alakított, így az Árvízvédelmi, Belvízvédelmi munkabizottságokat és igen szoros kapcsolatot létesített a VITUKI-val, melynek munkatársai évente számos előadásban ismertették rendezvényeinken legújabb tudományos kutatásaikat és tapasztalataikat. E szakosztály egyik legfontosabb munkája az Országos Területi Vízgazdálkodási Keretterv megalkotásában való társadalmi részvétel volt. Ezt nemcsak azzal érte el, hogy a munka irányítója a Szakosztály elnöke lett, hanem azzal is, hogy a VÍZIG hatalmas munkáját a Csoport társadalmi munkásaival jelentékenyen egészítette ki. Miután pedig a VÍZIG hatásköre Heves megyére is kiterjed, kapcsolataik révén a MHT Borsodi Csoport aktívái felelősséget éreztek e megye vízgazdálkodási 118