Hidrológiai tájékoztató, 1967

1. szám, május - Dévény István: A Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Csoportjának 15 éve

területén dolgozó szakemberek társadalmi műszaki munkájáért, ezért segítették a MHT Hevesi Csoportjának megalakítását és továbbra is szívesen támogatjuk a Hevesi Csoportot tudományos, gyakorlati munkájukban, amennyiben ezt tőlünk igénylik. A Csoport Vízgazdálkodási Szakosztálya nagyon sok esetben adott jelentékeny támogatást a MTESZ különböző komplex munkabizottságainak. Így különösen a Miskolc város fejlesztését célzó munkabizottságoknak, melynek megállapításai és javaslatai igen nagy visszhangot keltett 3 kötetes publikációban jelentek meg. A Csoport jó munkájának és az agrártudományok szükségszerű fejlesztésének lett az eredménye, hogy e Szakosztály új sarjat eresztett, létrehozva a Mezőgazdasági Vízhasznosítási szakosztályt. Ennek révén szorosabb kapcsolat létesülhetett az Agrártudományi Egyesület Borsodi Csoportjával, mellyel együtt közös feladatok megoldását szorgalmazzák. A Borsodi Csoport egyik legtevékenyebb Szakosztálya a Vízellátási és Szennyvíz Szakosztály. Ennek munkássága nemcsak az értékes ankétok, konferenciák, vízügyi napok rendezéséből állott, hanem lelkiismeretes, pontos adatgyűjtési munkával követendő példát mutatott az egész magyar hidrológia műszaki aktíváinak is. Méltó a megemlítésre, hogy egy külföldi szennyvíz konferencián igen nagy nemzetközi hatást tettek azok az adatok, amelyeket a Szakosztály lelkes elnöke: Csoport Dezső és titkára Fázold Ádám bocsátottak a magyar delegáció rendelkezésére. Természetesen nem véletlen, hogy éppen a Borsodi Csoportnak munkájában lépett a legjobban előtérbe a szennyvíz elleni küzdelem. Északmagyarország felszíni vizeinek rohamos elszennyeződése sehol sem annyira súlyos, mint Borsod Abaúj Zemplén megye vízfolyásainál, hol az északról szennyezett vízfolyásainkat hazai ipartelepeink kíméletlenül tovább szennyezik. Igen nagy szerencse, hogy e küzdelemben olyan szakemberek vihetik a vezetőszerepet, mint e Szakosztály vezetői és, hogy őket e munkájukban munkahelyeiken is megértően támogatják. A Szakosztály munkája azonban nemcsak a jelenlegi szennyvízhelyzet felmérésében merül ki, hanem számos belföldi és külföldi tanulmány út jukkái továbbfejlesztik tagjaik szakmai ismereteit. Példamutató módon vonták be a fiatal mérnököket a szennyvíz elleni küzdelembe, és nagyszerű kiállításukkal a nagyközönség érdeklődését is felkeltették ezen egyetemes baj leküzdésének lehetőségei iránt. A MHT Borsodi Csoportjának társadalmi aktívái igen nagy felelősségtudattal küzdenek a felszíni vizek további elszennyeződése és a szennyezett vizek tisztítása érdekében. Egy helyesen működő társadalmi műszaki egyesületnek azonban nemcsak az a feladata, hogy gondolatokat és megoldási módokat vessen fel a népgazdasági célkitűzések megvalósítása érdekében, hanem az is, hogy rámutasson azokra a hibákra, melyek egy-egy tervezés során azokat az érdekeket, célkitűzéseket veszélyeztetik. A MHT Borsodi Csoportjának feladatai egyre bővülnek. A Karsztkutatás mind nagyobb távlatokat nyit meg helyes szemléletünk előtt. Ma a primitív eszközökkel történő kutatás helyett a tudományosabban megalapozott munkáé a jövő. Ismét be kellene vezetni azt a régi gyakorlatot, hogy technikusi fokon adja a komolyan érdeklődőknek a vízföldtani tudást, mint azt 1955-ben 18 tanfolyamhallgatónak nyújtottuk. A hegyben való víztárolás gyakorlati megvalósításával hatalmas és világviszonylatban élenjáró haladást lehetne elérni a karszttudományban. A Balneológiai Szakosztály munkája is egyre bővülni fog, különösen ha a hévizeket szisztematikusabban fogják felhasználni a reumatikus bántalmak ellen. Egy hasonló célt szolgáló KGST akció pedig rendkívül megnövelhetné a hévízigényt. A Vízgazdálkodási Szakosztály jövőbeli fejlődése a TVK-ban, valamint az erózió ellei egyre hatásosabb küzdelemben máris adott. A Mezőgazdasági Vízhasznosítási Szakosztály működése e területen megnövekedett igényekkel, a beindult számos öntözőművek és megépült víztárolókkal, komplex meliorációs tervezésekkel szintén biztosított. A Vízellátási és Szennyvíz Szakosztály feladata egyre növekszik. Ma már nem elégszünk meg azzal, hogy a víztisztítás egyensúlyba kerüljön az elszennyezéssel, hanem ennek az egyetemes bajnak teljes elhárítására kell törekednünk. A MHT Borsodi Csoportja a jövőben még szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatait a Párt, a Kormányszervek, a városok és települések vezetőivel, a vízgazdálkodásban érdekelt vállalatokkal, a különböző társadalmi egyesületekkel és mindenek előtt az MTESZ más egyesületi csoportjaival és természetesen Társaságunk központi szerveivel a közös célok mielőbbi és jobb megvalósítása érdekében. Király Lajos Gerhard Kálmán A Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Csoportjának 15 éve Társaságunk alakulásának 50. éves évfordulója, melynek méltó megünneplésére a Központtal együtt a Szegedi Csoport is készülődik, egybeesik a csoport megalakulásának 15 éves évfordulójával. Csoportunk ugyanis 1952. november 12-én alakult meg, így 1967. novemberében ünnepeljük a Társaság májusi nagy jubileumi rendezvényei után szerényebb keretekben ugyan, de lélekben ugyanolyan ünnepi felkészültséggel az évfordulót. A szegedi hidrológusok a megalakulást megelőzően is már érezték az összefogás szükségességét, a társadalmi munka jelentőségét, a szocializmus építésében. Ezért a megalakulásukat megelőzően több mint egy éven át a korábban már megalakult Közlekedés Tudományi Egyesület hidrológus alcsoportjaként igen tevékenyen működtek közre a szegedi és a Szeged környéki hidrológiai kérdések megoldásában. A megalakulást követően pedig azonnal a legszélesebb körben, egyrészt a hidrológus szakemberek és a hidrológia iránt érdeklődők körében tagszervezést indítottak meg, ami igen jó eredménnyel zárult, másrészt, felsőbb kezdeményezésre, munkabizottságokban fogtak hozzá a Tisza csatornázásával kapcsolatos esetleges szegedi vízlépcső szükségességének és hatásának vizsgálatához. Kilenc munkabizottságban vizsgálták meg ezt az oly fontos kérdést és a zárójelentések eredményeként a Szegeden a Hidrológiai Társaság rendezésében 1953. július havában lefolyt kétnapos ankét megállapította, hogy Szegeden vagy közvetlen Szeged alatt duzzasztóművet a Tiszán építeni nem szabad, mert a +5, +5,50 méterig esetleg felduzzasztott Tiszavíz a város mélyfekvésű részeit felfakadásokkal veszélyeztetné, a szennyvizek, a csapadékvizek elvezetésénél pedig rendkívül súlyos, szinte megoldhatatlan, helyzetet teremtene. Az ankét határozatainak megfelelően az érdekelt szervek a Szegedi vízlépcső gondolatától elállottak. Még az 1953. évben kialakult a Csoport tevékenységének főbb irányvonala is. E szerint elsősorban Szeged és környékének, szélesebb körben az egész Dél-alföldnek hidrológiai kérdéseit kell előadások és tanulmányok keretében feltárni, e kérdésekkel az ez irányban érdeklődő szakembereket megismertetni, a nagyközönség körében pedig hírlapi cikkekkel, ismertetésekkel a jelzett kérdéseket és azok országos fontosságát népszerűsíteni. 119