Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Dr. Draveczky Balázs-Komáromy János: A Beszédes József Vízgazdálkodási Múzeum

vízvizsgáló-szerelvény"-t kézben víve, bármilyen terepre is eljuthatunk, vagy felszállhatunk vele zsúfolt villamosra, autóbuszra. Az Egészségügyi Minisztérium, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az Országos Közegészségügyi Intézet illetékes osztályainak szakvéleményei a „Hordozható vízvizsgáló-szerelvény" használatának bevezetését javasolják a helyszíni vízvizsgálatokat végző intézmények részére. A kézitáska mintapéldánya megtekinthető az OKI Vízügyi osztályán. A Beszédes József Vízgazdálkodási Múzeum A siófoki múzeumot a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya megbízásából a Néprajzi Múzeum, a Közlekedési Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum—Történeti Múzeum, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, a keszthelyi Balatoni Múzeum, a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium Hajózási Főosztálya, a Kohó- és Gépipari Minisztérium Hajóipari Igazgatósága, az Óbudai és az Üjpesti Hajógyár, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízigépek tanszéke, valamint számos vállalat, sportegyesület és magánosok segítségével, a kiállítást szervező csoport közreműködésével alakították ki az eredeti, dr. Lukács Károly által létrehozott és működtetett vízgazdálkodási jellegű kiállításból. A Balatoni Intéző Bizottság és a Balatoni Hajózási Rt. részéről — idegenforgalmi szempontból is, már 3 háború előtt, és közvetlenül a felszabadulás után is, szorgalmazták egy, Siófokon rendezendő balatoni tárgyú, helyi érdekességű kiállítás megszervezését. Ennek keretében 1946-ban a 100 éves balatoni hajózás ünneplése során szerény jelentőségű kiállítás is nyílt Siófokon. 1952 július havában a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja rendezésében nyílt meg a „Vízgazdálkodási és halászati kiállítás". A kiállítást dr. Lukács Károly író, tudományos kutató, halászati igazgató szervezte meg. A kiállítást a volt Sirály épületében, a Mártírok útján mutatták be az érdeklődő nagyközönségnek. A bevezetőben elmondottak alapján 1952. július 13-án ebből a kiállításból lett a siófoki múzeum. 1953. május 11-én a múzeumról az „Idegenforgalmi Szemlé"-ben így számolt, be dr. Lukács Károly: „A Sió-csatorna partján, a két híd között, a felszabadulás után épített új vízeresztő és hajózó zsilipek tőszomszédságában van hazánk első vízgazdasági múzeuma. Azt a fontos népnevelő célt szolgálja, hogy a Balaton-vidék dolgozói és a balatoni üdülésre meszsziről idesereglő dolgozók szeme elé tárja a vízi műszaki munka eredményeinek a Sió csatornázással és Balaton-apasztással végzett természetátalakítás gazdasági, társadalmi és kulturális hatásait." . A gyűjteményt helyszűke miatt három teremben helyezték el, túlnyomórészt fényképekből és falra festett térképekből összeállítva, A múzeumvezető rendszeresen tárlatvezetéseket is tartott. A kiállítás megnyitása után a szépen fejlődő múzeum, mely elsősorban a Balaton és Balaton-környéke vízgazdálkodásával és halászatával kapcsolatos emlékanyagot gyűjtötte, ismert és kedvelt múzeuma lett a Balaton környékének. Fejlődését nagyban megakasztotta dr. Lukács Károly 1953 májusában bekövetkezett halála. Helyére Jámbor Dezső ny. iskola igazgató-tanító került gondnoknak, akinek Ságvár és Ságvár-környéki régészeti kutató és gyűjtőmunkája említésre méltó. Jámbor Dezső főfeladata is a tárgyi anyag gyarapítása volt Jámbor Dezső, Böröcz János hajóasztalossal, majd Oláh János modellezővel hajómodelleket építtetett (Kristóf sógálya, Kisfaludy, Helka, Csobánc, Beloiannisz hajók, és egy motoros komp modellje stb.). Megszerezte a volt „Baross" gőzhajó tájolóját, több makettet és hajómodellt gyűjtött magánosoktól és hajózási szervektől. Fontos megemlítenünk, mint a múzeum fejlődését gátoló tényezőt, hogy az ún. Steinhardt-féle Sió-parti villát, amelyben a kiállítás és a gyűjtemény volt, 1955-ben életveszélyesnek nyilvánították és kiköltöztették belőle a múzeumot. A hontalanná lett anyagot 1955 szeptemberében minisztériumi utasításra az MNDSZ-el történő cserével a Sió u. 2. sz. alatti, a mai helyére költöztették. Az új kiállítási előkészítő munkát itt kezdték meg, 1955-től. Ebbe a munkába a különböző szakmúzeumokon kívül a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztálya, a Rippl-Rónai Múzeum és Somogy megye Tanácsa is tevékenyen bekapcsolódott. A kiállítás rendezésében Khin Antal múzeológus, dr. Csermák Géza tudományos kutató, valamint, Jámbor Dezső vettek részt. Az ünnepélyes megnyitó 1956. május 13-án volt. Ettől az időtől szerepel „Beszédes József Vízgazdálkodási Múzeum" néven, melyet közös megegyezéssel Jámbor Dezső tői, illetve a Rippl-Rónai Múzeumtól kapott. (A múzeum névadójának életrajzát Ihrig Dénes tollából a Hidrológiai Tájékoztató 4964. júniusi számának 6. oldalán találjuk. — Szerk.) Az 1956-os kiállítás témája elsősorban hajótörténeti volt, három termet töltött meg. Az elsőben az ún. „Bőgős" hajók, a másodikban a gőz- és motoros hajók fejlődését, a harmadikban gőzhajók, balatoni hajók képeit, tablóit láthatta a nagyközönség. A kiállítás hiányossága volt, hogy kevés Balaton-környéki anyagot állítottak ki, és a halászati tárgyakat is hiányolta a látogatók tömege. A múzeum 1956 szeptemberében a megyei tanács kezelésébe került. Ezután a további feladatot a múzeum bővítése jelentette. Minden erőfeszítés arra irányult, hogy az épületből ki lehessen költöztetni a keltető állomást. Ezzel a múzeum egy 16 méter hosszú termet, és egy 5X6 m-es kisebb helyiséget tudott volna kiállítási célokra felhasználni. Hosszú küzdelem után 1961. március 15-én ezt a két újabb helyiséget is sikerült a kiállításhoz csatolni. Ebben az időben a kiállítás rendezőinek, valamint a múzeum gondnokának fő célja a múzeum Balaton vonatkozásainak kibővítése és vízgazdálkodási jelentőségének hangsúlyozása volt. Tevékeny szerepet játszott ebben a Közlekedési Múzeum illetékes kutatócsoportja és a VITUKI, akik 1959—61 között Beszédes József munkásságát, valamint Széchenyi—Kossuth— Beszédes balatoni kapcsolatainak bemutatását beillesztették a meglevő hajózási kiállításba. 1961-ben nyílt meg a „100 éves balatoni vasút (Déli vasút)" kiállítás. Ekkor mutatták be a múzeumban a Magyar Nemzeti Galéria mintegy 30 db. balatoni témájú képét. Az 1964-ben átrendezett új kiállítás, mely már az 1961-től működő Somogy megyei múzeumi szervezet munkájának kiemelkedő része, és a budapesti Közlekedési Múzeum, a Vízügyi Főigazgatóság és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet közreműködésével készült, a legújabb tudományos eredmények gyűjteménye. A Beszédes József Vízgazdálkodási Múzeum Közép-Európa egyetlen ilyen célú intézménye. Kiállítása megismertet bennünket a fentebb elmondottak szerinti taglalásban Beszédes József munkásságával, a vízgazdálkodási feladatok lényegével és tematikájával. Láthatjuk a legújabb bel- és külföldi vízügyi