Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Dr. Draveczky Balázs-Komáromy János: A Beszédes József Vízgazdálkodási Múzeum

vízvizsgáló-szerelvény"-t kézben víve, bármilyen te­repre is eljuthatunk, vagy felszállhatunk vele zsúfolt villamosra, autóbuszra. Az Egészségügyi Minisztérium, az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság, az Országos Közegészségügyi In­tézet illetékes osztályainak szakvéleményei a „Hor­dozható vízvizsgáló-szerelvény" használatának beve­zetését javasolják a helyszíni vízvizsgálatokat végző intézmények részére. A kézitáska mintapéldánya megtekinthető az OKI Vízügyi osztályán. A Beszédes József Vízgazdálkodási Múzeum A siófoki múzeumot a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya megbízásából a Néprajzi Mú­zeum, a Közlekedési Múzeum, a Magyar Nemzeti Mú­zeum—Történeti Múzeum, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, a keszthelyi Balatoni Múzeum, a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium Hajózási Főosztálya, a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium Hajóipari Igazgatósága, az Óbudai és az Üjpesti Hajógyár, a Budapesti Műszaki Egye­tem Vízigépek tanszéke, valamint számos vállalat, sportegyesület és magánosok segítségével, a kiállítást szervező csoport közreműködésével alakították ki az eredeti, dr. Lukács Károly által létrehozott és mű­ködtetett vízgazdálkodási jellegű kiállításból. A Balatoni Intéző Bizottság és a Balatoni Hajó­zási Rt. részéről — idegenforgalmi szempontból is, már 3 háború előtt, és közvetlenül a felszabadulás után is, szorgalmazták egy, Siófokon rendezendő ba­latoni tárgyú, helyi érdekességű kiállítás megszerve­zését. Ennek keretében 1946-ban a 100 éves balatoni hajózás ünneplése során szerény jelentőségű kiállítás is nyílt Siófokon. 1952 július havában a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja rendezésében nyílt meg a „Víz­gazdálkodási és halászati kiállítás". A kiállítást dr. Lukács Károly író, tudományos kutató, halászati igaz­gató szervezte meg. A kiállítást a volt Sirály épületében, a Mártírok útján mutatták be az érdeklődő nagyközönségnek. A bevezetőben elmondottak alapján 1952. július 13-án ebből a kiállításból lett a siófoki múzeum. 1953. május 11-én a múzeumról az „Idegenforgal­mi Szemlé"-ben így számolt, be dr. Lukács Károly: „A Sió-csatorna partján, a két híd között, a felsza­badulás után épített új vízeresztő és hajózó zsilipek tőszomszédságában van hazánk első vízgazdasági mú­zeuma. Azt a fontos népnevelő célt szolgálja, hogy a Balaton-vidék dolgozói és a balatoni üdülésre mesz­sziről idesereglő dolgozók szeme elé tárja a vízi mű­szaki munka eredményeinek a Sió csatornázással és Balaton-apasztással végzett természetátalakítás gaz­dasági, társadalmi és kulturális hatásait." . A gyűjteményt helyszűke miatt három teremben helyezték el, túlnyomórészt fényképekből és falra fes­tett térképekből összeállítva, A múzeumvezető rend­szeresen tárlatvezetéseket is tartott. A kiállítás megnyitása után a szépen fejlődő mú­zeum, mely elsősorban a Balaton és Balaton-kör­nyéke vízgazdálkodásával és halászatával kapcsolatos emlékanyagot gyűjtötte, ismert és kedvelt múzeuma lett a Balaton környékének. Fejlődését nagyban megakasztotta dr. Lukács Ká­roly 1953 májusában bekövetkezett halála. Helyére Jámbor Dezső ny. iskola igazgató-tanító került gond­noknak, akinek Ságvár és Ságvár-környéki régészeti kutató és gyűjtőmunkája említésre méltó. Jámbor Dezső főfeladata is a tárgyi anyag gyarapítása volt Jámbor Dezső, Böröcz János hajóasztalossal, majd Oláh János modellezővel hajómodelleket építtetett (Kristóf sógálya, Kisfaludy, Helka, Csobánc, Beloian­nisz hajók, és egy motoros komp modellje stb.). Meg­szerezte a volt „Baross" gőzhajó tájolóját, több ma­kettet és hajómodellt gyűjtött magánosoktól és hajó­zási szervektől. Fontos megemlítenünk, mint a múzeum fejlődését gátoló tényezőt, hogy az ún. Steinhardt-féle Sió-parti villát, amelyben a kiállítás és a gyűjtemény volt, 1955-ben életveszélyesnek nyilvánították és kiköltöz­tették belőle a múzeumot. A hontalanná lett anyagot 1955 szeptemberében minisztériumi utasításra az MNDSZ-el történő cseré­vel a Sió u. 2. sz. alatti, a mai helyére költöztették. Az új kiállítási előkészítő munkát itt kezdték meg, 1955-től. Ebbe a munkába a különböző szakmúzeu­mokon kívül a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztálya, a Rippl-Rónai Múzeum és Somogy megye Tanácsa is tevékenyen bekapcsolódott. A kiállítás rendezésében Khin Antal múzeológus, dr. Csermák Géza tudományos kutató, valamint, Jámbor Dezső vettek részt. Az ünnepélyes megnyitó 1956. május 13-án volt. Ettől az időtől szerepel „Beszédes József Vízgaz­dálkodási Múzeum" néven, melyet közös megegyezés­sel Jámbor Dezső tői, illetve a Rippl-Rónai Múzeumtól kapott. (A múzeum névadójának életrajzát Ihrig Dé­nes tollából a Hidrológiai Tájékoztató 4964. júniusi számának 6. oldalán találjuk. — Szerk.) Az 1956-os kiállítás témája elsősorban hajótörté­neti volt, három termet töltött meg. Az elsőben az ún. „Bőgős" hajók, a másodikban a gőz- és motoros ha­jók fejlődését, a harmadikban gőzhajók, balatoni ha­jók képeit, tablóit láthatta a nagyközönség. A kiállí­tás hiányossága volt, hogy kevés Balaton-környéki anyagot állítottak ki, és a halászati tárgyakat is hiá­nyolta a látogatók tömege. A múzeum 1956 szeptem­berében a megyei tanács kezelésébe került. Ezután a további feladatot a múzeum bővítése je­lentette. Minden erőfeszítés arra irányult, hogy az épületből ki lehessen költöztetni a keltető állomást. Ezzel a múzeum egy 16 méter hosszú termet, és egy 5X6 m-es kisebb helyiséget tudott volna kiállítási célokra felhasználni. Hosszú küzdelem után 1961. március 15-én ezt a két újabb helyiséget is sikerült a kiállításhoz csatolni. Ebben az időben a kiállítás rendezőinek, valamint a múzeum gondnokának fő célja a múzeum Balaton vonatkozásainak kibővítése és vízgazdálkodási jelen­tőségének hangsúlyozása volt. Tevékeny szerepet ját­szott ebben a Közlekedési Múzeum illetékes kutató­csoportja és a VITUKI, akik 1959—61 között Beszédes József munkásságát, valamint Széchenyi—Kossuth— Beszédes balatoni kapcsolatainak bemutatását beil­lesztették a meglevő hajózási kiállításba. 1961-ben nyílt meg a „100 éves balatoni vasút (Déli vasút)" kiállítás. Ekkor mutatták be a múzeum­ban a Magyar Nemzeti Galéria mintegy 30 db. bala­toni témájú képét. Az 1964-ben átrendezett új kiállítás, mely már az 1961-től működő Somogy megyei múzeumi szervezet munkájának kiemelkedő része, és a budapesti Közle­kedési Múzeum, a Vízügyi Főigazgatóság és a Víz­gazdálkodási Tudományos Kutató Intézet közreműkö­désével készült, a legújabb tudományos eredmények gyűjteménye. A Beszédes József Vízgazdálkodási Múzeum Kö­zép-Európa egyetlen ilyen célú intézménye. Kiállí­tása megismertet bennünket a fentebb elmondottak szerinti taglalásban Beszédes József munkásságával, a vízgazdálkodási feladatok lényegével és tematiká­jával. Láthatjuk a legújabb bel- és külföldi vízügyi

Next

/
Thumbnails
Contents