Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Bentzik Ferenc: Adatok a Mura folyó vizének minőségéhez

kiadványokat, maketteken tanulmányozhatjuk a folyamszabályozás fázisait. Kotróhajók modelljei teszik érdekessé a kiállítást. Ezek alapján képet kapunk a magyarország vízrendező munka fejlődéséről és a Kárpát-medence sajátos vízrajzi, illetve vízgazdálkodási adottságairól. Római- és középkori vízvezeték-maradványokat láthatunk. A régi és mai vízfúró tornyok, víztornyok, vízimalmok, erőművek makettjeinek sora az ipari, egészségügyi vízhasznosítás és energiatermelés hagyományait, valamint fejlődését bizonyítja. Számos régi, és napjainkban is használatban levő hajó modellje alapján megismerkedhetünk a folyami utak, kikötők kialakulásának és modernizálódásának kérdéseivel, valamint a balatoni hajózás fejlődésével. Maketten tanulmányozhatjuk az egykori révek jelentőségét. A balatoni halászok hajdani és mai életét, a ma már csak emlékeiben és a néphagyományban élő eszközök mellett napjaink halász-szerszámait állítják elénk. A Kis-Balatont, mint önálló természetrajzi, gazdasági és vízi-földrajzi egységet is ismerteti kiállításunk. Külön teremben találjuk Siófok és környéke regionális fejlesztésének tervét. Római, népvándorláskori leletek, középkori fegyverek és használati tárgyak bizonyítják Siófok és környéke jelentős történelmi múltját. Egykori írott emlékek, levelezőlapok, plakátok és fotodokumentumok alapján rajzolódik elénk a siófoki 100 éves fürdőkultúra szinte minden mozzanata. (A kiállítás rövid vezetője kapható a Beszédes József Vízgazdálkodási Múzeumban, valamint a megyei múzeumi szervezet más intézményeiben „A Somogy megyei múzeumok, emlékmúzeumok és kiállítások vezetője" címmel, német kivonattal.) Itt kell megjegyeznünk, hogy a múzeum kiállítását 1965-ben a Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága a Közlekedési Múzeummal, a Vízügyi Főigazgatósággal és a VITUKI-val közösen részben átrendezte és kiegészítette. Űj része a kiállításnak 1965. augusztus 20. óta két és fél teremben felállított, az 1965. évi árvízi munkát és helytállást bemutató vándorkiállítás. A Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága távlati terve az, hogy a társintézmények és a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályának segítségével a siófoki Beszédes József Vízgazdálkodási Múzeum az elkövetkezendő évtizedben teljesen önálló, olyan épülethez jusson, vagy pedig saját épületén belül ráépítéssel, vagy kitelepítéssel annyi kiállítási és raktározási légköbméterrel gyarapodjék, hogy mint Közép-Európa egyetlen ilyen célú intézménye, feladatait megoldhassa. Ilyen adottsággal majdan a 70 km hosszú Balaton keleti pontján, a keszthelyi Balatoni Múzeumhoz hasonlóan, eredményesen szolgálhassa a magyar népművelés ügyét. * Statisztikai adatok 1-. 1952—54 között az évi látogatás 6—9 ezer között mozgott. Tárlatvezetések száma évi átlagban' 50 volt. 2. 1954-ben a múzeumot 12 557-en látogatták. Tárlatvezetések száma 61 volt. 3. 1955—1962 között az évi látogatás 8000—11 000 között volt, és évi átlagban 55—60 tárlatvezetést tartottak. 4. 1963-ban, az újjárendezett kiállítást 9695-en látogatták. Tárlatvezetések száma 67 volt. 5. 1964-ben 14 307 látogató kereste fel a siófoki vízgazdálkodási múzeumot. Az érdeklődőknek 174 tárlatvezetést tartottak. 6. 1965. november l-ig 15 251 érdeklődő kereste fel a múzeumot. A tárlatvezetések száma 231 volt, melyből 54 idegen nyelven hangzott el. Dr. Draveczky Balázs—Komáromy János Adatok a Mura folyó vizének minőségéhez BENTZIK FERENC Zala megyei KÖJÁL laboratóriuma A Mura hazánk délnyugati részének határfolyója. Ezt a szakaszát a bal oldali mellékfolyókkal együtt az 1. ábrán tüntettem fel. Vízgyűjtőterülete, melynek egyrésze Zala megye területén fekszik, nagy kiterjedésű. Vizének minősége azonban kevéssé ismert. A felszabadulás utáni évek magyar irodalmában csak Papp Szilárd (1) közlésében találtam adatokat a folyó vizének minőségére. E még nem eléggé vizsgált folyó vizének megismeréséhez szeretnék hozzájárulni saját vizsgálati eredményeim közzétételével, melyeket 1964ben, a nagykanizsai vízmű kutató fúrásaival egyidőben végeztem. A vizsgálatokra rendelkezésemre álló idő aránylag rövid volt, alig valamivel több, mint. egy negyedév, ezért lehetőségeimhez mérten a vizsgálatok számát növeltem. Valahányszor egy új kutató fúrás vizsgálatára sor került, minden alkalommal a Murából is vettem mintát. így márciusban 1, áprilisban 10, májusban 11 és júniusban 3, összesen tehát 25 mintát vettem és vizsgáltam meg. A vizsgálat időszakába a tél vége, a tavaszi zöldár, valamint a májusi esőzések ideje beleesik. A mintákat a murakeresztúri vasúti hídnál vettem, a hídról leeresztett mintavevővel. A mintákból általában azokat az alkotókat határoztam meg, amelyeket a felszíni vizek minőségének vizsgálatával kapcsolatban már eddig is vizsgáltam (2), kiegészítve vas, mangán, valamint szabad-szénsav meghatározásokkal. Ezen alkatrészek ivóvíz célra történő felhasz1. ábra. A Mura folyó határmenti szakasza, a baloldalt beléömlö vízfolyásokkal (A mintavételi helyek számokkal jelölve) e/eft/p /. ti Műút \ Wurobertrr/i/r \princ/pá/»i etat. 75