Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Bentzik Ferenc: Adatok a Mura folyó vizének minőségéhez

kiadványokat, maketteken tanulmányozhatjuk a fo­lyamszabályozás fázisait. Kotróhajók modelljei teszik érdekessé a kiállítást. Ezek alapján képet kapunk a magyarország vízrendező munka fejlődéséről és a Kárpát-medence sajátos vízrajzi, illetve vízgazdálko­dási adottságairól. Római- és középkori vízvezeték-maradványokat láthatunk. A régi és mai vízfúró tornyok, víztornyok, vízimalmok, erőművek makettjeinek sora az ipari, egészségügyi vízhasznosítás és energiatermelés hagyo­mányait, valamint fejlődését bizonyítja. Számos régi, és napjainkban is használatban levő hajó modellje alapján megismerkedhetünk a folyami utak, kikötők kialakulásának és modernizálódásának kérdéseivel, valamint a balatoni hajózás fejlődésével. Maketten tanulmányozhatjuk az egykori révek jelen­tőségét. A balatoni halászok hajdani és mai életét, a ma már csak emlékeiben és a néphagyományban élő esz­közök mellett napjaink halász-szerszámait állítják elénk. A Kis-Balatont, mint önálló természetrajzi, gazda­sági és vízi-földrajzi egységet is ismerteti kiállításunk. Külön teremben találjuk Siófok és környéke re­gionális fejlesztésének tervét. Római, népvándorláskori leletek, középkori fegyverek és használati tárgyak bi­zonyítják Siófok és környéke jelentős történelmi múltját. Egykori írott emlékek, levelezőlapok, plakátok és fotodokumentumok alapján rajzolódik elénk a sió­foki 100 éves fürdőkultúra szinte minden mozzanata. (A kiállítás rövid vezetője kapható a Beszédes József Vízgazdálkodási Múzeumban, valamint a megyei mú­zeumi szervezet más intézményeiben „A Somogy me­gyei múzeumok, emlékmúzeumok és kiállítások ve­zetője" címmel, német kivonattal.) Itt kell megjegyeznünk, hogy a múzeum kiállítá­sát 1965-ben a Somogy megyei Múzeumok Igazgató­sága a Közlekedési Múzeummal, a Vízügyi Főigazga­tósággal és a VITUKI-val közösen részben átrendezte és kiegészítette. Űj része a kiállításnak 1965. augusz­tus 20. óta két és fél teremben felállított, az 1965. évi árvízi munkát és helytállást bemutató vándor­kiállítás. A Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága táv­lati terve az, hogy a társintézmények és a Művelő­désügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályának segít­ségével a siófoki Beszédes József Vízgazdálkodási Múzeum az elkövetkezendő évtizedben teljesen ön­álló, olyan épülethez jusson, vagy pedig saját épüle­tén belül ráépítéssel, vagy kitelepítéssel annyi kiál­lítási és raktározási légköbméterrel gyarapodjék, hogy mint Közép-Európa egyetlen ilyen célú intézménye, feladatait megoldhassa. Ilyen adottsággal majdan a 70 km hosszú Balaton keleti pontján, a keszthelyi Balatoni Múzeumhoz hasonlóan, eredményesen szol­gálhassa a magyar népművelés ügyét. * Statisztikai adatok 1-. 1952—54 között az évi látogatás 6—9 ezer kö­zött mozgott. Tárlatvezetések száma évi átlagban' 50 volt. 2. 1954-ben a múzeumot 12 557-en látogatták. Tár­latvezetések száma 61 volt. 3. 1955—1962 között az évi látogatás 8000—11 000 között volt, és évi átlagban 55—60 tárlatvezetést tar­tottak. 4. 1963-ban, az újjárendezett kiállítást 9695-en lá­togatták. Tárlatvezetések száma 67 volt. 5. 1964-ben 14 307 látogató kereste fel a siófoki vízgazdálkodási múzeumot. Az érdeklődőknek 174 tárlatvezetést tartottak. 6. 1965. november l-ig 15 251 érdeklődő kereste fel a múzeumot. A tárlatvezetések száma 231 volt, melyből 54 idegen nyelven hangzott el. Dr. Draveczky Balázs—Komáromy János Adatok a Mura folyó vizének minőségéhez BENTZIK FERENC Zala megyei KÖJÁL laboratóriuma A Mura hazánk délnyugati részének határfolyója. Ezt a szakaszát a bal oldali mellékfolyókkal együtt az 1. ábrán tüntettem fel. Vízgyűjtőterülete, mely­nek egyrésze Zala megye területén fekszik, nagy ki­terjedésű. Vizének minősége azonban kevéssé ismert. A felszabadulás utáni évek magyar irodalmában csak Papp Szilárd (1) közlésében találtam adatokat a folyó vizének minőségére. E még nem eléggé vizsgált folyó vizének megismeréséhez szeretnék hozzájárulni saját vizsgálati eredményeim közzétételével, melyeket 1964­ben, a nagykanizsai vízmű kutató fúrásaival egyidő­ben végeztem. A vizsgálatokra rendelkezésemre álló idő arány­lag rövid volt, alig valamivel több, mint. egy negyed­év, ezért lehetőségeimhez mérten a vizsgálatok szá­mát növeltem. Valahányszor egy új kutató fúrás vizsgálatára sor került, minden alkalommal a Murá­ból is vettem mintát. így márciusban 1, áprilisban 10, májusban 11 és júniusban 3, összesen tehát 25 mintát vettem és vizsgáltam meg. A vizsgálat idő­szakába a tél vége, a tavaszi zöldár, valamint a má­jusi esőzések ideje beleesik. A mintákat a murakeresztúri vasúti hídnál vet­tem, a hídról leeresztett mintavevővel. A mintákból általában azokat az alkotókat határoztam meg, ame­lyeket a felszíni vizek minőségének vizsgálatával kap­csolatban már eddig is vizsgáltam (2), kiegészítve vas, mangán, valamint szabad-szénsav meghatározá­sokkal. Ezen alkatrészek ivóvíz célra történő felhasz­1. ábra. A Mura folyó határmenti szakasza, a baloldalt beléömlö vízfolyásokkal (A mintavételi helyek számokkal jelölve) e/eft/p /. ti Műút \ Wurobertrr/i/r \princ/pá/»i etat. 75

Next

/
Thumbnails
Contents