Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Bentzik Ferenc: Adatok a Mura folyó vizének minőségéhez

nálásnál fontosak. Kiszámítottam tovább a mészre agresszív szénsav mennyiségét, valamint a változó és állandó keménység értékét, és a hidrogénkarbonátion mennyiségét is. Az alkalmazott módszerek a szabványos, és a OKI gyakorlatában alkalmazott eljárások voltak. Vált. áll. össz. keménység nk° o 00 7,23 6,60 8,48 11,60 Vált. áll. össz. keménység nk° TH CO OS co 0,27 2,84 o in in Vált. áll. össz. keménység nk° 6,18 5,84 3,64 5,63 CM CCD % iái zO 1 1 51,2 CM co" CO 129,2 l/S tu EOOH 1 1 79,31 1 127,58 146,43 l/Stu UH 1 i 1 0,04 0,27 l/Sui 0,14 0,03 0,07 0,35 0,55 l/Stu cOD 1 1 1,63 3,60 4,91 l/gui •A"3oj ' O in CO eo" i-i m CT> Lo CM" 20,98 1/gui VHN ^ 6t 0,14 1 ao 1 i/gtu EON s >> Sí oo e 1 IS 1 l/gui l

:ON 5) 1 S 1 I/Sui ''ós >, c >> c 1 >, c 1 I/SUI 10 CM »-H CO r-t o CM l/gui J^B -JIZS ZSSQ in cn in CO in CM CM m co in o in 1DH Ol/u IUI gBssogtyi CÍ »-I cí <M to ,—1 2,02 o • K cu 7,36 7,63 Papp Sz. vizá'g. átlag Papp Sz. III—

IV. havi vizsg. átlag. minimum átlag maximum Papp Sz. vizá'g. átlag Papp Sz. III—

IV. havi vizsg. átlag. IB^B'l^gSZIA J Mízjuau Vizsgálataim eredményét az 1. táblázatban foglaltam össze. Feltüntettem az átlag, a legnagyobb és a legkisebb értékeket is, hogy az ingadozás megállapítható legyen. A vizsgálati eredmény értékelése Mint az 1. táblázatban feltüntetett eredményekből látható, a vizsgált időszakban a Mura vizének szerves anyaggal való szennyezettsége nagyon nagy. Az oxigénfogyasztás átlaga 12,70 mg/l. Találtam 20,98 mg/l-es értéket is. A vizsgálatok 32%-ában az oxigénfogyasztás értéke az átlagnál nagyobb, 36%-ában 11,00 mg/l és 12,70 mg/'l között ingadozott. Tehát az erős szennyezettség állandó jellegűnek bizonyult. Ebből a szempontból a Murát a IV. kategóriába, az erősen szennyezett vízfolyások közé kell sorolni [lásd Papp Szilárd (1)]. Feltűnő a kis lúgossági érték, melynek átlaga 2,02 ml n/10 HCl. Ennek megfelelően alakul a változó keménység, és a hidrogénkarbonát-ion mennyisége is. Mindkettő aránylag kicsi. Az összes keménység már valamivel nagyobb, mint azt az egyéb adatokból következtetni lehetne. Külön rá kell mutatni a folyó aránylag nagy vastartalmára, mely átlagban 0,35 mg/l-nek adódott. Igen ingadozónak látszik a mangántartalom értéke is Kilenc alkalommal nem tudtam mangánt kimutatni. Hat alkalommal nyomnyi mennyiséget találtam. A mangán tartalom átlaga 0,04, legnagyobb értéke pedig 0,27 mg/l. Ezt az értéket két alkalommal találtam. Megemlítem még, hogy az oldott oxigén tartalom a folyó vizében kielégítő. Oxigén telítettsége átlagban 86,2%, de négy alkalommal a víz az oxigénre túltelített volt. Mészre agresszív szénsavat egy alkalommal sem találtam. Ha az oxigénfogyasztás kivételével a Mura folyó egyéb adatait nézzük, akkor elég kedvező képet kapunk a folyó vizéről. A klorid tartalom átlaga 14 mg/l; nitrát a vízben nincs; ammónia igen gyenge nyom. Nem ázabad azonban elfelejteni, hogy a vizsgált időszakban a vízhozam nagyobb, és ezáltal a víz hígabb volt. Ez magyarázza a kis átlagértékeket. Ezt figyelembevéve feltehető, hogy a nyári—téli időszakban, mikor a vízhozam kicsi, a folyó szervesanyag szennyezettsége és ezáltal oxigénfogyaszMsa is nagyobb lesz az általam kapott átlagnál. A felszíni vizek irodalmát tanulmányozva, több osztályozási rendszert találhatunk a vizek minőságára vonatkozóan. így Kopf G. tanulmánya (3) három kategóriát állít fel a felszíni vizek minőségére. E szerint a Mura az ,,A'', vagy a legtisztább felszíni vizek közé volna sorolható. Ezt a besorolást — mint említettem — csaknem valamennyi kémiai eredmény indokolja is. Az oxigénfogyasztásra vonatkoztatva azonban sokkal indokoltabbnak és megalapozottabbnak tartom, különösen a mi viszonyaink között, a Papp Szilárd-féle osztályozást (1). Eszerint a Mura folyó Murakeresztúrnál erősen szennyezett. Tehát ivóvízként csak megfelelő kezelés után használható fel. Kérdés azonban, hogy a nagy szervesanyag tartalomtól milyen hatásfokkal lehetne megtisztítani. Mint már említettem, tudomásom szerint a Mura folyó vízminőségére vonatkozóan egyedül Papp Szilárdnak, hazánk felszíni vizeinek minőségével foglalkozó cikkében találhatók adatok (1). Eredményeim ellenőrzése és az összehasonlítás céljából Papp Szilárd rendelkezésemre bocsátotta vizsgálati eredményeit. Vizsgálatai Letenye községnél történtek. (Az 1. ábrán „2"-vel jelölve.) A két mintavételi hely közelsége miatt az eredmények összehasonlíthatók. A mintavételeket 1956-tól végezte, évenként átlag 6 alkalommal. Az eredmények átlagértékét — engedélyével — szintén az 1. táblázatban ismertetem. 76 A Mura folyó vizének összetétele, Papp Sz. és Bentzik F. vizsgálatai alapján