Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Dr. Juhász András: Beszámoló a Nemzetközi Barlangkutató Szövetség IV. kongresszusáról

nek fel nagy sebességű vízmozgásokkal összefüggő feladatok, a dunai vízerőműrendszer tervezése folyamán pedig már eddig is több esetben volt szükséges a nem permanens vízmozgásokra vonatkozó ismeretek alkalmazása. Ugyancsak a dunai vízerőműrendszer tervezésekor kellett és kell megoldani a vízmozgással összefüggő rugalmassági kérdéseket is. Ugyanis a gáttáblák, a betétgerendák szilárdságtani méretezésekor figyelembe kell venni a szerkezetekre ható dinamikai igénybevételeket és a dinamikai hatások következtében keletkező rezgéseket is. A hidromechanikának ez az ága világviszonylatban is rövid múltra tekinthet vissza, hazlnkban pedig napjainkban végzik az első ilyen irányú vizsgálatokat. Külföldön ezen a területen főképpen a hollandok értek el jelentős eredményeket. A beküldött tanulmányok ismertetésén kívül a kongresszuson három előadás hangzott el. P. Ja. Polubarinova-Kocsina a korszerű szivárgási vizsgálatok kérdéseit, Chia Shun Yih a nem homogén folyadékok nagy amplitúdójú mozgásának tanulmányozása folyamán felvetődő gondolatokat, P. Gibrat pedig az árapály energiájának hasznosítására vonatkozó kutatások eredményeit ismertette. A hazai vízgazdálkodási kérdések tisztázása szempontjából elsősorban P. Ja. Polubarinova-Kocsina előadásában foglaltak a leginkább fontosak. A kongresszusra küldött tanulmányokat a rendező bizottság a résztvevőknek a kongresszus előtt nyomtatásban megküldte. Az előadásokon, a referátumokon, a hozzászólásokon kívül nagymértékben elősegítette a hidromechanikai kutatási módszerek fejlődésének, a kutatási eredményeknek áttekintését a B. E. Vedeneevről elnevezett összövetségi Vízépítési Tudományos Kutató Intézet (VJNIIG) leningrádi, valamint az Állami Hidrológiai Intézet (GGI) Leningrádtól, 65 km-re levő hidraulikai laboratóriumában folyó kutatások tanulmányozása. A laboratóriumok meglátogatását a kongresszus rendező bizottsága szervezte meg. Hozzájárult a Szovjetunióban végzett hidromechanikai kutatások módszereinek és eredményeinek megismeréséhez a kongresszus alkalmából Leningrádban rendezett kiállítás is. A kongresszust öt tanulmányút követte. Az első útvonala Leningrád—Moszkva, a másodiké Leningrád — Kiev — Jalta — Moszkva, a harmadiké Leningrád — Moszkva — Jereván — Tbiliszi — Szocsi — Moszkva, a negyediké Leningrád—Moszkva—Volgográd—Moszkva, az ötödiké, a leghosszabbé pedig Leningrád — Moszkva — Irkutszk — Bratszk — Novoszibirszk — Moszkva volt. A tanulmányutak célja elsősorban a Szovjetunió jelentősebb vízépítési létesítményeinek, több«k között például a Dnyeperen épült V. I. Lenin erőmű, a kremencsugi erőmű, az irkutszki vízerőmű, tervező és kutatóintézeteinek, többek között a moszkvai Gidroprojekt, a Lomonoszov Egyetem meglátogatása volt, de lehetőséget biztosítottak a tanulmányutak szervezői a természeti és az egyéb turisztikai szépségek és érdekességek élvezésére is. A külföldi hidromechanikai kutatási módszereket és eredményeket látva felvetődik a hazai és a külföldi hidromechanikai kutatások összehasonlításának gondolata. Az összehasonlítás eredményeképpen megállapíthatjuk, hogy elsősorban a gyakorlati feladatok megoldása területén a hazai hidraulikusok szép és világviszonylatban is jelentős munkát végeztek, azonban bizonyos, elsősorban módszertani és elméleti területeken — ha kutatási munkáink hatékonyságát fokozni akarjuk — gyorsítani kell a fejlődés ütemét. Csupán példaként említem, hogy a fizikai folyamatok közötti analóg kapcsolatok területén még több, általunk kihasználatlan alkalmazási lehetőség van (szükséges lenne továbbfejlesztenünk és szélesebb körben alkalmaznunk a rétegkisminták módszerét, célszerű lenne alkalmaznunk a lemezalakváltozás és bizonyos szivárgási jelenségek közötti analógia elvét stb.). A víz helyett levegővel működő kisminták alkalmazását korábban már megkezdtük, azonban fokozhatnánk elsősorban a gyakorlattal szorosan összefüggő hidromechanikai feladatok laboratóriumi megoldásának gazdaságosságát, ha a levegős kisminták alkalmazásának gondolatát felelevenítenénk és ezt a módszert kiterjedtebben alkalmaznánk. Ugyancsak előnyös lenne — elsősorban a hidromechanikai vizsgálatok pontosságának fokozása szempontjából — a különböző hidromechanikai laboratóriumi mérő- és megfigyelőberendezések fejlesztése is. A kongresszuson 40 országból vettek részt küldöttek. A legnagyobb a szovjet küldöttség létszáma volt (141 fő), de nagy számú kutató képviselte az Amerikai Egyesült Államok, Nagvbrítannia, Svédország, Kanada, Csehszlovákia, a Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország, Olaszország és Hollandia hidraulikusait is. Magyarország részéről 8 kutató vett részt a kongresszuson. Az IAHR következő kongresszusát 1967-ben az amerikai Fort, Collinsban rendezi. Dr. Ivicsics Lajos Beszámoló a Nemzetközi Barlangkutató Szövetség IV. kongresszusáról 1965. szeptember 12—16. között tartotta meg a Nemzetközi Barlangkutató Szövetség IV. kongresszusát Ljubljanában, Jugoszláviában. A kongresszus helyének kijelölésével a szövetség a jugoszláv karszt- és karsztvízkutatók eredményeit ismerte el, ahol több ezer nemhivatásos barlangkutató mellett több intézet, intézmény magas tudományos fokon foglalkozik karszt- és karsztvízkutatással. A kongresszuson 26 ország 363 képviselője vett részt. A kongresszus munkájában legnagyobb számban természetesen a rendező ország barlangkutatói vettek részt, de népes küldöttség képviselte még a Szovjetuniót, Franciaországot, Olaszországot és az Egyesült Államokat. A magyar barlangkutatókat tíz barlangkutató képviselte. A kongresszust a Postojnai barlang hangversenytermében nyitották meg, melyet ezután kongresszusi teremnek neveznek. A színpompás megnyitót még növelte az a tény is, hogy a megnyitó ünnepségen megjelent a kongresszus védnöke Edvard Kordelj elvtárs is. A kongresszus többféle célt tűzött ki maga elé. A küldöttek ismertessék és megvitassák tudományos adatgyűjtésüket, megfigyeléseiket és az ezekről kialakult újabb elméleteket. A kongresszuson ezért négy szekcióban 217 előadás hangzott el. (Az l-es szekciónak három alszekciója működött.) Az l-es szekció volt a legnépesebb, amely általános karsztvízföldtani kérdésekkel, a barlangok, üregek kialakulásával, a cseppkövek képződésével foglalkozott. Legnépszerűbbek voltak a korrózióval, a korrózió intenzitásával foglalkozó előadások. A karszt- és karsztvízzel foglalkozó tudomány az utóbbi néhány évben ezen a téren fejlődött leginkább. Érdeklődésre tartott számot a barlangi üledékek feldolgozása és szintezése is. A víz nyomjelzésére újabb lehetőségeket nem közöltek, inkább az általános karsztvízföld148