Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Mantuano József: Kis víztározókkal kapcsolatos tapasztalatok Bulgáriában

elegendő tervező, sem ellenőrző személyzettel nem rendelkeztek, ezért központi intézkedésre volt szükség, amely legalább főbb vonalakban szakszerűséget a tervezésben, kivitelezésben, pénzügyi lebonyolításban és elszámolásában biztosította. A rendelkezésre álló vizet a Legfelső Vízügyi Tanács osztja szét, szem előtt tartva az országos szempontokat. A tározók beruházásának a menetrendjét az alábbi módon bonyolították le, természetesen a rohammunka alatt ezek az intézkedések néha összefolytak. A kormányzat elhatározta a nagy öntözési programot, ezzel szorosan a tározók építését, amelyet zömében 3—4 év alatt kívánt megvalósítani. A részlet megvalósítás iránti igény elvileg a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok részéről történt sok esetben azonban a hatóságok tanácsadás keretében hívták fel a lehetőségekre a figyelmet Meg kell jegyeznem, hogy ehhez 15 éves távlati terv állott rendelkezésre. A mikrotározók megépítésének végrehajtásához szükséges hitelt az állam 20 évre 1—2% kamatozás mellett biztosította. A tervezést egyes fejlett tsz-nél saját mérnökeik végezték vagy a vízügyi szervek készítettek terveket díjtalanul. A kivitelezést vagy a beruházó szövetkezet vagy vízügyi építő szervezet végzi. A szükséges gépek (általában földnyesők, scraper), tológépek a gépállomások, vízügyi építő vállalatok (VODSZTROJ), esetleg gazdag szövetkezet birtokában vannak. Az ellenőrzést és műszaki irányítást a vízügyi szervek (VODNOSZTPENATVA) eszközölték. Volt olyan szervezés is, amikor a tározó és hozzátartozó öntözés lebonyolítására az érdekeltek építési bizottságot alakítottak, akik tervezésre, műszaki ellenőrzésre, pénzügyi lebonyolításra külön beruházó szervet létesítettek, amely a munka befejeztével feloszlott. Ezt a rendszert ma már nem alkalmazzák. A munka elszámolása havonta történik a bank, a műszaki ellenőr közbejöttével, műszakilag rögzített előhaladás alapján. Természetes a tározók építésének első lendületes szakaszában igyekeztek a kis beruházással megvalósítható tározókat létesíteni. Miután ennek a lehetősége ma már lecsökkent, foglalkoznak a költségesebb beruházásokkal, ezeket azonban műszakilag és gazdaságilag is mélyebben vizsgálják. A tározók építésének népgazdasági jelentőségét bizonyítja az öntözésből származó többlet-jövedelem, amely országos átlagban gyümölcsös nélkül 250 leva/ /ha (1 leva = 16 Ft,) 4000 Ft/ha, gyümölcsös esetében 700 levára is felmehet. A beruházások az eddig épített tározóknál 2—3 év alatt térültek meg. Nem javasolnám ezeknek az eredményeknek az alapján hazánkban a mikrotározóknak hasonló ütemben való megvalósítását, mert ebben a pillanatban — a sok egyében kívül — hiányzik a bolgár, aki tud és fáradhatatlanul szeret öntözni. Tervezés A nagyszámú tározók tervezéséhez irányelvet szerkesztettek, amely egyúttal tartalmazta a típusmegoldásokat is, minden szerkezeti részlettervben is, hogy ezzel leegyszerűsítsék a tervezést. Kizárólag csak földgátakat irányoztak elő, tudomásom szerint csak egy gát készült kőből. Elsősorban a gátmagasság függvényében osztályozták a gátakat: 6—10 m kistározó, 11—15 m közepes tározó, 15—25 m nagy tározó. A megadott típustervek 12 m magasságig agyagos homoktalajokra érvényesek. 13—20 m magasságig olyan agyagos homoktalajokon alkalmazhatók a típustervek, ahol a q> — 18—20°, kohézió C = 0,2—0,4 kg/cm

2. Ha a használt, anyagnak és különösen 15 m-nél magasabb gátaknál mások a fizikai tulajdonságai, akkor a gátat 'egyedileg kell tervezni. A gátak mentett oldalán a.helyi anyagoktól függő drain-rendszert. terveztek, amelynek a megépítésére igen nagy súlyt helyeznek. A vízfelőli oldalon a gátat burkolják. A burkolat kétrétegű, az alsó réteg szűrő szerepet tölt be, a felső réteg az időjárás, hullámzás ellen hivatott a gáttestet védeni. A burkolat vastagsága függ a burkolt gát magasságától. Feltűnő volt, hogy a burkolatba beépített kőanyag lényegesen kisebb méretű, mint a nálunk használatos, nagy százalékban fordul elő 10—20 cm nagyság. A kavicsterítés a burkolat alatt elég vastag; az 50 cm-t is eléri. A kivitel során nem mindig végezték el a kívánt rézsűbiztosítást, ennek eredményeképpen láttunk elhabolt rézsűket is. Helyenként a védelmet rőzsével látták el, miután ez a vízmű ingadozást nem követte eléggé, jelentős elhabolások voltak tapasztalhatók. A gátakba az anyagot lehetőleg a közelből igyekeztek előteremteni, főleg homokos agyagot. A gát szelvénye a vízfelőli oldalon 1 :3, a mentett oldalon 1 : 2 rézsűvel és szűrőpadkával; koronaszélesség 3,0 m; 15 m felett 4,0 m. A nagy tározó építési kampány idején (évente 300—400 db-t, is megépítettek) sok olyan gátat létesítettek, amelyeket nem láttak el szűrőpadkával, ezeknél rendszerint rézsűcsúszás következett be. Ilyen helyeknél utólag építettek szűrőpadkát, de ezzel már nem voltak jó tapasztalataik, mivel az utólag megépített kavicspadkával az eredeti hibát már nehezen tudták kiküszöbölni. A 6 m-nél nem magasabb gátaknál szűrő helyett az alvízi rézsűt humuszréteggel látták el és befásították a lábnál jelentkező víz elpárologtatására. Agyagos humusz esetén a kívánt eredményt nem értek el, mert a gáton átszivárgó vizet visszaduzzasztotta és rézsűcsúszást idézett elő. Elég gyakran fordult, elő, hogy meglévő földgátak magasságát utólag felemelték. A gátfejelések végrehajtása nem mindig sikerült kielégítően. Ez a kedvezőtlen tapasztalat abból származott, hogy a gátak emelését üzem közben kívánták végrehajtani, így az emelést és rézsűkiegészítést, az alvízi oldalon végezték. Az üzemi vízszint azonban meghaladta az első gát magasságát és a magasítás a régi gát felületén mint egy szakadó lapon lecsúszott. Ilyen balesetek elkerülésére most már lehetőleg vízfelőli oldalról végzik a gátemelést. Hidrológia A tározók tervezését a topográfiai kijelölés után hidrológiai és földtani vizsgálatok előzik meg. A hidrológiai vizsgálatokat lehetőleg centrálisán végezték a szófiai központi vállalat hidrológus mérnökei. Kis tározók esetén csak tájékoztató, közepesés nagy tározóknál részletes hidrológiai vizsgálatokat folytattak. A hidrológiai vizsgálatoknál a Forstner— Ribkin korelációs módszert alkalmazták előszeretettel. A tározók vízellátottságát 75%-ra biztosítják, ezt adják meg az öntözés felé. Biztonsági kérdésekben a szovjet szabályzatokhoz igazodnak. A mikrotározókat időszakos, legfeljebb éves tározásra méretezik; ottlétünkkor a legtöbb gát üres volt. Az építés idejére 5% előfordulási valószínűséggel számolnak. Vizsgálataik megbízhatóknak látszanak, mert a megépített gátjaik közül eddig két esetben fordult elő — északkelet Bulgáriában — a túlfolyó elégtelenségéből származó katasztrófa. Azt határozottan azonban nem tudjuk, hogy ezeknél a gátaknál a szabályszerű vizsgálatokat elvégezték-e. Földtani vizsgálatok t A terület földtani felépítésétől függően maximálisan 4—5. kutatófúrást vagy esetleg aknát mélyítenek le a vízzáró talajig. A helyszíni íöldtani vizsgálatok alapján 1 : 2000 méretarányú térképet és földtani szelvényeket készítenek. Földtani szelvény készül a völgy hosszirányában, a völgyeizárási szelvényben és a műtárgyak helyein. A földtani szakvélemény talajmechanikai adatokat is tartalmaz. Ezenkívül foglalkozik még a tározók területén .lévő rétegek szivárgási viszonyaival, talajvíz helyzetével, a völgyben, a 0