Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Mantuano József: Kis víztározókkal kapcsolatos tapasztalatok Bulgáriában

tengerbe, 43%-a a Dunába és a Fekete-tengerbe talál lefolyást. Az évi csapadéknak 70%-a, 12,6 Mrd m

3, az 500 m t. sz. feletti hegyekben esik le, csak a fennmaradó 5,4 Mrd m

3 az, ami a síkságot táplálja. Ez az eloszlás nyútja a lehetőséget Bulgária részére, hogy a hegyvidéken tud jelentős vízmennyiséget tárolni, amivel uralni tudja az alacsonyabb területeit. Nagy baj azonban, hogy a nyári hónapok csapadékellátottsága erősen kedvezőtlen, 4—18%-a az évi csapadéknak. A Duna felé gravitáló vízhozama általában szegényebb, mint az Égei-tengerbe ömlő vízfolyásoké, melyek jóval bővebbek. Az ország hidrológiai viszonyainak megfelelően komoly vízgazdállíbdást a felületi vizekkel csak tározások közbeiktatásával lehet megteremteni. Ebből a célból, felhasználva az ország topográfiai adottságait, tanulmányokat végeztek a tározás lehetőségeinek kihasználására. 89 nagy tározó létesítésével 15,4 Mrd m

3 víz tározása lehetséges, amelyből 12,4 Mrd m

3 hasznosítható. Ezek közül 1961. év végéig tározótérben 13,2%-ot, 2 Mrd m

3-t ki is építettek, 17 tározóval Jellegzetessége ezeknek a tározóknak a többcélúság (vízierő, öntözés, ipari és ivóvízellátás). A nagy víztározókon kívül, elsősorban öntözési célokra, a mai napig mintegy 2100 ún. mikrotározót létesítettek, amelyeknek átlag magassága 5—10 m, átlag tározó tere 282 000 m

3, gátanyaga 22 100 m3 körül mozog. 1961. évben az 1552 db mikrotározó 438 mió m

3-t tett ki, 34,3 mió m

3 gát-köbtartalommal, egy tárolt m3 vízre 0,125 m

3 gátanyaggal, amelyből 130 000 ha területet tudtak öntözővízzel ellátni. Az ország területének 41,4%-a (Magyarországon 83,4%) áll mezőgazdasági művelés alatt 47 820 km

2 (4,78 mió ha, Magyarországon 7,5 mió ha lakosszámra eső fajlagos terület 0,6 ha/fő Magyarországon 0,75 ha/fő), amelyből a végzett vizsgálatok szerint 3,2 mió ha alkalmas öntözésre, amelyből 1,83 mió ha gravitációsan látható el vízzel, 1,40 mió ha-ra szivattyúzni kell a vizet. Közepesen száraz évben 11,9 Mrd m

3 víz szükséges, amely tározás útján biztosítható. Az öntözésnek Bulgáriában komoly gazdaságtörténeti háttere van. A bizánci császárok a szelzsu törökök üldözése elől Kis-Ázsiából telepítették át a keresztény lakosságot i. u. 1000 körül. Ezek hozták magukkal az öntözés hagyományait; felszívódva a bolgár és szláv népek közé, megtanították őket az öntözésre. A 14. században a Maricza középső folyásán komoly vízkultúra folyt (Maricza vízgyűjtője 21 084 km

2, hossza 321 km, közepes vízmennyiség 107,5 km

3. Maros nagyságrendű víz.) 1878-ban Bulgáriában a töröktől való felszabadulásakor mintegy 600—8000 ha öntözése volt, ez a szám 1938-ban kb. 26 000 ha (Magyarország 13 800 ha), 1945-ben ez a szám már 37 500 ha-ra emelkedett, amely 1961-ben már 750 000 (20-szoros) ha és 1964-ben 900 000 ha körül mozgott. 1980-ra el akarják érni a 2,5 mió ha-t. Ehhez azonban nagymértékben meg kell valósítani a víztározást kb. 12 Mrd Ft befektetéssel. A vizeknek a hasznosítása nemcsak az öntözés területén történt meg nagy lépésben, hanem az energiatermelés területén is és a lakosság vízellátásában. Vízienergia Bulgária vízienergia lehetősége a Duna nélkül 21 096 Mrd kWó, amelyből »zdaságosan megvalósítható közel a fele, 10 MrdTcWó. A bolgár—román Duna-szakasz gazdaságosan 3500 Mrd kWó-t képvisal kizárólag a bolgár részre. A bolgár vízierő lehetőséget 19 vízierő csoportban 231 vízierőtelepen lehet kihasználni (1. ábra). Ebből a lehetőségből jelenleg, a Duna nélkül 17%-ot építettek ki. Az ország energiatermelésének jelenleg 32,7%-át termelik a vízienergiatelepek 1,8 Mrd kWó-t. Jellemző a bolgár építési tevékenység lendületére, hogy amíg 1900—1945 között 46 év alatt 37 vízierőtelepet létesítettek 47 MW teljesítménnyel, 1945től 1961-ig, 16 év alatt 39 vízierőtelep készült 418 MW teljesítménnyel. Je/rr?a g</araza/ fa Üzemben /9S9 frf/eromJvekla ép//és a/a// g '/aoMm lp Ttrrezre 1. ábra. Bulgária vízierőművei Vízellátás Nagyon kedvező az ország lakosainak vízellátása. Az összlakosság 71%-a központi vízellátásban részesül (Magyarországon 32%), amelynek a vizét forrásokból, talajvízből, és mintegy 11%-ban víztározókból veszik (pl. Szófia, Plovdiv). A jelenlegi vízfejadag 200—260 1/fő/nap, falvakban 50—150 l/fő/nap, 1980-ra az átlagos vízfejadagot 320 1/fő/napra tervezik. Érdekessége Bulgáriának, hogy nagyobb városokban az utcákat időnként felmossák, így igen tiszták. Az utóbbi időben végzett vízellátási munkáik közül egyike a jelentőseknek Dobrudzsa vízellátásának kiépítése. Dobrudzsa Bulgária északkeleti részén fekszik a Fekete-tenger—Duna—Balkán hegység között, löszös fennsík. Vízben nagyon szegény terület, ahol azelőtt helyenként kocsival szállították a vizet nagy távolságra. Az évszázados kérdést regionális vízművel oldották meg, mintegy 2627 km csővezetéket, általában azbesztcement csőből, Simplex kötéssel, 70 átemelő szivattyút, 80 db víztornyot, 250 db 200— 300 m

3-es tározót építettek meg. A vízmű berendezésének egységes kialakítására típusterveket dolgoztak ki és annak alapján terveztek és kiviteleztek. Meglepő, hogy a fejlett vízellátás mellett a szennyvíztisztítás fejlődése nem követte nyomon a nagyon kultúrált vízellátást, azzal az indokolással, hogy a nagy befektetések miatt azt majd később kívánják rendezni. Kistározók A bolgár mezőgazdaság fejlesztése érdekében a bolgár kormány erőteljes programot írt elő, amelynek fontos feltétele volt a szükséges víz biztosítása, amelyet nagy vonásokban ismertetett hidrológiai viszonyok miatt elsősorban csak tározással lehet megoldani. Jellegzetessége a bolgár tározás rendszerének, hogy miután az ország széles területén kívánja az öntözést megoldani, nemcsak a fővölgyekben, hanem a mellékvölgvekben is sűrűn helyeztek el vízgyűjtő tározókat, hogy minél egyenletesebben lehessen a vizet, az ország területén kis költséggel elosztani. Miután néhány év alatt kívánták az öntözési terv növelését megvalósítani, erőltetett programmal kellett nagyszámú eddig 2100 tározót megépíteni. Sem m