Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Mantuano József: Kis víztározókkal kapcsolatos tapasztalatok Bulgáriában

3. kép. Szövettel be nem borított „pálcaváz" 4. kép. Kész pálcavázas szűrőszerkezet Hazaérkezve, e baráti látogatáson tapasztaltakról rövid jelentést készítettünk, melynek egy példányát az itt is mellékelt képekkel együtt dr. Urbancsek János főgeológus tapasztalatcsereként átadott a Mátészalkai Állami Gazdaság Gépüzeme (Vékony Sándor főmérnök) részére. Ezen állami gazdaság főmérnöke és a kivitelező részleg lelkes gárdája munkáját dicséri az az eredmény, hogy Magyarországon ezen állami gazdaság alkalmazott először mélyfuratú kútban pálcavázas szűrőszerkezetet. Ezt követően a DélBács-Kiskun megyei Vízmű is alkalmazott pálcavázas szűrőszerkezetet. Az OVF Vízkutató és Fúró Vállalatnál a VITUKI megbízására jelenleg kerül beépítésre hasonló szűrőszerkezet. Az említett állami gazdaság Fehérgyarmaton végzett kútfúrása és a létesített kút, illetve alkalmazott pálcavázas szűrőszerkezet jellemző adatait dr. Urbancsek János közeljövőben megjelenő szakcikke ismerteti, ezért ezen eredményekre nem kívánunk itt kitérni. Az azonban máris rögzíthető, hogy lényegesen jobb hatásfokkal alkalmazható a gyakorlatban ez a szűrőszerkezet, mint a hagyományos, perforált csővel kombinált szűrőszerkezet. A pálcavázas szűrőszerkezet előnyei nemcsak a kútteljesítmény növekedésében mérhetők. Már az egyedi gyártásnál is gazdaságosabban, olcsóbban állítható elő e szűrőszerkezet, mint a hagyományos szűrőszerkezet. Igen lényeges önköltségcsökkentő tényező lehet azonban fentieken túlmenően az, hogy egyes helyeken 3—4 kút helyett, 2—3 kút építésével megoldható e szűrőszerkezet alkalmazása esetén egy létesítmény vízellátása, és itt 1—2 kút „megtakarítása" árán jelentkezik a gazdaságosság javító tényező. Az ^ esetleg mellőzhető búvárszivattyú helyetti centrifugáiszivattyúval történő üzemeltetés további előnyt jelenthet. Mint említettük, a kútfúrás vonalán dolgozó szakemberek már több ízben felhívták a figyelmet e korszerű szűrőszerkezet alkalmazási lehetőségére. Mi ez úton szintén ezt kívánjuk tenni. Véleményünk szerint e szűrőszerkezet alkalmazásával nemcsak anyagi előnyökhöz jutnak a kivitelezők (olcsóbb szűrőszerkezet!), hanem vízföldtani szempontból gazdaságosabban aknázhatnánk ki az ország vízkészletét. Javaslatunk is ezt célozza, ennek elérése azonban csak a kivitelező vállalatok felügyeleti szervei és a szakmai felügyeletet gyakorló Országos Vízügyi Főigazgatóság szakemberei együttműködése által lehetséges. Kis víztározókkal kapcsolatos tapasztalatok Bulgáriában MANTUANO JÖZSEF EM. Mélyépítési Tervező Vállalat A bulgáriai tanulmányút kimondott célja volt a bolgár vízgazdálkodás keretében létesített igen nagyszámú kistározó (mikrotározó) gazdasági, tervezési, építési viszonyainak tanulmányozása, tekintettel arra, hogy a jövőben hazánkban is a vízgazdálkodás szélesebb körű elterjesztésére hasonló építkezésekkel kell számolni. A tanulmányutat az Építésügyi Minisztérium közösen rendezte az Országos Vízügyi Főigazgatósággal, az ÉM részéről részt vett 3 fő, az OVF részéről, a vízgazdálkodás legkülönbözőbb területéről 4 fő. A kistározókkal kapcsolatban végzett tanulmányút ismertetése előtt néhány szóban Bulgária általános, főleg vízgazdálkodási viszonyait ismertetem nagy vonásokban. Bulgária területe 110 585 km

2, 17 555 km

2-rel nagyobb, mint Magyarország (93 030 km

2). Az országot a közel középen áthúzódó Balkán-hegység osztja ketté. Észak-Bulgária 49 722 km

2, Dél-Bulgária 60 863 km

2. Az ország jelentős része, 71,5% sík, dombos területe a tengerszín és 600 m t. sz. felett fekszik, 16%-a 600—1000 m között, 12,5% 1000—2925 m t. sz. feletti magasság között terül el, komoly hegyvidék. Észak-Bulgáriában nagyrészt kontinentális a klíma, Dél-Bulgária áthajlik a Földközi-tenger éghajlatába. Az átlagos évi hőmérséklet 11,8—13,2 C° között mozog. Lakóinak száma 8 mió (Magyarországé 10,07 mió), laksűrűsége 72,4 fő/km

2 (magyar 108 fő/km

2). Jelenleg egy ipari-agrárállam, ahol az ipar 73%-ban, a mezőgazdaság 27%-ban vesz részt a termelésben. Bulgária 1878-ban szabadult meg végleg a török járomtól, a San Stefanó-i, illetve a berlini kongreszszus határozatai alapján, azonban ez a szerződés még ketté osztotta Bulgáriát, a végleges egyesítés 1885-ben jött létre. Ettől az időtől lehet számítani Bulgária belekapcsolódását az európai népek közösségébe. Az ország közepes évi csapadéka a különbö vidékektől függően változik, 400—1200 mm között. Az országos közép 667 mm (magyar 500—600 mm/év). A havi átlagos csapadék 10—150 mm között ingadozik. A csapadékból évente közepesen 73,9 Mrd m

3 víz (magyar 56 Mrd m

3) jut az ország területére, amelyből átlagos 0,24 lefolyási tényező mellett 18 Mrd m

3 kerül lefolyásra, természetesen a vidék hidrológiai karakterétől változóan 0,04—0,9 lefolyási tényező változása mellett. A lehullott csapadék 57%-a az Égei140