Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Dr. Végh Sándor: Vízkutatás a nicarói hegyek között (Kuba) - Hrabowski Klaus: A hévíz és gőzforrások hasznosítása Izlandon

ban, Havannában is, ahol a tengerparti nagy szállodák mélyalapozásakor felszökő karsztvizet kaptak, amelyet sós voltánál fogva szintén nem lehet ivóvízként hasznosítani, ezt a parttól távol fekvő karsztvíztározókból nyerik, s csővezetékeken nyomják a fővárosba.) Felfelé következő képződmény a laterit, amelyről, mint jellegzetes „vörös föld"-ről már Columbus Kristóf első feljegyzései is megemlékeznek. A laterit egyben másodlagos nikkelérc, vastartalmát nem is hasznosítják. Felszíne erősen szabdalt, s minden egyes laterittest külön víztartó, ha a fekvőjében mállott, vizetzáró szerpentinit van. Vastagsága 0,5—15 m. A lateritvíz sok oldott vasat tartalmaz. Jól megfigyelhető, hogy ahol a laterit alatt "ép, vagy csak gyengén mállott szerpentinit van, s a víz abba szabadon leszivároghat, megjelenik a hajszál repedéseket kitöltő vashártya (4. kép). Keménysége 4—5 német fok. A fel3. ábra. Vízhozamgörbék. — Jelmagyarázat: 1. Rio Arrogo Blanco; 2. Rio Culebra; 3—4. Középértékek Az Arrogo Blancón kedvezőbb eredmény született, s így elsősorban ennek a vizét használják majd fel. Kiválasztott pontján a minimális vízállás 5 cm volt, a maximális 37 cm, az átlagos vízállás 9,5 cm, amelyhez 850 l/p vízhozam tartozik (1224 m

3/nap.) A görbékből is világosan látható, hogy a felhőszakadásszerűen lezúduló esők időközönként mennyire megduzzasztják a folyókat, ezek az „árhullámok" azonban gyorsan levonulnak. Akármerre fordul meg a geológus a szigeten, szinte mindenütt vízkérdésekbe ütközik. Küzdelem folyik minden köbméter vízért. A mélységi vízkutatás lehetőségeit nem tanulmányozták még átfogóan, s ezen a téren tapasztalt, eredményesen dolgozó szakemberekre nagy szükség lenne. Dr. Végh Sándor így azután megint csak a felszíni vízfolyásokra kellett gondolni. Hosszas mérlegelés után a Rio Culebrát és a Rio Arrogo Blancót vették tekintetbe. Mindkét folyó sekély medrű, változóan gyorsabb-lassabb folyású, de sohasem apadnak el teljesen. Kiválasztották rajtuk a hidrodinamikailag legkedvezőbb pontokat és márciustól júniusig naponta mérték a vízállást és a vízhozamot (3. ábra). O, 20 <3 >2 M ff '* 20 22 hozom ezt/- f/p színen általában kicsiny, száraz időszakban részben elapadó források alakjában jelentkezik. A megbontott lejtőoldalakon néhol a külfejtés gödrökbe is becsorog. Számításba venni ezt a képződményt sem lehetett, amiként a korlátozott kiterjedésű alluviáli's törmelék vize is jelentéktelen. 4. kép. Nicaro, 1965. február. Alul szerpentin, felette a laterit (nikkelérc) (szerző felvétele) A hévíz és gőzforrások hasznosítása Izlandon* HRABOWSKI KLAUS** Frankfurt/Oder NDK 1. Bevezetés E dolgozat az Izlandban 1961-ben végzett tanulmányút eredménye. Köszönettel tartozom Thorarinsson S. professzor úrnak (Reykjavik) számos jótanácsáért, továbbá Macnusson úrnak (Reykjavik) és is* A Magyar Hidrológiai Társaságban 19S4. június hó 24én Budapesten elhangzott előadás. ** Izlandi tanulmányútja után a szerző 1964 nyarán Magyarországon járt, s tanulmányozta a hazai hévízkutatást és hasznosítást. Nagy érdeklődésre tarthat számot jelen tanulmánya, annak ellenére, hogy a mi hévízvagyonunk nem vulkáni eredetű, mint Izlandé, mégis a hasznosítás technológiájában sok párhuzamosság fedezhető fel. Fontos, hogy a miénknél sokkal kedvezőtlenebb talaj és éghajlat ellenére is kifizetődő a melegházi növénytermelés, még melegégövi terményeké is. (Szerk.) landi barátainknak az állandó támogatásért és jótanácsokért. A forróvízű források és gőzfeltörések kétségkívül Izland legfeltűnőbb és legérdekesebb földtani jelenségei közé tartoznak. Nem sokkal Izland a 870. évre tehető benépesülésének kezdete után kezdetleges módon már hozzáfogtak e „hőkincs" hasznosításához. Azonban csak legújabban kezdték meg a hévíz rendszeres hasznosítását. E tanulmány az eddigi szakirodalom értékelése a szerző tapasztalatainak felhasználásával. 2. Izland földtani vázlata Izland két jelentős nagyszerkezeti vonal metszéspontjában van, a közép-atlanti küszöb és a Thüle kü128