Hidrológiai tájékoztató, 1966 június
Dr. Urbancsek János: Szeged város vízföldtana és mélységi vízkészlete
Nipe és a Sierra del Cristal hegységek kiemelkedő csúcsai 975 és 1143 m magasak. A hegyekből számos folyó siet az óceán felé, jelentősebb a Rio Levisa, Rio Mayari és a Rio Cabonico. Az évi középhőmérséklet 26 C°, a relatív légnedvesség átlagban 85%, a zömében májustól novemberig lehulló csapadék pedig évi 2700 mm. Megesik, hogy a Karib-tenger térségeiben keletkező forró égövi ciklonok is idetévednek. 1963 októberében a „Flóra" 1. kép. Tájkép a Sierra de Nipe-ből (szerző felvétele) 2. kép. Tájkép a Sierra de Nipe-ből (szerző felvétele) 3. kép. Tájkép a Sierra de Nipe-ből (szerző felvétele) pusztított. Ittjártáról ma is elsodort hidak és házak, feltépett hegyoldalak tanúskodnak. A felszínt trópusi növényzet borítja. Pálmák, eukaliptuszok, cédrusfélék, kaktusz, agave és dús cserjenövényzet látható mindenfelé (1—3. kép). A mezőgazdaságilag művelt területen elsősorban cukornádat termelnek. Bőven terem a narancs, citrom, grapefruit, banán és az ananász is. Az. állatvilág szemre nem túl változatos. A hegyek között bóklászó elsősorban hüllőkkel találkozik. Errefelé is gyakori a néha 5—6 m hosszúra növő kubai óriás kígyó fajta, a majá. 2. Földtan, bányászat, vízkérdések A nicarói hegyek vidéke még részletes földtani kutatásra vár. Többé-kevésbé pontos (10 000-es) földtani térképek csak a bánya környékéről készültek. A terület jó részét részletesen felfúrták. A Nicaro Nikkelmű és a községi vízhálózat a Rio Levisa folyóból kapja a vizét, felszíni vízkivétellel. Megfelelő szűrés, tisztítás után számítva a napi termelést, az évszaktól függően 38 000—42 000 m : l, ritka minimum 30 000 m 3/nap volt. Ez a mennyiség az igényeket úgy ahogy, egyelőre kielégíti, a környék ellátására azonban kevés. A Levisa vizét a lakosság forralva fogyasztja. A forralatlan csapvíz fogyasztása súlyos következményekkel járhat. Felmerült a kérdés, hogy a környező települések és bányák kisebb vízigényét, valamint Nicaro víztermelésének a növelését miként lehetne megoldani? Adva van a többi folyó, de a költséges vízművek és a távoli csővezetékek megtakarítása céljából számba kellett venni a lehetséges felszín alatti víztartókat is. Arra gondoltak, hogy a kisebb települések, bányák ellátására néhány fúrt kút adhatna megfelelő minőségű és mennyiségű vizet, lehetőleg helyben. Vegyük tehát sorra a számabjöhető földtani képződményeket. képződmény (mezozóos) a csoport (2. ábra). Repedéit Uuvium l a Zerit (jórészt Ni- ere) Pf/ f Offen mejjtrö Szerpe/>t/r7rf (pL/ho. érc) Szerperif/r?it CA-errrrrry e'rc) Srer/y e/r//'/7/f ( mee/tZój Peridot'/ du/J't 2. ábra. A nicarói érc-terület földtani képződményeinek összevont szelvényvázlata sei kevés vizet tartalmaznak. A szerpentinitből szivattyúzással nyert, néhány l/p mennyiségű víz 4-es német keménységi fokú. (A képződményhez kisebb krómércelőfordulások kapcsolódnak.) A harmadidőszaki mészkő ebben a körzetben helyi kiterjedésű, míg nyugatabbra összefüggőbb tömeget alkot. A benne tárolt víz a tengerpart közeli régióban erősen sós. (Hasonlót tapasztaltunk a fővárosA legidősebb, ismert peridotitdunit-szerpentinit o o o ° ci ± -f +" + b -t- -b \ 127
