Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Dr. Urbancsek János: Szeged város vízföldtana és mélységi vízkészlete

geztünk a negyedkori, levantei és felsőpannóniai porózus képződményekben tárolt vízkészletre vonatkozólag. Mivel az egyes homokrétegek porozitását, vizsgálati anyag hiányában, külön-külön nem ismerjük, ezért 25%-os átlagos kőzettérfogatot feltételezve végeztük el vizsgálatainkat. A 600 m vastag negyedkori üledékekből 344 m homoklerakódás mutatható ki. 1 km

2 területen, az előbbi átlagos hézagtérfogat figyelembe vételével 86,0 mill m

;

l földtani vízkészlet állapítható meg. Ez természetesen nem jelenti a kitermelhető készletet is, ugyanis a tárolt víznek csak egyrésze aknázható ki, mert kapilláris, adszorpszciós hatásra egy bizonyos mennyisége a szemcsék felületére tapad. A hézagtérfogatban tárolt víz és a kötött víz mennyiségének különbsége jelenti a kitermelhető vízkészletet. A hazai tárolókőzetek tapadó víz mennyiségét, a kőolajipari vizsgálatok, a tárolt víz 25%-ában állapították meg. Ennek levonása után kapjuk meg a kitermelhető vízkészletet. A pleisztocén üledékekben ez a vízmenynyiség 64,5 mill m

3/km

2. • A levantei üledékekből, ahol ugyancsak 600 m vastag rétegösszletből 159 m-es homoküledék mutatható ki, hasonló számítási módszerrel a biztonságosan kitermelhető vízmennyiség 29,7 mill m

3/km

2. A felsőpannóniai lerakódásokban tárolt vízkészletet 1200 m-től 2000 m-ig vizsgáltuk meg. Ebben a mélységközben a porózus rétegek átlagos vastagsága 151 m, 25%-os hézagtérfogat esetén a tárolt vízkészlet 37,7 mill m

3/km

2. A kötött víz figyelembe vételével a kitermelhető vízhozam 28,6 mill m

3/km

2. 2000 m mélységig települt homokrétegekből tehát összesen 122,4 mill m

3/km

2 vízmennyiséget lehet kitermelni. Ismét hangsúlyozzuk azonban, hogy ez csak a hézagtérfogatban tárolt és onnan kitermelhető vízhozam. A dinamikus vízkészletre, amely az utánpótlódó vízmennyiséget is magában foglalja, ma még — a korábbi indoklás alapján — számításokat végezni nem tudunk Összefoglalás A rodáni és romániai földkéregmozgások a Duna— Tisza közén olyan északnyugal—délkeleti irányú szerkezeti árkot alakítottak ki, amely a gyors süllyedés következtében igen sok durvaszemcséjű üledékkel töltődött fel. Szerencsés földtani- és vízföldtani adottság következtében ez a terület az ország legnagyobb és egyben legjobb minőségű vizet magábazáró víztárolója, mert 2000 m mélységig, csaknem teljes vastagságában olyan vízvezető rétegek rakódtak le, amelyek artézi kutanként 500—1000—1500—2000 l/p felszín felett kifolyó vízmennyiséget szolgáltatnak. Szeged ivó-, használati*, ipari- és mezőgazdasági vízigényének kielégítésére, nem különben a geotermikus energiatermelésre az alábbi vízmennyiség áll rendelkezésre: Ivó-, használati- és ipari kitermelhető vízkészlet: Melegvízkészlet: Forróvízkészlet pedig 2000 m-ig: Összesen: 64,5 mill m

3/km

2 29,7 mill m

3/km

2 28,2 mill m

3/km

2 122,4 mill m

3/km

2 Vízkutatás a nicarói hegyek között (Cuba) Már hosszabb ideje három magyar geológus, dr. Szebényi Lajos, dr. Mészáros Mihály és e sorok írója dolgozik a Kubai Köztársaságban. Munkánk elsősorban az ásványi nyersanyagkutatással és készletszámítással kapcsolatos, de bőven nyílik alkalom más irányú tapasztalatok gyűjtésére is. Örömmel vettük azt is, amikor bizonyos bányászati kérdések megoldására Kuba szigetének egyik zugába, Nicaróba utazhattunk. Ez a vidék tájképileg bizarr, földtanilag még rengeteg meglepetést tartogat, s Kuba — őszintén kívánt — gazdasági fejlődésének egyik záloga. Utunk első, közel 1000 km-es szakaszát repülőgépen tettük meg Havannából (La Habana) Santiago de Cubáig, vagyis a sziget K-i részébe. Innen azután egésznapos gépkocsizással a Sierra de Nipe és a Sierra del Cristal vadregényes hegyei között utaztunk Nicaróba, átszelve az ország legkeletebbi csücskét, amelynek egyik partját a Karib-tenger, a másikat meg már az Atlanti-óceán "mossa (1. ábra). Noha februárt írtunk, a Sierrákban a hőmérséklet árnyékban is 30 C°, a légnedvesség pedig 85—90% körüli volt. Ezt akkor tudjuk igazán respektálni, ha terepjáró jeepünkből kiszállva magaslatokat kell megmászni. Ez a kis közlemény bemutat egy távoli egzotikus tájat, ahol otthonunktól messze, érdekes és kényes feladaton dolgoztunk. Vázol továbbá egy vízföldtani területegységet és nyomon kíséri azt a munkát, amely a bányavidék vízellátásának megoldását eredményezte. 1. Általános adatok ^ Nicaro Kuba K-i részén, Oriente tartományban, Mayari és Sagua de Tánamo közigazgatási területén fekvő település, amely nikkelérc-bányászata révén lassan világhírre tesz szert. Maga a község az Atlantióceán egyik öblének, a Bahia de Levisa-nak a partján épült, itt van a hatalmas ércdúsítómű is, míg a külfejtéssel művelt bányák beljebb, a nicarói hegyek területén és peremén találhatók. A bányavidék 900 m-re emelkedik a tenger szintje fölé. A Sierra de 1. ábra. Kuba térképvázlata. — Jelmagyarázat: 1. Utvonalunk Havannától Nicaróig; 2. Nicaro bányavidéke 126