Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Juhász István: A Rakaca völgyi víztározó hőmérsékleti viszonyai

A mélyebb rétegek napi középhőmérsékleti elosztásában jelentős szerepű a vízmélység és a cirkuláció. Helyenként megfigyelhető a mélyebb rétegekben hirtelen hőmérsékletemelkedés, amit a helyi felmelegedés okoz. A 6/b. ábra 10. mérőpontjánál magasabb 4. ábra. A víz és levegő hőmérsékletének alakulása 1965. VII. 5—10-ig Nagyobb mélységek esetében (50 cm—1 m) már lényeges változások figyelhetők meg. A hőmérséklet itt már a víz turbulens keveredésének is ki van téve, ez a vízréteg közvetlenül érintkezik a melegebb és hidegebb víztömegekkel. Ez a víz hőmérsékletének napi menetében átmeneti rétegnek tekinthető. Ez raktározza a meleget, illetve adja át a mélyebb rétegek felé, ugyanakkor az esti, illetve éjszakai kisugárzás alkalmával a mélyebb rétegekből hőtartalékokat szállít a magasabb rétegekbe. A fenék közelében elhelyezkedő vízréteg átlagos hőmérségleti változásban is megfigyelhető bizonyos szabályosság, amely kapcsolatba hozható a levegő hőmérsékletének változásával. Az 1 m mélységben mérhető hőmérsékleti változásokat is az említett két tényező szabályozza, de — a sugárzás — szerepe már csak igen kismértékben jelentős, a hőmérsékleti értékeket kb. 1/100 fokkal emeli. A vezetésnek a szerepe valószínűleg döntőbb. A fenékvíz hőmérséklete igen érdekesen alakul. Aszerint változik, hogy milyen mélyen van a fenék (5. ábra). Jelentős hőmérsékleti befolyása van a régi Rakaca medernek, amely a tározó feltöltése következtében még nem iszapolódott el teljesen, így itt még ma is víz alatti „folyóról" beszélünk. Ez a lassú víz alatti áramlás a mérés idején jelentősen lehűtötte a fenék vízhőmérsékletét, amely a vízfelszín hőmérsékletétől 3—4 C°-kal is különbözött. Jelentős szerepe van még a fizikailag két különböző közegnek, az iszap jelenléte nagyobb hőmérsékleti változást idézhet elő. Ha felrajzoljuk a tározott víz napi középhőmérsékletének függély-eloszlási görbéjét, érdekes képet kapunk a tó hőháztartására. Jól megfigyelhető, hogy 10 cm-es vízmélységig jelentős hőmérsékleti különbségek is adódhatnak (6/a., 6/c. ábra). Szél esetén a hullámzás következtében azonban megszűnik ez a különbség (6/b., 6/d. ábra). (Ezért jelentősek a tározónál történő szélmérések, amelyekből következtetni lehet a tározott víz hőmérsékletének eloszlására. A szélméréseket több pontban kellene végezni, mivel egyes mérőpontoknál mások a szélviszonyok. így célszerű lenne szélmérést végezni a 3.—4. mérőpont között a 6-os és a 8-as mérőpontokban. A mérésekből átlagos képet lehetne kapni a tározó szélviszonyairól.) mástól. A különbségeket jelentősen csökkenti, illetve növelheti a felszín közelében levő partvonal mikroklímája. 5. ábra. A fenékyíz hőmérséklete 1965. VII. 5—10-ig a különböző mérőjkintokrí&l 103