Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Dr. Juhász András: A Diósgyőr-tapolcai vízkutatás eredményei

langyos vízhez való hasonlóságát, azonos eredetét. Bebizonyította azt is, hogy azonos szinten a Görömbölytapolcaival közel azonos hőmérsékletű vizet nyernénk. A Görömböly-tapolcai íorrások szintje kb. 140 m A. f.-i, hőmérséklete 31 C°. A Diósgyőr-tapolcai forrás szintje kb. 172,2 m A. f.-i, hőmérséklete 24,4 C°. Diósgyőr-tapolcán 15 m mélységnek 3 C° hőmérséklet-emelkedés felelt meg (5 m-en tehát 1 C°-ot nőtt a hőmérséklet). A 32,2 m forrásszint különbségnek tehát 6,4 C° hőmérséklet felel meg, melyet ha hozzáadunk a 24,4 C°-hoz, 30,8 C° hőmérsékletet kapunk. A kutatás bizonyította azt a sózással végzett megfigyelésünket (kémiai elemzés is mutatja), hogy a Boldogasszony, Szt. György, Strand-forrás, Vártetői barlang összefügg egymással, míg a többi forrás más vízgyűjtő területhez tartozik. A kutatás tehát eredményes volt, amennyiben meghatározta a vízfeltörés helyét és így most már lehetőség nyílik a vízhozam és a víz hőmérsékletének növelésére, ha a víztermelést mélyebb szintről végezzük. IRODALOM 1. Balogh K.: A Bükkhegység földtani képződményei. (MÁFI Évk. Bp. 1964. XLVIII.) 2. Balogh K.: A MÁVAG diósgyőri forrás foglalása. (Hidr. Közi. 1947.) 3. Borbély S.: Jelentés a Diósgyőr-Tapolca környékén lemélyített fúrásokról. (Miskolc 1961. Kézirat.) 4. Juhász A.—Stoll L.: összefoglaló jelentés a Diósgyőr-tapolcai vízkutatásról. (Miskolc 1965. Kézirat.) 5. Schréter Z.: A Bükkhegység régi tömegének földtani és vízföldtani viszonyai. (Hidr. Közi. 1954.) Megjegyzés: Az elemzéseket a Borsodi Szénbányászati Tröszt Központi Szénosztályozómű Laboratóriuma (Varga Józsof) végezte. 99