Hidrológiai tájékoztató, 1965 június

Somogyi Miklós-Somogyi Miklósné: A Duna-völgyi öntözőrendszer vízgazdálkodása

vény méreteitől függenek, hanem a környező tereptől is. Így a DTCS—DVCS vonalán a maximális vízszállítást a Borzas és Kunpeszér közötti terepmagasság, az I. Árapasztó, XXX. csatorna vonalán pedig a Szunyogi zsilip környékén levő terepmagasság határozza meg. A részletes vizsgálatok során megállapítottuk, hogy a vízszintekkel bizonyos határok között szabadon rendelkezhetünk, ugyanakkor esetleg kisebb-nagyobb területeket elöntésekkel (talajvízszínemelkedéssel) veszélyeztetünk. Gazdaságossági számításnak kell eldönteni, hogy bizonyos területek elöntése útján nyert többlet vízmennyiség okozta haszon arányban áll-e ezzel a kárral? a) Maximális vízszállító-képesség. A DTCS—DVCS rendszerben a maximális vízszállító-képességet a Sári zsilip teljes nyitásával állíthatjuk elő. Ez esetben a lefolyó vízmennyiség cca. 4,5 m

3/sec, amely értéket azonban — az előzőekben leírtak alapján — jelentősen befolyásolja a meder benőttség. Az I. Árapasztó—XXX. csatorna vonalában a maximális szállítóképességet a Szúnyog és Ürbő közötti szakaszán tartható maximális vízszint és esés határozza meg. Az 1964. évben készített kotrási terv szerint a vízszállító-képesség 5,3 m

3/sec és ez csak vízszintemeléssel, vagy szelvénybővítéssel növelhető. A vízszintemelés a környező terep miatt már nem lehetséges. A Dömsöd—Szúnyog közötti szakasz maximális szállítóképessége nyitott zsilipnél (számítással meghatározva) 4,5 m

3/sec, amely a kotrás elvégzése után 7,0 m

3sec-ra növelhető. b) 1965. évi javasolt vízszállítás. A DTCS—DVCS vonalán a 4,5 m

3/sec vízszállításhoz tartozó szintek előállíthatók kisebb területek veszélyeztetésével. Az I. Árapasztó vízszállító-képességét a Szúnyognál tartható maximális szintek határozzák meg. A Szunyogi zsilipen — ezek mellett a szintek mellett 4,0 m

3/sec vezethető le. Ha ehhez az értékhez hozzáadjuk a Szúnyog—Dömsöd közötti vízhasználatokat (0,77 m

3/sec), 4,77 m

3/sec Dömsödnél betáplálásra kerülő vízmennyiséget kapunk. A Dunavölgyi vízrendszer 1965. évi tervezett vízszállítása összesen 9,27 m'/sec. c) Távlati vízszállító-képesség. A DTCS, DVCS és I. Árapasztón előirányzott kotrási munkák elvégzése után a DTCS 8,0 m

3/sec, az I. Árapasztón pedig 6,37 m

3/sec vízvezető-képességgel fog rendelkezni. A Dunavölgyi rendszer teljes készlete tehát 14,37 m

3/sec-ra nő. B) VÍZIGÉNY 1. 1964. évi üzem. Az 1964. évi öntözési üzem megindulását megelőzte a vízhasználatok vízjogi felülvizsgálata. A vízszolgáltatási szerződések megkötése már a vízjogi határozat alapján történt. A vízjogi engedélyekhez az üzemelők részére biztosított 360940 m

3/nap, illetve 4,22 m

3/sec (ebből a DTCS—DVCS rendszer 79 300 m

3/nap, illetve 0,92 m

3/sec, az I. árapasztó—XXX. rendszer 281 640 m

3/nap, illetve 3,3 m

3/sec) vízmennyiséggel szemben, a szerződésekkel lekötött víz 350 632 m

3/nap, illetve 4,064 m

3/sec voU (Ebből DTCS—DVCS 97 007 m

3/nap. illetve 1,125 m

3/ sec, I. Árapasztó—XXX. 253 625 m

3/nap, illetve 4,064 m

3/sec.) Az egyes kultúrákhoz tartozó öntözővíz igényeket az eddig érvényben levő. 1961-ben kiadott, víznormák alapján határoztuk meg. 2. 1965. évi igény. Az 1965. évi öntözés-üzemnél — az 1964. évihez képest — a Kiskunsági ÁG részéről belépő új felületi telepek, és az új víznormák által megnövékedett vízigény miatt, a DTCS—DVCS vonalán 14 435 m'/nap, illetve 1,674 m

3/sec, az I. Árapasztó —XXX. csatorna vonalán pedig 412100 m'/nap, illetve 4.77 m

3/sec vízfelhasználással kell számolnunk. 3. Távlati fejlesztés. Az illetékes tanácsi és állami szervekkel egyeztetett fejlesztési tervszámok alapján távlatban a DTCS-n 0,93 m

3/sec (8000 m

3/nap), az I. Árapasztón 0,3 m

3/sec (26 000 m

3/nap) vízigénynövekedés várható. Az 1. ábrán különböző vonalkázással tüntettük fel a már üzemelő, illetve tervezett öntözőtelepeket. 76 10. ábra. Vízhozamhossz-szelvény az I. Árapasztó XXX csatorna vonalában (1964. szeptember 8.)