Hidrológiai tájékoztató, 1965 június

Dr. Cziráky József-dr. Schiefner Kálmán: A diósgyőri langyos vízú források

C) VIZMERLEŰ 1. 1964. évi vízmérleg. Az 1964. évi vízhasználatokat a körülményekhez képest kielégítően ismerjük. Vízmérleg felállításának értelmét azonban nem látjuk, ugyanis, mint az az előzőekben láthattuk, az üzemelési időszak alatt nem volt lehetséges a maximális vízszállítás, ugyanis a XXX. csatorna felső szakaszán végzett kotrási munkák befejezéséig, valamint a XX. árapasztóból történő üzemelés miatt a DTCS vízszintje nem volt leszállítható. Ezért a Sári zsilipen csak kb. 1,5 m

3/sec vízáteresztés történhetett. Ennek következtében a DVCS-n jelentkező vízhiányt csak úgy lehetett megszüntetni, hogy az I. Árapasztó— XXX. csatorna középső szakaszából a Borzasi zsilipen keresztül pótoltuk azt. Ez az üzemelés csak ideiglenes jellegű volt, így a későbbi évek során ezen vízmérlegnek nem lehet jelentősége. 2. 1965. évi vízmérleg. Az előző fejezetben meghatároztuk a rendelkezésre álló vízkészletet és a vízhasználatokat. Mielőtt azonban e kettőt összevetnénk, figyelembe kell vennünk még egy tényezőt. Az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság (Baja) a Bács megyei öntözések igényeinek kielégítését jelen öntözőrendszerből kívánja megoldani. Ez az igény az 1964. évben 4,5 m

3/sec volt és 1965-ben 4,0 m3/sec-ra csökkent. Az elkövetkezendő években pedig, a Tassi öntözőrendszer kiépülte után, 2 m

3/see-ra csökken. A Dunavölgyi rendszer 1965. évi vízmérlege tehát az alábbiak szerint alakul: Vízkészlet — — — — — — — 9,270 m

3/sec Középdunavölgyi Vízig, vízigénye — 6,444 „ Alsódunavölgyi Vízig, vízigénye — — 4,000 „ összes vízigény 10,444 m

3/sec Vízhiány 1.174 „ Részleteiben a két rendszert külön-külön vizsgálva, a kép az alábbi: I. Árapasztó— DTCS—DVCS XXX. csatorna Vízkészlet — — 4,5 m

3/sec 4,77 m

3/sec Középdunavölgyi Vízig. igénye — — 1,674 „ 4,77 Alsódunavölgyi Vízig. igénye — — 2,826 „ 1,17 Összes vízhasználat 4,500 „ 5,94 Vízhiány 0 1,17 A vízhiány kétféleképpen szüntethető meg, vagy úgy, hogy a Bács megyei, vagy úgy, hogy a Pest megyei vízigényt csökkentjük. 3. Távlati vízmérleg. A készlet meghatározásánál megvizsgáltuk, hogy a szállítóképesség csökkenésének megfelelően alakul e a vízigény. m3/sec DTCS — DVCS I. Árapasztó XXX. csatorna összesen Vízkészlet 8,000 6,370 14,370 Középdunavölgyi VÍZIG igénye 2,604 5,070 7,674 Alsódunavölgyi VÍZIG igénye 1,000 1,000 2,000 Összes igény 3,604 6.070 9,674 Víztöbblet 4,396 0,300 4,696 Látható tehát, hogy a Dunavölgyi öntözőrendszer a távlatban egyensúlyba kerül, illetve víz felesleggel fog rendelkezni. Ez lehetővé fogja tenni egyes csatonákban a vízszint leszállításét. Jelen cikk keretében áttekintő képet kívántunk adni a Dunavölgyi öntöző-belvízrendszer jelenlegi vízvezetőképességéről és ennek tükrében a mezőgazdasági vízhasznosítás fejlesztési lehetőségeiről. Megállapíthatjuk, hogy az 1965. évben várható vízhiány csak átmeneti jellegű és az elkövetkezendő években többlet vízzel fogunk rendelkezni. A készletmeghatározások pontosságának fokozása érdekében azonban folytatni kell az egyidőben végzett sorozatos vízhozamméréseket és részletesen fel kell tárni a csatornákkal kapcsolatos talajvíz áramlási viszonyokat. Ehhez új vízmérce (rajzolómérce) felállítása, új vízmérőhelyek kijelölése és a talajvízkutak figyelése szükséges. Tüzetes hidraulikai vizsgálat alá kell vonni a Szunyogi zsilip vízemésztőképességét és meg kell kezdeni a rendszerben levő zsilipek hitelesítését. Ez annál is inkább lehetséges, mert 1964—65—66. években átépül a Sári, Kunpeszéri és Urbői zsilip. így szerkezetében minden zsilip alkalmassá válik hitelesítésre. A vízfelhasználás vonatkozásában törekedni kell arra, hogy minél több nagyüzemelő térjen át a fogyasztott víz mérésére. Ily módon a vízigényeket elsősorban tapasztalati adatok és nemcsak a víznormák alapján lehet meghatározni. A diósgyőri langyosvízű források DR. CZIRÁKY JÓZSEF—

DR. SCHIEFNER KÁLMÁN Orsz. Balneológiai Kutató Intézet — Orsz. Közegészségügyi Intézet Miskolc ivó- és fürdővízellátásában fontos szerepet játszanak a Miskolc környéki karsztforrások és ezek között a diósgyőri források. A diósgyőri langyosvízű források vízföldtani viszonyait Balogh Kálmán (a MÁVAG diósgyőri forrásfoglalása, Hidr. Közi. 1947) részletesen ismertette. A diósgyőri források két merőben különböző földtani egység érintkezésén, az őket elválasztó törési övezetben fakadnak fel. Földtani helyzetük tehát megegyezik más hegységperemi, részben vagy egészben karszteredetű langyos- és hévizek helyzetével. A diósgyőri vártól DNy-ra (1. ábra) alsótriász és harmadidőszaki rétegek határán tör elő a Szent György-, Boldogasszony- és Tapolca forrás ÉNy—DK-i törés mentén. A Diósgyőr területén faI. ábra. A források helyszínrajza 77