Hidrológiai tájékoztató, 1965 június

Dr. Hídvégi János: A budapesti gyógyfürdők általános és közegészségügyi helyzete - Dr. Schulhof Ödön hozzászólásával - Dr. Papp Ferenc hozzászólásával

visszatérő, de megalapozatlan gondolattal játszani, hogy hévizeink nagyobb mérvű feltárásával és fel­használásával a főváros egész vagy részleges hőener­gia szükségletét fedezzük. Meglevő hévizeinket ott lehet nagyobb mértékben feltárni és felhasználni, ahol ezt a vízföldtani adott­ságok lehetővé teszik. Ez pedig elsősorban nem a Gellért fürdő környéke, ahol kb 1 m 3/p, vagy a Rudas és Imre fürdő környéke, ahol 1,7 m3/p hévizet tártak fel és ahol sokkal több feltárására aligha van lehetőség, hanem a Margitsziget, ahol ez idő szerint 11 m 3/p hévíz áll rendelkezésre. A szigettel szemben > pedig a budai oldalon a Lukács, Császár fürdőknél 6,2 m 3/p és a pesti oldalon (Dagály, Elektromos f.) 4,4 m : l/p. Vagyis a sziget és szomszédságában össze­sen 21,6 m 3/p hévíz hasznosítható. De nemcsak a hévíz áll nagy bőségben rendelkezésre, hanem a kör­nyék is megfelel egy világszínvonalú gyógyhely cél­jainak. A szigetet keretező Duna viszonylagos és szükséges mértékű elszigeteltséget biztosit. Szép ki­látása van, parkja, sétányai elsőrendűek, a város közepén fekszik, jól megközelíthető, levegője viszony­lag por- és füstmentes és eléggé zajmentes is, kor­szerű szállodája gyógyszállónak is megfelel, a továb­biak építésére pedig bőven van hely a szigeten. Ha Budapestet fürdővárossá akarják kiépíteni, akkor, mint látjuk, csakis ez a hely jöhet figye­lembe. Ezt szorgalmazni, dolgozóink munkaerejének re­generálása és idegenforgalmunk fejlesztése érdeké­ben, mindannyiunk kötelessége. DR. SCHULHOF ÖDÖN Országos Reuma és Fürdőügyi Intézet, hozzászólása Dr. Hídvégi beszámolójában igyekszik tárgyila­gos maradni, nem túlozza el a bajokat és nem is tit­kolja őket. Aggodalmait két csoportba lehet osztani, egyik részük a víz kitermelésével, másik részük a felhasználással kapcsolatos. A gyógyvíz gyógyszernek tekinthető, amelyben a víztermelés a gyógyszergyár, a gyógyfürdő pedig a gyógyszertár, ahol a betegnek a gyógyszert kiszol­gáltatják. A víztermelésnek, a gyógyszergyárnak kell arról gondoskodnia, hogy kellő mennyiség álljon rendel­kezésre és a minőség megfelelő legyen. A vízmennyiség csökkenését még megmagyaráz­hatná a karsztvízszín esetleges süllyedése, de a hő­mérséklet csökkenését és a kémiai összetétel válto­zását csak a túlzott vízkitermelésre lehet visszave­zetni. A beszámoló részletesen ismerteti azokat a köz­egészségügyi hiányosságokat, amelyek a fürdőkben észlelhetők. A fürdőt rendelő orvosnak és a fürdőt használó betegnek arra van szüksége, hogy mindig az előírt minőségű gyógytényezőt (hőmérséklet, össze­tétel) szolgáltassák ki, a gyógyszernek megfelelő ki­fogástalan csomagolásban, tehát tiszta, jó levegőjű helyiségekben stb. Ennek legnagyobb akadálya a für­dők tömegüzeme, melyet részben a tisztasági fürdő­zők nagy száma okoz. Évtizedek alatt alakult ki Budapesten az a hely­zet, hogy a gyógyfürdők az üdülő, szórakozó (strand-) és a tisztasági fürdőkkel keverednek. Ez nincs így sehol a világon és a gyógyítás érdekében nálunk is fokozatosan széjjel kell ezeket választani. A gyógy­fürdők tehermentesítésére új tisztasági fürdőket kell létesíteni, amelyeket nem lehet gyógyvízzel ellátni, hanem melegített édesvízzel (pl. közeli gyárak kon­denz-vizével lehet táplálni). A fürdők színvonalának javítása az üzemeltetés költségeit emeli. Sehol a világon nem ilyen olcsók a gyógyfürdők, és itt az SZTK, mint legfőbb jegyvá­sárló, aligha lesz megkímélhető. Az egészségügyi szempontok érvényesítése is ak­kor lesz megkövetelhető, ha a fürdők forgalma arány­ban lesz tényleges befogadóképességükkel és az al­kalmazottak létszámával. Az orvosi szempontok ér­vényesülését gátolja, hogy a tudományos kutatással és szakorvosok kiképzésével foglalkozó ORFI-nak nincs saját fürdője. A vízföldtani és balneológiai szakkérdéseken kí­vül vagy még azok előtt, a gyógyfürdők szervezési és igazgatási kérdéseit kell jól megoldani ahhoz, hogy Budapest gyógyfürdői olyan irányban fejlődjenek, ahogy az a hazai betegellátás és az idegenforgalom szempontjaiból egyaránt fontos. DR. PAPP FERENC Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem, hozzászólása: Budapest területén levő igen értékes gyógyvizek rendszeres (hetenkénti) megfigyelése 1936 óta folya­matos. Ettől az időtől kezdve a Műegyetem Ásvány­és Földtani tanszéke látta el ezt a szolgálatot. Ebben az évben (1963) a VITUKI a második világháború előtt működött, de akkor tönkrement műszeres méré­seket pótolni kívánta, a gellérthegyi barlangban víz­színmegfigyelő, hőmérséklet jelző műszereket állított fel. Tehát a fontosabb budapesti langyos- és meleg­gyógyvizek fizikai tulajdonságait, elsősorban a hoza­mukat, hőmérsékletüket, továbbá egyes helyeken a vízszín ingadozásokat figyelik, közel 30 év óta. Ezek­nek az észleléseknek leglényegesebb eredményei a következők: 1. A Duna mentén feltörő langyos és meleg gyógy­vizek összefüggnek egymással. A század elején ezt feltételezték, ma már a rendszeres mérések igazol­ták. Az egymásra hatás mértékét Horváth J. és Hor­váth L. állapították meg. A Dunától K-re távolabb levő városligeti két fúrás összefüggései eddig nincse­nek kimutatva, de az előzőek alapján kétségtelen, hogy azok egymással, sőt a Duna mentiekkel is ösz­szefüggnek. 2. A Lukács fürdő térségében fakadó langyos és meleg gyógyvizek fizikai állandói megváltoztak. Igen kívánatos lenne, ha az illetékes hatóságok érvényt szereznének a védőterületi előírásoknak és azok ér­telmében az eredeti állapot helyreállítására irányuló törekvéseket előmozdítanák. A hatóságok intézkedése minél tovább késik, an­nál hosszabb ideig tartana a regenerálási kísérlet — évek hibáit nem lehet rövid idő alatt helyreállítani. A főváros tervei szerint 10 év után vennék át központi hőerőművek a melegvízszolgáltatást és egyes helyeken a fűtést is. Semmiképp nem helyeselhető az ilyen hosszú idő. A mélyből feltörő langyos és meleg gyógyvizek a túl erőltetés következtében olyan járatokat alakítanak ki, melyek alkalmatlanok a régi vízszolgáltatást biztosítani — „megszöknek" a mély­ben. 3. Ez idő szerint nemcsak a védőterületi törvény érvényesítése ütközik nehézségbe, hanem műszakilag 69

Next

/
Thumbnails
Contents