Hidrológiai tájékoztató, 1965 június
Dr. Hídvégi János: A budapesti gyógyfürdők általános és közegészségügyi helyzete - Dr. Dobos Ödön hozzászólásával - Dr. Kessler Hubert hozzászólásával
sem eléggé rendezett ez a sokrétű kérdés. A vízművek, a csatornázási művek, az elektromos vagy gázszolgáltatás is példásain felkészül minden üzemet zavaró akadály elhárítására. Fürdőinkben a vízszolgáltatás kifogástalan, de nincs olyan állandó ügyelet, mely a forrásmérések értékeinek változásakor megjelenne és igyekeznék helyreállítani a megfelelő állapotot. Mind a még működő természetes langyos és meleg gyógyvizek, mind a mesterségesen feltárt, (fúrt vagy aknáról felszínre hozott) langyos, illetve meleg gyógyvizek műszaki ellenőrzése, karbantartása megkívánná ilyen csoport kiképzését és készenlétben tartását. 4. Egy alaki észrevételt lehetne még tenni: mi szándékosan langyos és meleg gyógyvizeket említettünk. Sajnálatos módon, különösen újabban, csak „termál"-vizek néven szerepelnek „gyógyvizeink". A langyos és meleg vizeinket megilleti a „gyógyvíz" jelző. Kívánjuk meg, hogy tárgyalások alkalmával ne csak „termál"-vízről legyen szó, hanem a langyos és meleg gyógyvíz nevet használjuk. DR. DOBOS ÖDÖN Fővárosi Tanács Egészségügyi Osztály, hozzászólása: A Fővárosi Tanács Egészségügyi Osztálya is foglalkozik a budapesti gyógyvizek gyógyászati célra való jobb felhasználásának kérdésével. A Gyógyfürdő Igazgatóság elkészítette a budapesti gyógyfürdők távlati fejlesztési tervét, amely, véleményünk szerint is, megvalósítás esetén alkalmas lesz nemcsak a főváros lakossága megnövekedett ez irányú igényeinek kielégítésére, hanem idegenforgalmi igények kielégítésére is. A felszabadulás óta Budapest fürdőinek fejlesztésére keveset tettünk, jóformán csak helyreállítási és állagmegóvási munkát végeztünk. Az egyes gyógyfürdők forgalmának közel négyszeresére való emelkedése szükségessé teszi a gyógyfürdők bővítését és korszerűsítését. Ezzel egyidejűleg szükségesnek tartjuk a gyógyfürdők különválasztását a sport- és strandfürdőktől, mert ezeknek a közönsége zavarja a gyógyulást kereső betegek fürdőzését, nyugalmát. Egyetértünk azzal, hogy gyógyfürdőink fejlesztését a meglevő és már feltárt forrásokra alapozzuk, nem újabb fúrásokra. Szükségesnek tartjuk, hogy nem gyógyászati célra a jövőben gyógyvizet ne használjanak és fokozatosan szüntessék meg gyógyvizeknek háztartási célra való felhasználását. Javasoljuk a Tétényi úti kórház területén feltörő gyógyvíz hasznosítására egy gyógyfürdőkórház és a Margitszigeten p Nagyszálló mellett az I. és III. számú fúrások gyógyvizének felhasználására gyógyfürdő létesítését. A gyógyfürdőkben folyó gyógyító munka zavartalanságának biztosítása és színvonalának emelése érdekében javasoljuk: a közeljövőben szervezetileg is külön kell választani a gyógyfürdőket a tisztasági és strandfürdőktől, másrészt a budapesti gyógyfürdők és gyógyvizek felhasználására, illetve fejlesztésére hidrológiai, balneológiai, egészségügyi és idegenforgalmi szempontok figyelembevételével átfogó tervet kell készíteni. Ennek a tervnek elbírálására széles körű bizottságot kell szervezni az összes érdekelt hatóságok és szervek, kiváló szakemberek részvételével. DR. KESSLER HUBERT Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, hozzászólása: Dr. Hídvégi tanulmánya újra felhívja a figyelmet arra, hogy fővárosunk gyógyforrásainak hozamai csökkennek, illetve a karsztvíz nyugalmi szintje, több helyen a források hőmérséklete és a gyógyhatású alkatrészek mennyisége csökkent. Foglalkoznunk kell ezért a gyógyforrások hidrológiájával, illetve azokkal a nem kívánatos tünetekkel, amelyek a legutóbbi évtizedek folyamán egyre figyelmeztetőbben jelentkeznek. Többen felteszik a kérdést, hogy egy olyan elkerülhetetlen természeti csapással állunk-e szemben, amelyet tehetetlenül néznünk kell, vagy pedig segíthetünk-e rajta? Az eddigi — sajnos, eléggé figyelemre nem méltatott — vizsgálatok minden kétséget kizáróan bebizonyították, hogy az említett jelenségeket sem meteorológiai, sem földtani változások, hanem kizárólag a föld alatti vízháztartási egyensúly alapfeltételeit figyelembe nem vevő emberi beavatkozások okozták. Ugyanúgy, ahogy az ország más karsztvidékein is, a természetes utánpótlódást jelentősen meghaladó mesterséges vízkivételek is a nyugalmi karsztvízszint katasztrofális süllyedéséhez és ezzel kapcsolatban súlyos népgazdasági károkhoz vezettek. Csakhogy más területeken ezeket a vízszintsüllyedéseket a bányászat elkerülhetetlen és kényszerű víztermelése okozta. Budapest területén viszont nem minden esetben kellően indokolt és részben hőenergia-termelési célzattal mélyített fúrások csapolják meg túlzott mértékben a végeredményben csapadék eredetű és ezért korlátolt mennyiségű dinamikus gyógyvízkészletet. A VITUKI 1954-ben készített országos karsztvízkészlet becslés keretében a Budapest térségében tartósan kitermelhető karsztvízkészletet évi 19 millió köbméterben határozta meg. Ezt azóta lényegesen túlléptük. Természetesen lehetne nagyszabású mesterséges megcsapolásokkal a szomszédos karsztterületek dinamikus vízkészletét Budapest felé irányítani. De sajnos a Budapesttel határos ilyen területeken, mint Tatabánya és Dorog környékén is, lényegesen többet termel ki a bányászat, mint amennyi a természetes karsztvízutánpótlódás, így tehát innen sem lehet „kölcsön kérni". Tény az, hogy nem természeti csapással, hanem mesterséges beavatkozások okozta jelenségekkel állunk szemben. De ez a tény megmutatja a megoldás lehetőségét is. Bármilyen kellemetlen, de mielőbb meg kell szüntetni a gyógyvizeknek nem gyógyászati célokra való felhasználását, amire egyébként már fővárosi vb. határozat is van. Meg kell szüntetni az Űjlipótváros hévizét szolgáltató margitszigeti fúrás működését. Megfelelő műszaki megoldást kell keresni a Horváth Lajos által napi 3—4000 m 3-re becsült szökevényforrások hasznosítására. E vízmenynyiség bekapcsolása lehetővé tenné az erőltetett szivattyúzások és az ebből eredő káros jelenségek megszüntetését. Magától értetődő, hogy az eddig fizetett keserves tandíjjal szerzett tapasztalatok után a leghatározottabban szembe kell fordulnunk minden olyan újabb kísérlet ellen, amely geotermikus energianyerés céljaira a budapesti gyógyvizet szolgáltató karsztot még jobban meg akarja csapolni, A régebbi fúrások léte70