Hidrológiai tájékoztató, 1965 június

Dr. Hídvégi János: A budapesti gyógyfürdők általános és közegészségügyi helyzete

fúrások talpmélységéig alsó és középsőmiocén agyagos-tufás tömött mészköves és agyagos-kavicsos ré tegösszletet tártunk fel. A vizsgálatok eredménye szerint a területen csak a felsőmiocén szarmata durva mészkő bizonyult alkalmasnak vízbeszerzésre, s ennek figyelembe vételével szerkesztett jellemző földtani szelvényt a 2. ábra a kőzet jellegzetes kifejlődését az 1. kép, míg az elvégzett vizsgálatok eredményeit a 3. és a 4. ábrák mutatják be. A Csapágy-igyár 250, valamint Diósd község 300 m

3/nap vízszükségletének 'kielégítésére közel egyidőben végzett feltárásaink és vizsgálataink eredményeit az alábbiakban foglalhatjuk össze. 1. Vízföldtani eredmények a) Diósd térségében a felszín alatt kisebb mélységben mindenütt feltárható a Tétényi fennsík egyik legjellemzőbb földtani képződménye a felsőmiocén szarmata mészkő. b) A szarmata mészkő közel egyenletes vastagságú és kifejlődésű, vizsgálataink szerint víztermelésre alkalmas, feküjét középsőmiocón képződmények alkotják. A fekü rétegek a kihozott magminták elemzése és a vízhozamvizsgálatok eredménye alapján víztermelésre alkalmatlanok. c) A szarmata mészkőből az állékony fúrólyuk teljes hosszában közel egyenletes mértékű vízbeáramlást észleltünk. A vízhozam a fúrás mélységével és a harántolt vízadóréteg vastagságának növekedésével összefüggésben fokozatosan emelkedett. Ez a körülmény a mészkő nagyobbmérvű porozításával (kb. 10%) és egyenletes finom repedezettségével magyarázható. d) A vízhozamnövelés céljából végzett savazás alig jelentős (5—12%) teljesítményemelkedést eredményezett. Az elért eredmény és az ellenőrző beáramlásmérés tapasztalatai összevetve is a kőzet porozításának és finom repedezettségének közel egyenletességét igazolják. e) A fúrás közben végzett rendszeres vízszintészlelések eredménye szerint a feltárt víz hidrosztatikus nyomása az elért mélységgel közel arányosan állandóan emelkedett és így a tározó kőzetből kinyerhető víz nyugalmi szintje a fúrásokban egy vízadórétegen belül sem jellemezhető állandó értékkel. Tudomásunk szerint ilyen vonatkozású megfigyelések korábban nem történtek, így az eredmény magyarázata még nem lehet egyértelmű. Megítélésünk szerint a sztatikus vízszint emelkedése a kőzet és folyadék hőmérsékletemelkedésével, valamint a folyadék és a kőzet rugalmasságával is összefüggésbe hozható. f) A hőmérsékletmérések szerint a talp a szarmata mészkő megnyitási mélységében a hazai átlagos geotermikus gradiensből számított értéknél nagyobb, a mészkőben pedig az átlagos megközelítő értékű volt. A fedőkőzet nagyobb hőgradiensét a mészkő, illetve tározott vizének „fűtőhatása" okozhatja, aminek hőutánpótlódását feltehetően a Tétényi fennsík távolabbi területén beszivárgó és egyes térségben mélyebbre jutó víz szállított hőenergiája okozza. Repedezett kőzetben ugyanis a hőáramot a kőzet hővezetése mellett a repedésekben szabadon mozgó víz közvetlenül is szállítja. Ezért ilyen kőzetekben a hőgradiens az átlagosnál lényegesen kisebb szokott lenni (pl. karsztos területen). A tározókőzetben tapasztalt és az országos átlaggal közel megegyező hőmérsékletváltozás is arra mutat, hogy széles járatok helyett a vízmozgás inkább a szemcsés kőzetekhez hasonlóan történik a mészkőben. g) A fel tárófúrások többéves üzemideje alatt a kezdeti hozamok állandósultak és a vízutánpótlódásitermelési egyensúly .kialakult. A diósdi öblözet korlátozott kiterjedése következtében e területrész nem tekinthető a feltárt kőzet legfontosabb vízgyűjtőjének, s a vízutánpótlódása elsősorban a Tétényi fennsík mészköves részeiről történik. 2. Vízkémiai eredmények A rendszeresen végzett vízkémiai vizsgálatok eredményeiről néhány össztevő változását a 4. ábrán tüntettünk fel. Ezekből és a rendelkezésre álló eredményekből megállapítható: a) A fúrás mélységével csökken a vizek oldott sótartalma. b) A víz össz-sótartalmának általános csökkenésén belül a Csapágy-gyári kutak vizében egyes alkotórészek mennyisége növekszik (pl.: Mg, SO4, Na). c) A víz össz-sótartalmának a mélység irányában mutatkozó csökkenése a kőzet kémiai összetételének és oldhatóságának változásával indokolható. 3. Összefoglalás a) A Diósd térségében végzett vízfeltárás a kitűzött célt elérte és a feltáró fúrások a szükséges vízmennyiséget biztonságosan szolgáltatják. b) Az általános eredményen belül a feltárás során végzett vizsgálatok néhány olyan tényre hívták fel a figyelmet, amelyekre vonatkozóan kevés megfigyelés és tapasztalat áll rendelkezésre, így általános következtetések levonására még nem használhatók fel. c) Mindezek azonban arra mutatnak, hogy viszonylag nem nagy vastagságú és vízzáró fedő- és fekürétegekkel jól elhatárolt víztározó képződményeken belül is az eredményességet befolyásoló eltérések lehetségesek. Ezért célszerűnek és szükségesnek látszik hasonló adottságok esetén különösen állékony víztároló kőzeten belül több szakaszban olyan részletes vízföldtani vizsgálatok és megfigyelések végzése, amelyek össszegezett eredménye általánosítható következtetések levonását segítheti elő. A budapesti gyógyfürdők általános és közegészségügyi helyzete DR. HÍDVÉGI JÄNOS Budapesti Közegészségügyi-járványügyi Állomás (A Magyar Hygiénikusok Társasága és a Magyar Hidrológiai Társaság Balneológiai szakcsoportjának közös rendezésében 1963. március 5-én elhangzott előadás. A közlemény megjelenésének idejére a helyzet részben módosult. Szerk.) A Budapesti Közegészségügyi-járványügyi Állomás feladata a főváros gyógyfürdőinek és ásványvizeinek ellenőrzése. Az itt szerzett tapasztalatok kívánatossá tették a jelen helyzet szakszerű és tárgyilagos felmérését. Ennek érdekében a KÖJÁL olyan bizottságot szervezett, amelyben az érdekelt egészségügyi hatóságokon kívül, részt vettek a Fővárosi Fürdóigazgatóság, a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, az Országos Balneológiai Kutató Intézet és a Fővárosi Vízművek képviselői. A bizottság az 1961/1962. év folyamán helyszíni szemlét tartott Budapest valamennyi fürdőjében. Észleléseink eredményét a bizottság jegyzőkönyvekben rögzítette le. Jelen beszámoló csak a gyógyfürdők helyzetét ismerteti, de nem tér ki az ásványvizekkel táplált egyéb fürdők és strandok körülményeire. 65