Hidrológiai tájékoztató, 1965 június

Dr. Bolberitz Károly: A film szerepe a hidrológiai kutatásban és oktatásban

állított fel. Többnyire valamelyik könyvtári központot bízták meg ennek elvégzésével. A legtökéletesebben dolgozó központ Angliában működik. Ez nemcsak a kész filmeket tartja nyilván, hanem a film gyártása során készített, de fel nem használt félvételeket is. Ezek ugyanis szintén nagy értéket jelentenek, mert jól katalogizálva más, újabb filmekhez felhasználhatók, és így a költségeket jelentékenyen csökkentik. Az oktatófilm kérdés hordereje rövid idő alatt eljutott odáig, hogy nemzetközi szervek is alakultak és hogy évenként többször tartanak különböző országokban nemzeti és nemzetközi oktatási filmfesztiválokat. Magyarországon az 1964. évben már a harmadik műszaki-tudományos fesztivál volt, melyen 334 oktató és gyártmányismertető filmet mutattak be. A nemzetközi szervezetek között legnagyobb a Nemzetközi Tudományos Filmszövetség (AICS, ISFA) — melynek külön osztályát képezi az Oktató és Kulturális Filmek Nemzetközi Bizottsága — a Nemzetközi Oktatófilm Tanács, a Munkaügyi Filmek Nemzetközi Intézete és a Film- és Televízió Iskolák közötti Kapcsolatok Nemzetközi Bizottsáqa. E szervek évenként több kongresszust és bemutatót tartanak: az egységes dokumentálást azonban még nem tudták megvalósítani, bár a munkálatok már megindultak ez irányban. Hazánkban a Műszaki Könyvtár keretében működik egy „Filmdokumentációs és Információs Központ" (sajnos, igen kis személyzettel és szűk lehetőségekkel), mely lyukasztott kártyarendszerrel igyek"ik feldolgozni a rendelkezésére jutó óriási anyagot. A központ a filmgváraink által készített műszaki, tudományos oktató filmekről értesül, a többi belföldi szerv által előállítottakról igyekszik adatokat beszerelni, de utóbbi korántsem száz százalékos. A külföldi filmeket prospektusok alapján dolgozzák fel. Pontosabb adatok híján a tárgy szerinti és az érdekelt közönség szerinti besorolás is sok bizonytalanságot rejt magában, amit mutat az alábbi felsorolás is, mely a hidrológia tárgykörébe tartozó filmekről kíván közelítő tájékoztatást adini a nyilvántartás alanián (I. táblázat). Megállapítható a közölt adatokból, hogy a műszaki és oktató filmek készítésében az angolszász országok •vezetnek, második helyen az olaszok állnak. Minőség szempontjából, a tapasztalatok alapján, a francia filmek képviselik a legmagasabb fokot. A nyilvántartás hiányosságát mutatja, hogv pl. Magyarország egyetlen hidrológiai tárgyú filmmel sem szerepel a kimutatásban, holott közvetlen utánjárással megállapítható volt. hogy: az Iskolai Filmintézetben 7, a Földművelésügyi Minisztérium Tájékoztatás és Propaganda osztályán 5, az Országos Vízügyi Főigazgatóságon 14, az Egészségügyi Minisztérium Propaganda osztályán pedig 1 ilyen tárgyú film készült a múltban, illetve ilyen tárgykörbe vágó filmet szereztek be külföldről. Az ivóvíz, ásványvíz, szikvíz tárgykörbe a katalógus szerint csak egyetlen film volt sorolható, holott több ilyen filmet volt alkalmunk látni Magyarországon. De legjobban jellemző a helyzetre az, hogy pl. az 1963-ban Genfben az Elmaradt Országok Megsegítése Konferencián bemutattak egy magyar filmet is, „Wellsinkers in Mongolia", melyet itthon nem lehetett látni és melynek előállítóját sem sikerült megállapítani. Feltehető, hogy még több helyen is léteznek vízkérdésekkel foglalkozó belföldi és külföldi filmek, melyekről csak véletlenül lehet valakinek tudomása. Milyen érdekes és tanulságos filmek létezhetnek még, melyeket nem ismerünk, vagy melyekről csak hirdetések útján szerzünk tudomást. Egyrészről a film kiugró jelentősége az oktatásban és a tudományos életben, másrészről az, hogy a hazai film-katalogizálás nálunk is még gyermekbetegségekkel küzd, igen kívánatossá teszi, hogy ezt a kérdést — legalábbis hidrológiai vonatkozásban — előbbre vigyük. Egy társadalmi szerv, mint a Hidrológiai Társaság, önmagában nem tudja ezt a feladatot megoldani, már csak az anyagi eszközök hiánya miatt is; de megindíthat egy munkát, mely saját területén a tudományos élet és az oktatás színvonalának emelésére gyakorlati eredményeket hozhat. E cél elérésére: 1. össze kell gyűjteni a fellelhető szakbavágó film címanyagot, beleértve a dokumentáláshoz szükséges, a filmre vonatkozó egyéb adatokat is; 2. katalogizálni kell a Magyarországon rendelkezésre álló külföldi és magyar hidrológiai tárgyú filmeket, megjelölve természetesen, hogy ezek hol találhatók; 3. az 1. és 2. pontban meghatározott anyagot frissen kell tartani a folyamatosan beszeuzendő újabb adatok segítségével; > 4. fel kell állítani egy szakmai osztályozást, mely megkönnyíti a tárgykör szerinti keresést; 5. a rendelkezésre álló filmeket megtekintés után be kell osztani ebbe a szakmai rendszerbe; 6. végül kezdeményezően léphet fel a Hidrológiai Társaság abban, hogy illetékes szervek egyes, hasznosnak látszó külföldi filmeket beszerezzenek, és ezeket esetleg szinkronizálják; 7. kezdeményezheti a Hidrológiai Társaság az illetékes szerveknél újabb, hiánypótló magyar szakbavágó filmek készítését és ehhez szakmai segítséget nyújthat. Döntő- fontosságú a gyakorlati célokat legjobban kielégítő szakmai osztályozás. A besoroláskor a filmeknél is ugyanazok a nehézségek jelentkezhetnek, mint a szakmai irodalom csoportosításánál, nem beszélve arról, hogy a filmeknél a címből még kevésbé lehet következtetni a tartalomra, mint az irodalmi termékeknél. Ilyen beosztás többféle, már elfogadott, vagy tisztán logikai, alapon készíthető. Az eddigiek azonban, mint ezt a tapasztalatok mutatják, a gyakorlatban nem nagyon váltak be. A gyakorlati szempontoknak talán inkább megfelelne az alábbi beosztás : Vízfizika, vízkémia; Vízhigiénia, víztisztaság; Víztechnika; Vízkutatás; Vízszerzés (vízkezelés, korrózió, tárolás); Vízfelhasználás (szállítás, ivóvíz, fürdővíz, ipari, mezőgazdasági felhasználás, víztakarékosság, vízgazdálkodás); Szennyvíz; Vízszabályozás (árvíz, belvíz, erózió); Vízierő; Vízi közlekedés. A fenti pontokba foglalt teendők tekintélyes munkát igényelnek, de valószínű, hogy a Hidrológiai Társaság lelkes tagjai közül számosan lesznek, kiket a téma érdekessége és jelentősége serkenteni fog arra, hogy ebből a munkából részt vállaljanak. Ebben az esetben társaságunknak olyan értékes kulcs lesz a kezében, mely az érdeklődő oktatók és tudományos munkások részére lehetővé teszi, hogy munkájuk tökéletesebbé tételére felbecsülhetetlen kincshez jussanak hozzá. 39