Hidrológiai tájékoztató, 1965 június

Hiesz Dénes: A korszerű vízkutatás hazánkban

kimutatható gyenge, alig észrevehető légmozgás párolgásmódosító 'hatása is. A (berendezés ilyen pontossága révén alkalmas lehet laboratóriumi mérésekre is. 2. A 4. ábrán feltüntetett táblázat kapcsán levont következtetések alapján a gyakorlat számára bármely feladat esetén előre ímeg tudjuk állapítani, hogy párolgásméréseink alkalmával mire keli fokozott figyelemmel lenni. Ismerjük tehát azokat á lehetőségeket, amelyekkel a mérés pontossága a kívánt mértékre csökkenthető. 3. A vízszint elektromos úton történő észlelése révén a mérési eljárás, alkalmas lehet a párolgás távmérésére, illetve táv,regisztrálására. IRODALOM [1] Szesztay Károly: A növényzettel borított vízifelületek párolgása. (Vízügyi Közlemények, 1961. 1. 106—113.) [2] Ubell Károly: Nagyobb vízfelületek párolgási veszteségeinek meghatározása párolgásmérő kádak segítségével. (Időjárás, Bp. 1958. 62. 26—38.) [3] Oltay Károly: Geodézia. (Egyetemi tankönyv. Tankönyvkiadó, Budapest 1954.) [4] Németh Endre: Hidrológia és, lúdromatria. (Egyetemi tankönyv. Tankönyvkiadó, Budapest 1959.) [5] Thoma Frigyes: A Thoma-íéle kisvízhozammérő. (Hidrológiai Tájékoztató, 1963. június hó, 144—148.) [6] Fazekas Károly: Néhány újabb vízrajzi műszerünk. Beszámoló a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1954. évi munkásságáról. (Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1955, 188—191. oldal) Jelölések: q — csepegtető tartályban levő vízmennyiséI gek átlagértéke q

t. . .i.. .m _ csepegtető tartályban levő vízmennyiségek Aq

t.. .i.. .m— vízmennyiségek eltérése az átlagértéktől [A

qi .••!.. .m

= vízmennyiségeltérések abszolút értékei Aq = vízmennyiség átlaghibája Aq

ma

x = vízmennyiség értékének maximális eltérése az átlagértéktől qí, = vízmennyiség a csepegtető tartályban becsepegtetés előtt q

a = vízmennyiség a csepegtető tartályban becsepegtetés után e m dft d g\ d

e(e) d

c(«>% d

( d„(D d

e(0% d

A d M) d e(A)% d

e % d

e A A A' AD D az l in ) — csepegtető tartályból elfogyasztott vízmennyiség = mérési időtartam = mérőberendezés állandója = párolgás nagysága — ismétlések száma = párolgás nagysága (hibás mérés) = párolgó vízszint leolvasási érzékenysége = csepegtető tartályban levő vízmennyiség középhibája = csepegtető tartályból elfogyasztott vízmennyiség középhibája = az elpárolgott vízmennyiség meghatározásában elkövetett középhiba párolgásegységben, kitfejezve = mért párolgás középhibaszázaléka az elpárolgott vízmennyiség meghatározásának hibájából = mérési időtartam középhibája — mérési időtartam meghatározásában elkövetett középhiba párolgásegységben kifejezve => mért párolgás iközépliibaszázaléka a mérési időtartam meghatározásának hibájából — párolgó vízfelület középhibája = párolgó vízfelület meghatározásában elkövetett középhiba párolgásegységben kifejezve = mért párolgás középhibaszázailéka a párolgó vízfelület meghatározásának hibájából — - mért párolgás középhibaszázaléka = mért párolgás középhibája = párcflgó vízfelület számított, hibás szélső értékei = párolgó víz felülete = párolgó vízfelület tervezett nagysága = hosszmérés hibája = köralakú párolgó vízfelület átmérője A korszerű vízkutatás hazánkban HIESZ DÉNES Országos Vízkutató és Fúró vállalat Az utóbbi időben a KGST szervezetébe tömörült államok száma« vízkutató és geológus szakembere járt hazánkban, s kivétel nélkül nagy érdeklődést tanúsítottak a vízkutatás — náluk alig ismert és alkalmazott — azon sajátosságai iránt, melyek Magyarországon, a fejlődés jelen állapotában, e tudományt és iparágat jellemzik. Részünkre talán nem olyan szembetűnő az utóbbi években tapasztalható előrehaladás, hiszen a legtöbb esetben együtt fejlődtünk a kérdésekkel, igen sok ellenállás — gyakran saját magunkban is fellelhető ellenállás — leküzdése árán. Éppen ^zert hasznosnak véljük, hogy a hazánkban kialakult korszerű vízkutatás főbb jellemzőit — legalább nagy vonásokban — összefoglaljuk, mert így az elvégzett munka eredményeit számbavéve, útmuta* tást nyerünk a jövő teendőire vonatkozóan. A korszerű vízkutatás főbb jellemzőit 3 téma körül csoportosíthatjuk, éspedig: 1. a vízkutatás függőleges jellegű felépítése, 2. az alkalmazott fúrási és kútkiképzési technológia, 3. az alkalmazott berendezések. 1. A vízkutatás függőleges jellegű felépítése A vízkutatás függőleges jellegű felépítése azt jelenti, hogy a tevékenység rendkívül szerteágazó, de értelemszerűen összefüggő munkameneteit az egyes szakmunkacsoportok a legszorosabb együttműködésben végzik el. (Az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat esetében az együttműködés egy vállalaton belül megoldható volt.) Ez tulajdonképpen a vízkutatás 30