Hidrológiai tájékoztató, 1965 június

Hiesz Dénes: A korszerű vízkutatás hazánkban

komplex jellegének a lényege, melyhez csatlakozik a kutatási cél komplex szemlélete is (1. ábra). 1.1. Vízföldtani szakvélemény. Minden vízkutató munka alapja a vízföldtani szakvélemény (MSZ 5199/1. lap 2.12 pont). A vízföldtani szakvélemény a rendelkezésre álló adatok és tudományos meggondolások figyelembevételével rögzíti a kutatás mélységét, a várható vízadó szintek elhelyezkedését, eset1. ábra. A vízkutatás függőleges jellegű felépítésének vázlatos ábrázolása leg technológiai utasításokat, a létesítendő fúrás pontos helyét és ezenkívül még számos olyan utalást, mely a tervezői és kivitelezői munkához szükséges lehet. 1.2. Kúthely kitűzés. A vízföldtani szakvélemény adataira támaszkodva történik a fúrási pont kitűzése és megjelölése (MSZ 5199/1. lap 2.13. pont). Ez eljárásról — a későbbiekben szükséges adatok megjelölésével — jegyzőkönyv készül. 1.3. Tervezés. A kúthely kitűzési eljárással párhuzamosan, vagy azt követően készül el a kivitelező munka teljes tervdokumentációja, amely a vízföldtani szakvéleményt, műszaki leírást, költségvetést, helyszínrajzokat és a kivitelezéshez szükséges rajzi mellékleteket tartalmazza (MSZ 5199/1. 2.11 pont). 1.4. Kútfúrás. A tervdokumentáció birtokában az abban foglalt előírásoknak megfelelően történik a fúrólyuk mélyítése és kedvező vízföldtani körülmények között a kútkiképzés munkája. E tevékenység a földtani adottságoktól és a lefúrandó mélységtől függően rendkívül változatos lehet, de alapvetően közös jellemzője a forgatásos módszer (Rotary), és az iszapöblítés alkalmazása (MSZ 5199. 1., 4., 5. és 6. lapok). 1.5. Karottázsvizsgálat. A vonatkozó magyar szabvány kötelezően előírja, hogy minden vízkutató fúrásban, mely 100 m-nél mélyebb és a fúrás iszapöblítéssel történik, a vízadó szintek mélységbeli elhelyezkedését karottázs vizsgálattal kell meghatározni (MSZ 5199/1. lap. 2. 702 pont). A kialakult technológia szerint a fejlődés arra irányul, hogy a karottázsméréssel egyidejűleg vett oldalfal minták anyagának szemeseeloszlási vizsgálata alapján legyen meghatározható a beépítendő szűrőszerkezet kiviteli előírása. 1.6. Ellenőrző vízföldtani szolgálat. A kivitelezés folyamán az üzemi geológia állandó és folyamatos, a , földtani hatóság pedig időnkénti ellenőrzést végez (MSZ 5199/1. lap, 2.8. pont). Földtani szempontból ellenőrzi a fúrási és a kútkiképzési munka minőségét, szükséges , esetekben segítségére van a műszaki szakembereknek és a végleges szűrők elhelyezése tekintetében együttműködik a geofizikusokkal. 1.7. Felsőrész kiképzés. A már elkészült kút felső részét (végleges kútfej) a termelési kívánalmak és a lehetőségek figyelembevételével, vagy az eredeti tervdokumentációval egyidejűleg, vagy később tervezi meg az illetékes szerv (MSZ 5199/1. lap, 2.62. pont). E terv alapján történik a kútfelsőrész kivitelezése. 1.8. Korrózióvédelem. Vasas vizet termelő kutak esetében a mélységbeli vízminta és a termelt vízminta kémiai elemzésének összehasonlításából kétséget kizáróan megállapítható, hogy a vas rétegeredetű-e, avagy korróziós folyamatok következtében az acél béléscsőből kioldás révén származik. Ez utóbbi esetben a korróziós szakemberek gondoskodnak a megfelelő védelmi eljárás tervezéséről és kivitelezéséről. 1.9. Műszeres vizsgálat. Minden olyan esetben (különösen gázos vizet termelő kutak esetén), amikor a kút termelésbe hozatalához, vagy esetleg későbbi időpontban a főbb jellemző hidrodinamikai és termelési paraméterek ismerete szükséges, úgy ezeket a hidrodinamikai mérőcsoport méri meg (MSZ 5199/1. lap, 2.7 pont). A termelésbe hozatalkor megállapított paramétereket, mint a kútra jellemző adatokat, a vízföldtani dokumentációban feljegyzik. 1.10. Vízföldtani dokumentáció. A már elkészült kút vízföldtani, műszaki és termelési adatait összefoglalva a vízföldtani dokumentáció tartalmazza. (MSZ 5199/1. lap, 2. 672. pont.) A vízföldtani adatok döntően a földtani anyagfeldolgozás és a karottázsvizsgálat eredményeire támaszkodnak. A vízföldtani dokumentáció úgy tekinthető, mint a kút születési anyakönyve. Illetékes szerv a vízföldtani dokumentációkat kataszteri rendszerben megőrzi, ez bármikor hozzáférhető és így későbbiekben a kútra vonatkozó fontos adatok rekonstruálhatók. 2. Korszerű fúrási és kútkiképzési technológia Az alkalmas és korszerű technológiai , módszer helyes megválasztása rendkívül sok körülménytől függ. Függ a várható vízföldtani viszonyoktól, a fúrással szemben támasztott tudományos és műszaki követelményektől, az alkalmazott berendezéstől és eszközöktől, az előirányzott termelési módtól sbb. E tanulmány keretében nem lehet a számtalan variációs lehetőségek közül még a legjellemzőbbeket sem ismertetni. Éppen ezért egy gyakran előforduló olyan típus esetet ragadunk ki, melynek segítségével a korszerű fúrási és kútkiképzési technológia döntő ismérvei jól áttekinthetők. Ennek megfelelően példaképpen a következőkben 320 m mélységre tervezett és földtanilag ismeretlen területen, a legkorszerűbb módszerekkel mélyített kút egyes munkaütemeit elemezzük (MSZ 5199/.1., 4., 5. lap). 2.1. Munkamenet. Fúrás 50,00 m mélységig, a 318 mm 0-jű kezdő csőrakat elhelyezése és saruzárása, a talajvíz és a felszíni vizek kizárása céljából (MSZ 5199/1. lap, 2.33. pont). 2.2. Munkamenet. Szűkített szelvényű előfúrás (keresőfúrás) a földtani szakvéleményben előirányzott 320,00 m mélységig (MSZ 5199/4. lap, 2.22. pont és MSZ 5199/5. lap, 2.2. pont). 2.3. Munkamenet. Az iszappal feltöltött furatban karottázs szelvényezés (PS- és ellenállásmérés) elvégzése, melynek eredményéből megállapítható, hogy a tern elésre alkalmas vízadó réteg 287,00 m és 310,00 m kőző«t helyezkedik el. A karottázsvizsgálattal egyidejűleg a furatban talphőmérsékletet kell mérni és esetlegesen oldalfalmintát is kell venni (MSZ 5199/ 1. lap, 2.701. és 2.702. pont) (2. ábra). 2.4. Munkamenet. A szűkített szelvényű előfúrás feltöltése a talptól 283,00 m-ig. 2.5. Munkamenet. A szűkített szelvényű előfúrás felbővítése a felszíntől 283,00 m-ig oly mértékben, hogy a furatban 241,00 mm 0-jű béléscső elhelyezhető és a palástcementezés elvégzéséhez szükséges cirkuláció biztosítható legyen (MSZ 5199/1. lap, 2.32. és 2.34. pont; MSZ 5199/4. lap, 2.3. pont). 2.6. Munkamenet. A 241 mm 0-jű béléscső elhelyezése és a terepszintig történő palástcementezés (MSZ 5199/1. lap, 2.34. pont) (3. ábra). 2.7. Munkamenet. A 283,00 m-től 320,00 m-ig terjedő szűkített szelvényű előfúrásból a feltöltő anyag 31