Hidrológiai tájékoztató, 1965 június

Dr. Láng Sándor: Az Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság természeti földrajzi képe

2. ábra. Ásvá 1. Nátrium hidrogénkarbonátos ásványvíz; 2. Kalcium hidrogénkarbonátos és kalcium-magnéziumsós ásványvíz; 3. Hidrogénkarbonátos-sós ásványvíz; 4. Hidrogénkarbonátos-nátriumszulfátos ásványvíz; 5. Nátrium-kalcium hi drogén karbonátos ásványvíz; 6. Nátrium-kalciumkloridos hidrogénkarbonátos ásványban jelenleg 200 000 ha, amit még igen jelentős mértékben kívánnak fokozni.) A vízszínsüllyesztés befejeztével — távlatilag — a párdlgó tófelület lecsökkentése mellett — a tó vízgyűjtőterületének növelésével kívánják a Razdan révén a megfelelő lefolyásmennyiséget biztosítani. Az öntözött területek oázisszerű, üde zöld foltokként látszanak a nyári szárazságtól erősen kiégett, szürkés, barnás, néhol a lávamezők sziklái miatt feketés, sötét felszínen. Egy-egy község öntözött kertjei, földjei jelentik az egyhangú tájban az üde, zöld foltot, e foltok kiterjedését már nagyon nehéz növelni, mert a jól felhasználható területeket már majdnem mindenütt igénybe vették. Az örmény szakemberek már a termőföldek hiányáról panaszkodnak. Mégis, itt is, ott is látható, hogy ahol csak egy kis remény is adódik a mostoha talajviszonyok megjavítására, szorgalmasan építik az új községeket, vagy községiészeket, ahol ugyan még nem zöldellnek a fák, de már odavezették a kis öntözőcsatornákat, hogy azután hamarosan kiterjesszék ide is az öntözéses mezőgazdasági kultúrát. Csodálatos látvány, amint az úgyszólván élettelen, sziklás talajon is képesek szorgalmas, de igen nehéz munka árán életet fakasztani. Mindehhez természetesen kellő tudományos előkészítéssel, az összes felhasználható természeti adottságokat igénybe veszik, nem utolsósorban természetesen a Szevan vizét és a villamosenergiatermeléshez még a kiváló esésviszonyokat is, mivel ez a környezet igen alkalmas vízlépcsőrendszer kialakítávizes források víz; 7. Nátrium-kalcium hidrogénkarbonátos-szulfátos ásványvíz; 8. Vegyes ásványvizek; 9. Különböző tartalmú, ritkán előforduló ásványvizek; 10. Hévizű ásványvizek; 11. Szubtermális ásványvizek; 12. Használatban levő hévforrások; 13. Szerkezeti vonalak (törések stb.). sára, amit már idejekorán ki is építettek. Nagyrésze ennek köszönhető, hogy az örmény Szovjet Köztársaság villamosenergia-termelése a szovjethatalom első 40 éve alatt a többszázszorosára emelkedett, a nagy fejlődésben az egész Szovjetuniónak része volt. Meg kell emlékeznünk a Szevan-tóval kapcsolatosan keletkezésének körülményeiről is. Ez is igen fiatal tektonikus süllyedek, akár a mi Balatonunk, de tó itt nem keletkezhetett mind addig, amíg a mai Szevan város körüli vulkáni salakkúpok a pleisztocén végén teljesen el nem gátolták a tómedencét. Az elgátolást megelőző szakaszból származó Razdan-medret pl. az örmény geomorfológusok ki is mutatták a Szevan-tó fenekén. A tónak csak egészen fiatal, 6—8 m-es magasságú parti szinlői mutatkoznak egyes szakaszokon. 5. Nagyon sajátságosak Örményország éghajlati vonásai is. Az ország ugyan a szubtrópusi-övezetben fekszik, de éghajlatát erősen befolyásolja az, hogy a tenger felett magasan, és a közeli Fekete-tengertől és Káspi-tótól is eléggé elzárt környezetben fekszik, ahová a tenger közelsége ellenére többnyire csak leszálló légmozgásokkal jutnak el a vízpárában gazdag levegőtömegek. Ezért Örményország közepén, az Ararát-síkság környékén a legszárazabb a természeti környezet, a táj félsivatagos, vagy száraz sztyep jellegű, míg a nedves sztyepek és az erdőkoszorú a medence peremhegységeinek külső oldalán, a Fekete-tenger és a Káspi-tó felé fedik be jobban a lejtőket. Ez az irány egyúttal egybeesik a kisebb erősségű napsütést élvező északias lejtők105