Hidrológiai tájékoztató, 1965 június

Dr. Láng Sándor: Az Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság természeti földrajzi képe

tükre tündéri látvány a parti hegységek sok száz m magas tetőiről. Tiszta, csendes időben teljesen sima a víztükör, csodálatosan visszatükrözi a környező hegyeket ós a felhőket, de nyáron, a déli órákban a parti szelek, vagy a tómedence hatalmas üstjében felkavarodó forgószél sajátos rajzokat alkot hullámkeltés közben. A tóparton az évi középhőmérséklet a magas fekvés miatt már csak 5 C°, a júliusi-augusztusi vízhőmérséklet azonban 18—19, a kis öblökben esetleg 20—21 C

J. A víz kristálytiszta, a tó belsejében akár iható is, mint fürdővíz nagyon kellemes. A vízben kitűnő halfajok tenyésznek. Partvidéke száraz, sztyepjellegű, néhol félsivatagi terület, mert az évi csapadék csak 350 mm, szemben a környező magashegységek 600—800 mm-es csapadékával. A száraz környezet miatt a tó párolgása tetemes, úgy hogy túlfolyása, a Razdan vízhozama az eredés helyén igen csekély: kb 2 m

3/sec, ami nem nagy szám a 3500 km

2-es, magashegységi jellegű vízgyűjtőterülethez képest. Ez a kis lefolyás okozott nagy gondot a tó vizének hasznosításával kapcsolatban. Hogy több víz öntözhesse . a Jereván környéki kerteket, gyümölcsösöket, szántókat és hogy az épülő villamos erőművek turbináit is kellő mennyiségű vízzel lehessen ellátni, és ki lehessen használni a 60 km-re (Szevan—Jereván) jutó 1000 m-es esést, a tó víztükrét mesterségesen apasztják és ezzel fokozatosan a párolgó tófelület is csökken. Eddig már 14 m a víztükör leszállításának mértéke és mintegy 100 km

2 a vízfelület kiterjedésének csökkenése, de még további 6 m-es vízszínsüllyedést terveznek. Minden cmnyi vízszínsüllyesztés kb. 13 millió m

3 vizet ad a turbináknak és az öntözőcsatornáknak, az évi vízszínsülylyesztés jelenleg változó — 1950 óta — kb. 60—100 cmre tehető és az így kivett vízmennyiség évi átlaga kb. 1000—1300 millió m

3. A nagy öntözőcsatorna vízhozama kb. 25 m

3/s, amelyet a Szevan és Jereván között, a Razdan völgyében osztanak szét az öntözött területek sok ezer ha-ján. (Az összes öntözött terület örményország1. ábra. Örményország földtani felépítése és hasznosítható ásványi nyersanyagai A) Felépítés, szerkezet: 1. Pleisztocén-jelenkor (alluviális, deluviális üledékek, mésztufa stb.); 2. Pleisztocén lávaárak; 3. Pleisztocén vulkáni tufák; 4. Miocénpliocén. Szisziáni agyagos-diatomás üledékek; 5. Oligocén és eocén. Vulkáni kőzetek, agyagos-agyagpalás üledékek; 6. Eocén. Vulkáni és üledékes összlet; 7. Kréta. Mészkő, vulkáni kőzetek és egyéb üledékek; 8. Felső jura. Vulkáni és üledékes kőzetek; 9. Középső (?) jura. Kvarcporfír; 10. Középső és alsó jura. Vulkáni kőzetek; 11. Triász és paleozoikum. Szárazföldi karbonátos fácies; 12. Felsőalgonkium-ópaleozoikum. Kristályos palák; 13. Harmadidőszaki és mezozói gránit; 14. Paleozói gránit; 15. Felsőeocén bázikus-ulitrabázikus intruzivek; 16. Szerkezeti vonalak (rátolódások, törések). B) Ásványok, ércek előfordulásai: 1. Rézércek; 2. Réz-molibdén ércek; 3. Polimetallikus ércek; 4. Vasércek; 5. Mangánércek; 6. Kromit; 7. Antimonit; 8. Higany; 9. Aranyércek; 10. Alumíniumérc (nefelin szienit); 11. Terméskén; 12. Barit; 13. Kősó; 14. Foszforit; 15. Travertino; 16. Márvány és márványkonglomerátum; 17. Dolomit; 18. Tűzálló kőzetek (agyag); 19. Kvarc, kvarcit; 2'0. Gipsz; 21. Diatomit; 22. Ásványi festékek; 23. Gránitbányászat; 24. Bazalt, andezitbányászat; 25. Horzsakő bányászat; 26. Perlit bányászat; 27. Vulkáni salak bányászat; 28. Vulkáni tufa bányászat; 29. Obszidián; 30. Achát; 31. Kőszén, fás barnakőszén, tőzeg. 104