Hidrológiai tájékoztató, 1964 június

Dr. Zsuffa István: Az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség 1963. évi közgyűlése és a Duna-menti országok II. hidrológiai előrejelzési konferenciája, Graz, 1963. június 10-15.

A svájci Kasser professzor előadásában a Rajnára készülő hidrológiai előrejelzésekről beszélt. Előadásában bemutatta azt a hatalmas, minden részletre kiterjedő munkát, amelynek eredményeképpen a Rajna nyári, havi vízmennyiségeit a téli hó- és lefolyási adatok ismeretében, kellő pontossággal előrejelzik. Az elvégzett munka menynyiségére és az előkészítő munka alaposságára jellemző, hogy a segédletek készítésénél többszáz egy és többváltozós, lineáris és magasabbrendű korrelációszámítást végeztek. A nagytömegű számítási munkát természetesen elektronikus számológépekkel végezték. A Siemens és Halske cég mérnöke, dr. G. Swoboda az előrejelzéseket szolgáló távjelző berendezésekről beszélt és ismertette a 8 éve működő és állandóan fejlőc'6 osztrák távjelző vízmércehálózatot és annak fejlesztési tervét. Megemlítem, hogy a fejlesztési tervben az adatok Budapestre való távjelzése is szerepel. A második, péntek délutáni ülésen a távolmaradt Drazeta jugoszláv kollega előadása helyett Afanaszjev szovjet kutató szombat délre bejelentett előadását hallgattuk meg. A Duna bizottság előrejelzési szakembere, a moszkvai Központi Előrejelző Intézet dunai csoportjának vezetője, részletesen ismertette a dunai hajózást elősegítő folyamatos előrejelzések rendszerét. Bár — Szesztay Károly betegsége miatt — a teljesen zavartalan tolmácsolás nem volt biztosítható, az érdeklődésre jellemző, hogy az előadás után is a hallgatók az előadóval majdnem egy órát elbeszélgettek. A bajor F. Wöhr a vízerőhasznosítással kapcsolatos előrejelzési kérdésekről és a rendkívül fejlett bajor előrejelzések rendszeréről és szervezetéről beszélt. Az első napi ülésen a hosszabb előadások után meghallgattuk még az osztrák dr. H. Troschl meteorológusnak a hidrológiai és meteorológiai előrejelzések kapcsolatáról szóló rövid hozzászólását, majd Semesnescu és Lazarescu román kollégák Afanaszjev előadásához csatlakozó francia nyelvű hozzászólásait. Ezen az ülésen szólalt fel E. Glasel, a Hydrograph. Zentralbüro vezető munkatársa, aki a bécsi kis létszámú intézet elsősorban a dunai hajózást elősegítő előrejelzésekkel kapcsolatos munkáit ismertette. A szombati harmadik ülés előadója dr. Lászlóffy Woldemár volt, aki dr. Szesztay Károllyal közösen, a folyók jegének előrejelzésére készített tanulmányát mutatta be. A rövid előadás a jég megjelenésére vonatkozó, a hőháztartás viszonyait figyelembe vevő előrejelzési segédletekét mutatta be. Kresser professzor a Budapesten tartott, hosszúidejű előrejelzésekkel foglalkozó előadásához kapcsolódva ismertette az elmúlt két évben a Duna vízjárásának előrejelzésére vonatkozó, méreteiben is hatalmas munkát. A legmagasabb matematikai képzettséget igénylő vizsgálatok elvégzése elektronikus gépek nélkül elképzelhetetlen lett volna. Az előrejelzések végeredménye alapján Kresser professzor szerint 1963-ban átlagos, 1964-ben és 1965-ben pedig vízbő vízjárás várható a Dunán. Ezen az utolsó ülésen szólalt ^el Pardé professzor is. Rendkívül intenzív előadói stílusával az árvízi előrejelzések és a hidrológia kapcsolatáról beszélt és a világ minden tájáról jellemző példák, adatok sokaságával illusztrálta mondanivalóját. A másik hozzászóló a budapesti konferencián is résztvett holland Wemelsfelder volt, aki rendkívül szellemes és újszerű eljárást mutatott be a folyók vízhozamának felszín alatti vizekből eredő részének meghatározására. Ugyancsak ezen a napon szólalt fel e sorok írója is. Kresser professzor előadásához kapcsolódva már Buda-pesten ismertette a hazánkban 5 éve végzett hosszúidejű előrejelzések módszerét, azért ez alkalommal csak az 1962. évi rendkívüli pontossággal bevált előrejelzés eredményét mutatta be. Az 1963. éveleji középdunántúli árvizek hidraulikai alapon történő előrejelzéseiről és a budapesti konferencián felvetett grafikus szerkesztési eljárások elméletéről szóló hozzászólását írásban nyújtotta be. összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy az 1961. évi magyar kezdeményezést teljes siker követte. A budapesti konferencia után a grázi talán még magasabb színvonalú volt. Az előadások száma négyről hatra emelkedett. A budapesti konferencián résztvevők legnagyobb része itt is aktívan közreműködött és igen sok új kolléga is bekapcsolódott a munkába. Az eddigi résztvevőkön kívül Nyugat-Németország, Svájc is elküldte képviselőit, mindkét ország részéről magas színvonalú előadást hallottunk. Külön eredményként könyvelhetjük el azt, hogy a két konferencia szerves egészet alkotott: a budapesti konferencián felvetett kérdésekkel továbbra is foglalkoztak a kutatók és számos előadás, hozzászólás szorosan kapcsolódott az első konferenciához. Megállapíthatjuk azt is, hogy a hidrológiai előrejelzések lépést tartanak az általános műszaki fejlődéssel: egyrészt a legkorszerűbb segédeszközöket, elektronikus számológépeket, távjelző berendezéseket alkalmaznak, másrészt pedig a tározás, a vízenergia-gazdálkodás, a hajózás és az árvédelem legkorszerűbb irányításához nyújtanak felbecsülhetetlen értékű segítséget. A magyar küldöttség munkáját értékelve, meg kell említenünk, hogy a küldöttségünkből épp a legkiválóbb szakember, a magyarországi rendszeres hidrológiai előrejelzések szervezője és irányítója, dr. Szesztay Károly betegsége miatt hiányzott. Mivel nyilvánvalóan dr. Lászlóffy Woldemárral közösen készített tanulmányán kívül a viták során is aktívan részt vett volna a munkában, a magyar küldöttség őnélküle nem tudhatott a hazai hidrológiai előrejelzési munkákról teljes képet adni. Ugyancsak nagyon hiányzott kitűnő nyelvtudása is, hiszen a budapesti konferencián éppen ő volt az, aki a két érdekelt világnyelv között a tolmácsolást szakszerűen, zökkenőmentesen végezte. (Sajnos, ez alkalommal az oroszul és németül beszélők között a zavartalan érintkezés nem volt ezen a fokon biztosítható.) A komoly hiány ellenére azonban úgy vélem, Stelczer Károly összefoglaló előadásával, dr. Lászlóffy Woldemár előadásával és elnöklésével, a vitában való részvételünkkel megőriztük a hidrológiai előrejelzések terén a nemzetek között azt az előkelő helyet, amelyet a konferencia megindításakor kivívtunk. A szigorúan vett üléseken túl a szakmai megbeszéléseket fehér asztal mellett, sőt még a vonaton is folytattuk (többek között ilyen alkalommal ismerkedtünk meg a svájci hidrológiai szolgálatnál R. Guenin által készített számítási módszerrel, amelynél az elektronikus számológép segítségével egy vízhozammérés nem egészen I perc alatt kiszámítható!). Ilyen alkalmakkor is megmutatkozott a magyar hidrológia és különösen a^VITUKI várakozáson felüli nagy tekintélye. Természetesen a mindenünnen megnyilvánuló elismerés megelégedett elkönyvelése mellett sok tanulságot is magunkkal hoztunk. Megállapítottuk, hogy az elektronikus számológépek alkalmazása soha ne(n várt lehetőségeket nyújt a hidrológia részére is. E lehetőségek kiaknázására szükséges, hogy újra számbavegyük azokat a matematikai módszereket, amelyeket eddig hosszadalmasságuk, bonyolultságuk miatt nem szívesen alkalmaztunk. Mélyítenünk kell általánosságban is matematikai felkészültségünket, hiszen ez új számítástechnika további, még világosan meg sem fogalmazható lehetőségeket fog nyújtani, azaz meg kell tanulnunk ezt az új nyelvet, amellyel olyan kérdésre is választ adhatunk, amelyeket eddig az eddigi eszközökkel nem is lehetett egyáltalán még közelítőleg sem megoldani. Nem szabad idegenkedni az egészen nagyszabású, évekig is tartható nagy munkák elkezdésétől sem. A gépi 7 97