Hidrológiai tájékoztató, 1964 június

A Magyar Hidrológiai Társaság 1964. évi célkitűzései

számítástechnika segítségével a legbonyolultabb kérdésektől sem kell félni és a sokat vitatott problémák (pl. a periódus analízis) is megértek arra, hogy megoldásukat megkeressük. (Kresser professzor előadása pl. bebizonyította, hogy a matematika elméleti alapjai kellő biztonsággal szolgáltatják már az eredményeket, a számológépek pedig a számítások elvégzését is lehetővé teszik, tehát megvan a mód arra, hogy a hipotétikus hidrológiai feltételeket gazdaságos körülmények között megvizsgáljjuk és mivel szilárdabb alapfeltevésekből nem tudunk kiindulni, legalább is kísérletezhetünk a gyakorlat által fölvetett probléma megoldásával). Ezeknél a még mindig hosszadalmas munkáknál természetesen a nemzetközi együttműködésnek rendkívüli jelentősége van. Miután Kresser professzor a dunai vízhozamoknak Bécsnél várható értékeire két éves hosszúidejű előrejelzést készített, fölösleges nekünk ezeket a legkorszerűbb számításokat, szerényebb lehetőségekkel pl. Budapestre megismételni. Ugyanigy Szesztay Károly a dunai árvízelőrejelzési segédletek készítésénél Bécsre is elkészítette a szükséges grafikonokat és ezt az osztrák kollégáknak is elküldte. E munka nekünk különösebb többletet nem jelentett, az osztrák kollégákat viszont hatalmas adatfeldolgozástól kímélte meg. A Duna-Bizottság államközi szinten szervezett együttműködése mellett tehát az egyes hidrológusok személyes munkáját is célszerű összehangolni. Ezt a tudományos, társadalmi együttműködést alapozta meg az első budapesti konferencia és a hazai kezdeményezés teljes srkerét bizonyította ez a második összejövetel. Úgy véljük, hogy a teljes siker bizonyítékául tekinthető az is, hogy a résztvevők valamennyien a harmadik, Bukarestben megrendezendő konferencia megszervezését is sürgették és attól újabb eredményeket várnak. Dr. Zsuffa István A MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG 1964. ÉVI CÉLKITŰZÉSEI A Magyar Hidrológiai Társaság 1964. évi munkatervének alapját a népgazdasági tervek képezik, amelyek általában 5 éves tervidőszakokra bontva irányozzák elő a fő feladatokat. A Magyar Hidrológiai Társaság elsősorbana mezőgazdaság és a települések fejlesztésével kapcsolatos vízügyi feladatok megoldását tűzte ki célul a vonatkozó párt- és kormányhatározatok végrehajtásának elősegítése érdekében. Az alapcélkitűzések keretén belül azokat a gyakorlati témákat kívánjuk feldolgozni, amelyek a MTESZ, illetőleg a tagegyesületek, valamint a minisztériumok és egyéb főhatóságok között kiépített gyakorlati együttműködés során az adott tervévben mint igények jelentkeznek. Az 1964. évi munkaterv — az elmúlt években már megkezdett, részben már teljesített munkák figyelembe vételével — az alábbi legfontosabb témacsoportokra épül fel: Mezőgazdasági vízhasznosítás és vízrendezés A mezőgazdasági vízgazdálkodás területén legfontosabb témaként szerepelnek az 1025/1961. Korm. sz. határozatban megjelölt irányelveknek megfelelően az öntözés fejlesztését szolgáló műszaki-tudományos munkák, a korszerű öntözési módok, különösen a beépített nyomócsöves öntözőrendszerek kialakításában való közreműködés. Ezek mellett az olcsó, helyi víznyerési lehetőségekre alapított öntözések továbbfejlesztése és a klasszikus öntözési módok hatásfokának növelése, összhangban a melioráció keretében végrehajtandó egyéb munkákkal, mint pl. a talajjavítás. Mindezekkel el kell érni, hogy 1965. év végéig mintegy 700 000 kh-ra emelkedjék öntözött területeink nagysága. A mezőgazdasági vízgazdálkodási szakterületen másik fontos munkaterület belvízgazdálkodásunk korszerű színvonalra emelésének, valamint az erózió csökkentésének elősegítése. Az Új lakásépítésekkel, valamint az általános település-fejlesztéssel kapcsolatos vízellátási és csatornázási feladatok Az 1002/1960. Korm. sz. határozat értelmében 1965. év végéig 250 000 lakást kell építeni, elsősorban városokban és a nagyobb településeken. A lakások építésével egyidejűleg meg kell oldani ezeknek a korszerű lakásoknak a vízvezetékkel való ellátását és a csatornázását mintegy 2,5 milliárd forint költséggel. A megnövekedett vízigény a vízellátási kutatási munkák meggyorsítását igényli, továbbá szükségessé teszi újabb vízkészletek feltárását és korszerű víztermelő telepek kialakítását. Nem utolsó sorban igényli ennek a nagy programnak a megvalósítása a vízművek kialakításával kapcsolatos általános hidrológiai és hidraulikai kérdések tisztázását, egyes nagyobb településeken pedig a konkrét műszaki megoldások kialakításában való közreműködést. A csatornázásnál elsősorban a városi szennyvizek tisztítását szolgáló új, korszerű szennyvíztisztítási technológiák és építési módok kidolgozása és a külföldi gyakorlat hazai alkalmazása képez igen fontos munkaterületet. Falusi települések (mezőgazdasági központok) vízellátásának fejlesztése A faluvillamosítás befejezése után — részben már azzal párhuzamosan — megindultak a falusi kis vízvezetékek építési munkái is, és ezeknek az építéseknek üteme évről évre fokozódik. 1980-ra a falusi lakosság 50 %-át vízvezetéki vízzel kell ellátni. A korszerű falusi kis vízvezetékek víznyerő berendezéseinek, víztisztító-telepeinek és egyéb műtárgyainak, továbbá az előregyártott megoldások kialakításának kérdése a falusi vízellátás fejlesztésének kulcspontja. A vízellátás kérdéséhez tartozik általánosságban a felszínalatti víztartó képződmények, vízkészletek számbavétele, a felszínalatti vizek kutatásának kiterjesztése. Mindezek a korszerű kutatási módszerek korszerű kútkiképzést is igényelnek. Több témakörhöz kapcsolódik a bányaművelési területeken a bányavíz okozta káros kihatások vizsgálata és annak megszüntetésére vonatkozó javaslat kidolgozása a vízháztartási egyensúly megőrzése érdekében. A vizek elszennyeződés elleni védelme Vizeink fokozódó elszennyeződése a vízgazdálkodást és az egész népgazdaságot érintő egyik legfontosabb munkaterület. Az l/l961. Korm. sz. határozat előírja a vizek szennyezés elleni védelmét, közte a korszerű szennyvíztisztítási módok kidolgozását. Emellett ki kell alakítani a vizek öntisztítóképességét kedvezően befolyásoló eljá-