Hidrológiai tájékoztató, 1964 június

Dr. Zsuffa István: Az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség 1963. évi közgyűlése és a Duna-menti országok II. hidrológiai előrejelzési konferenciája, Graz, 1963. június 10-15.

A környéken láttunk tavakat, pisztrángos folyókat, ahol küzdeni kell az erózió ellen, és állami szervek, horgászokkal együttműködve, e szegény vizek pisztránggal való benépesítésén fáradoznak az üdülési lehetőségek fokozása céljából. Láttuk a Nagy-Tavak valamennyi tagját. A Michigan tavon 4 órás úton óceánjáró méretű hajón keltünk át. Megcsodálhattuk a Mackinaw szoros 8 km hosszú hídját. Kanadába alagúton vitt a légkondicionált autóbusz. Kutató hajón 4 órai út után értünk Toronto, Ontarioba. Kanadában láttuk a Welland-csatornát, melynek 30 évvel ezelőtti elődje felelős azért, hogy a Nagy-Tavak felső tagozatába is bekerült a tengeri ingola nevű halparazita, s hamarosan tönkretette még a Lake Superior értékes halállományát is. A két érdekelt állam összefogással igyekszik az óriási veszedelem megfékezésére. Ilyen célú kutatóintézeteket mind az Unióban, mind Kanadában alkalmunk volt meglátogatni. (I. Hidrológiai Közlöny 40, 139, I960; Halászat IX. 1,2, 1963.) Nem maradhatott el a Niagara-vízesés s a Niagara folyó szédületes örvényeinek és lenyűgöző sellőinek megtekintése sem. Voltunk erőművekben, ahol a látogatók felvilágosításáról külön osztály gondoskodik, 32 turbina elhelyezésére alkalmas hatalmas gát építését a szerelő gáton állva láttuk. A kanadai csoport Montrealból légi úton jutott New Yorkba, ahonnan egy napi késéssel indult a különrepülőgép vissza az Óvilágba. Magyar vonatkozású élmények közül felemlíthetem a két balatoni tárgyú előadást, s azt a kedves órát, melyet F. K. Sparrow professzorék pellstoni nyárilakában töltöttek a magyar limnológusok. Ennek a meghívásnak indítéka az az elisrtierés, amit a vízigombákkal foglalkozó profeszszor a magyar Scherffel Aladár elévülhetetlen érdemeivel szemben tanúsít. Elismerését legszebben úgy fejezte ki, hogy hatalmas vízigomba-munkájának „frontispiece"-n elhelyezett négy vízigomba tudós arcképe között Scherffel Aladáré is ott van, mely képhez Sparrow professzor Tihany közvetítésével jutott. Néhány régi és újabb amerikás magyarral is találkozhattunk: halfeldolgozó üzem munkása, liftkezelő, gyümölcsboltos, nyári vakációban idegenvezető és liftkezelő a második generációhoz tartozó orvostanhallgatónő stb. Legértékesebb magyar vonatkozású élményeket azonban éppen a kongresszuson éltem át. A még csak korrigált levonatban közzétett, de a kongresszus tiszteletére készült hatalmas limnológiai munka (Limnology in North America, edited by D. G. Frey) 16. oldalán az áll, hogy E. A. Birge kutatómunkájára jelentős hatást gyakorolt (az akkor még csak 20 éves) Francé Rezsőnek az a dolgozata, melyben a balatoni planktonrákok napi vándorlását írja meg. A másik: a kongresszusi bizottságok egyik tagja sietett közölni, hogy olyan szülőktől származik, akik még gyermekkorukban Magyarország területéről vándoroltak Amerikába. Dr. Sebestyén Olga AZ OSZTRÁK VÍZGAZDÁLKODÁSI SZÖVETSÉG 1963. ÉVI KÖZGYŰLÉSE ÉS A DUNA MENTI ORSZÁGOK II. HIDROLÓGIAI ELŐREJELZÉSI KONFERENCIÁJA, GRAZ, 1963 JÚNIUS 10-15. Az Österreichische Wasserwirtschaftsverband két évenként megismétlődő közgyűlésén mintegy 400 osztrák, 40 nyugatnémet, 20 svájci, 15 magyar, 10 jugoszláv, 2 holland, 2 román, 2 csehszlovák küldött vett részt. A közgyűlésen a hivatalos üdvözlések után prof. H. Grengg az osztrák vízerőgazdálkodás jövőjét ismertette. Előadása előtt Grengg professzort az egyesület „arany tűjével" tüntették ki. A közgyűlés második előadója külföldi volt, Vekoslav Korosec, a jugoszláv ELES (Elektromos Művek) vezérigazgatója, az Ausztria és Jugoszlávia közötti vízgazdálkodási és energiagazdálkodási együttműködésről tartott előadást. Az együttműködés a két ország éghajlati viszonyain alapszik: Ausztria gleccserekből táplálkozó vízfolyásain éppen télen van vízhiány, amikor a jugoszláv vízfolyások mediterrán éghajlatú vízgyűjtőjére bőséges eső hullik, a nyári jugoszláviai vízszegény időszak energiáját pedig az osztrák folyók vízenergiája pótolja. A harmadik előadó, Friedrich Kopf, bennünket is érdeklő problémát, a Fertő tó szabályozásának kérdését tárgyalta. Ausztria egyetlen sekélyvizű és így strandolásra alkalmas tavának szabályozási terveinél szoros együttműködésre van szükség, hiszen a Neusidlersee-SeewinkelHanság egyetlen vízrendszert alkot. A Fertő tó és környékének régebbi rendezései során végzett jó együttműködés — amelyre az előadó kitért — tovább folytatódik. Példaként említjük, hogy a legújabb rendezési tervek készítésénél végzett vízháztartási vizsgálatoknál nagymértékban felhasználták Szesztay Károly eredményeit. A közgyűlés alkalmából kisebb üzemlátogatásokon vettünk részt, többek között a Wágner-Bíró vasszerkezeti gyárnál, a Körösi József által alapított Andritz gépgyárnál, valamint egy szivattyúvizsgáló intézetnél, majd két napos kiránduláson vettünk részt, amelynek során 3 osztrák és 6 jugoszláv erőművet látogattunk meg, ezek közül a közepes esésű (24,5 m) Eddling-i és a pillérturbinás Vuhred-i erőművet részletesen is megtekintettük. A hivatalos, ünnepélyes jellegű közgyűlés után 14-én a grázi műegyetemen az österreichische Wasserwirtschaftsverband elnöke, .Bauerle megnyitotta a Duna menti országok II. Hidrológiai Előrejelzési Konferenciáját. A konferencia résztvevői a közgyűléshez képest teljesen kicserélődtek. A közgyűlésen résztvett gyakorlati mérnökök, tervezők, kivitelezők és üzletemberek helyét hidrológusok foglalták el. Franciaországból Pardé profeszszor a hidrológusok doyenja, a Szovjetunióból Aszanafjev, Nyugat-Németországból Van Rinsum, Svájcból Kasser és Guenin, Hollandiából Wemelsfelder a sok többi osztrák és külföldi hidrológus mellett csak ezen a konferencián vett részt. A három ülés közül az elsőn Kresser professzor, a rendező ország képviselője elnökölt. A másodikon a kezdeményező Magyarország képviseletében dr. Lászlóffy Woldemár, a harmadikon, a következő 1965-ben rendezendő konferencia szervezője, Románia küldötte, Mihai Semenescu elnökölt. Miután a Duna bizottság nevében Rapaics igazgató üdvözölte a konferenciát, Stelczer Károly, a VITUKI igazgatója megtartotta bevezető előadását a dunai országok hidrológusainak együttműködéséről. Előadásában megemlítette, hogy nemcsak Közép-Európában, hanem világszerte, a nemzetközi Hidrológiai Szövetség munkájában is előtérbe kerül a hidrológiai előrejelzések kérdése. Ugyancsak ismertette az utolsó budapesti konferencia óta az előrejelzés terén végzett munkák főbb eredményeit.