Hidrológiai tájékoztató, 1964 június

Tóth József: Beszámoló a "Debrecen fürdőváros" című ankétról

1 rékpárral. Ezek mind külföldiek voltak. A magyar terü­letekről érkezőket nem számítva máris megállapítható, hogy milyen vízigénnyel és műszaki követelményekkel jelentkeztek ezek a napok a hivatalos szervek előtt. (Sopron összes lakossága 38 000 fő.) A MHT Soproni Csoportja a fenti ankét témakörét a helyi adatok birtokában dolgozta ki és a víz és csator­názási kérdések mellett határozottan rámutatott arra, hogy a Brennbergi völgy hidrológiai adottságait komolyan tanulmányozni kell a jövő vízellátása, főleg ipari víz nye­rése érdekében. Számos kezdeményezés előzte meg ezt a témakört. A MTH Soproni Csoportja az elmúlt és az idei gazdasági évben, az Ikvamenti Vízgazdálkodási Tár­sulat műszaki vezetőségével 3 összefogó megbeszélést szervezett és sikerült a Hazafias Népfront, a Járási Tanács, a Győri Vízügyi Igazgatóság illetékeseivel együtt 100 000 Ft előzetes tervezési összeget biztosítani, hogy az eredeti elképzelés megvalósítható lehessen. A brennbergi völgy műszaki adatait külön tanulmány tartalmazza. A megkez­dett munkát a gyakorlatilag szervező Ikvamenti Vízgaz­dálkodási Társulat tevékenysége mellett, az illetékes Győri Vízügyi Igazgatóság győri főmérnöke Zádor Alfréd foglalta össze szakszerű tanulmányban, vetített képekkel és gazdaságossági számításokkal. Jelen ismertetésünk csu­pán érzékeltetni kívánja az itteni szakemberek tevékeny­ségét és nyugodtan megállapíthatjuk, hogy ezek a kér­dések és feladatok már meghaladták a társadalmi keretek közt végzett munka arányait. A felszólalók is foglalkoz­tak a feladatok időszerűségével. Boronkai Pál és Kovács Zoltán főmérnök nagyon alapos felkészültséggel foglalta össze az egyes munkabizottságok, a hivatalos szervek, valamint a szükséges tennivalók problémáit. A MHT Soproni Csoportjának vezetősége ezúton is kéri azokat a más területen dolgozó szakembereket, akik a fenti témakört ismerik, hogy javaslataikkal, hozzáállá­sukkal segítsék munkánkat. Garád Róbert BESZÁMOLÓ A „DEBRECEN FÜRDŐVÁROS" C. ANKÉTRÓL A Magyar Hidrológiai Társaság Hajdú-Bihar megyei Csoportja 1963 október 30-án Debrecenben ankétot ren­dezett „Debrecen fürdőváros" címmel. Az ankéton 8 előadás hangzott el annak érdekében, hogy Debrecen igen nagy értékű hévizeit gazdaságosan a legmegfelelőb­ben használják fel. Az ankéton elhangzott előadások a hévizek vízföldtani kérdéseivel, gyógyászati felhasználásá­val, kémiai összetételével, regenerálásával és elhelyezési lehetőségével foglalkoztak. A vízföldtani előadás legfontosabb megállapítása, hogy Debrecenben az eddig feltárt hévíznek többszöröse ter­melhető ki, ami biztosítja Debrecen korszerű fürdővá­rossá fejlesztéséhez a megfelelő vízmennyiséget. Debrecen földrajzi adottságai és kultúrhelyzete a fejlesztési lehető­ségeket szintén alátámasztja. Orvosi vonatkozásban kifejezésre jutott, hogy bár az ország munkaképtelen betegeinek egyharmada mozgás­szervi megbetegedésben szenved, amelyeknél a hévizek gyó­gyító hatása igen jelentős, ennek ellenére a tiszántúli hévi­zek ilyen célra nincsenek megfelelően kihasználva. A tiszán­túlon egyetlen olyan fekvőbeteg gyógyintézet sincs, ahova betegeket lehetne beutalni balneológiai kezelésre. Debre­cenben indokolt lenne egy 100—300 ágyas gyógyintézet létrehozása, ahol korszerű ápolásban és gyógykezelésben lenne részük a betegeknek a modern balneotherápia alkal­mazásával. A gyógyintézet létrehozásával igen sok rokkan­tat lehetne visszaadni a termelés számára és komoly összeget lehetne megtakarítani a kifizetett táppénzekből. A komplex balneotherápiás kezelés megvalósításához nagymértékben segítséget nyújthat a jóhírű Debreceni Klinika. A debreceni gyógyvizek összetételére vonatkozóan az • előadások során ismertetett vizsgálati eredmények alap­ján megállapították, hogy közel azonosak a hajdúszobosz­lói hévíz minőséggel. Az egyes fúrások vízminőségében lévő különbségeket főleg a fúrás mélységeinek különbö­zőségei okozzák. A debreceni és hajdúszoboszlói hévizek konyhasós-jód-brómos alkalikus vizek. Jelentős e gyógyvizek azon tulajdonsága, hogy nem ra­dioaktiv. Régebben külön keresték a radioaktív gyógy­vizeket, ma azonban, amikor a radiokémia gyakorlati felhasználása során a háttérsugárzás megnövekedett, sok­kal előnyösebb és biztonságosabb gyógyászati szempont ból a sugárzásmentes víz. A fürdő jelenlegi vízfelhasználását figyelembe véve nem elégíti ki a korszerű higiéniás követelményeket. Értékes előadás ismertette a lehetőségét annak, hogy a fürdővi­zeket hogyan lehet regenerálni anélkül, hogy további fürdésre való felhasználása korlátozást szenvedne. Az elő­adó javaslatot tett egy olyan regeneráló berendezés ter­vezésére, amely biztosítaná a használt fürdővíz derítését, szűrését és dezinficiálását úgy, hogy a továbbiak során a fürdőben hígító vízként fel lehessen használni. Az elhasznált fürdővíz elhelyezése amúgy is nehézséget jelent, mivel a Tiszántúl mezőgazdasági öntözési prog­ramját hátráltatja az öntözőcsatornákba befolyó nagy nátriumsó-tartalmú fürdők vize. A kártétel elkerülése érdekében az előadó javasolta a fürdővizek különválasz­tását a városi csatornahálózatról és tározótóban való el­helyezését az öntözési idényre. A tározótavat halasítással és sportcélokra való felhasználással lehetne még haszno­sabbá tenni. A Városi Tanács elnökhelyettese előadásában indokolt­nak látta a város nagyobb lépésben való fejlesztését fürdő- és üdülőhely szempontjából. Elmondta, hogy eddig is mennyi intézkedés történt ennek érdekében, ezek azonban még mindig nem bizonyultak elegendőnek. A szakemberek hasznos tanácsait figyelembe véve és illeté­kesek elé terjesztve, remélhetőnek látta, hogy a jövőben az eredmények gazdagabbak lesznek. A hozzászólások a komplex balneotherápiás intézet fel­állítását nagyon pártfogolták és felhívták a figyelmet arra, hogy Hajdúszoboszló és Debrecen közelsége ne jelentsen egyik városnak sem hátrányt a fejlesztés megvalósításánál. Tóth József 93

Next

/
Thumbnails
Contents