Hidrológiai tájékoztató, 1964 június

Tóth József: Beszámoló a "Debrecen fürdőváros" című ankétról

1 rékpárral. Ezek mind külföldiek voltak. A magyar területekről érkezőket nem számítva máris megállapítható, hogy milyen vízigénnyel és műszaki követelményekkel jelentkeztek ezek a napok a hivatalos szervek előtt. (Sopron összes lakossága 38 000 fő.) A MHT Soproni Csoportja a fenti ankét témakörét a helyi adatok birtokában dolgozta ki és a víz és csatornázási kérdések mellett határozottan rámutatott arra, hogy a Brennbergi völgy hidrológiai adottságait komolyan tanulmányozni kell a jövő vízellátása, főleg ipari víz nyerése érdekében. Számos kezdeményezés előzte meg ezt a témakört. A MTH Soproni Csoportja az elmúlt és az idei gazdasági évben, az Ikvamenti Vízgazdálkodási Társulat műszaki vezetőségével 3 összefogó megbeszélést szervezett és sikerült a Hazafias Népfront, a Járási Tanács, a Győri Vízügyi Igazgatóság illetékeseivel együtt 100 000 Ft előzetes tervezési összeget biztosítani, hogy az eredeti elképzelés megvalósítható lehessen. A brennbergi völgy műszaki adatait külön tanulmány tartalmazza. A megkezdett munkát a gyakorlatilag szervező Ikvamenti Vízgazdálkodási Társulat tevékenysége mellett, az illetékes Győri Vízügyi Igazgatóság győri főmérnöke Zádor Alfréd foglalta össze szakszerű tanulmányban, vetített képekkel és gazdaságossági számításokkal. Jelen ismertetésünk csupán érzékeltetni kívánja az itteni szakemberek tevékenységét és nyugodtan megállapíthatjuk, hogy ezek a kérdések és feladatok már meghaladták a társadalmi keretek közt végzett munka arányait. A felszólalók is foglalkoztak a feladatok időszerűségével. Boronkai Pál és Kovács Zoltán főmérnök nagyon alapos felkészültséggel foglalta össze az egyes munkabizottságok, a hivatalos szervek, valamint a szükséges tennivalók problémáit. A MHT Soproni Csoportjának vezetősége ezúton is kéri azokat a más területen dolgozó szakembereket, akik a fenti témakört ismerik, hogy javaslataikkal, hozzáállásukkal segítsék munkánkat. Garád Róbert BESZÁMOLÓ A „DEBRECEN FÜRDŐVÁROS" C. ANKÉTRÓL A Magyar Hidrológiai Társaság Hajdú-Bihar megyei Csoportja 1963 október 30-án Debrecenben ankétot rendezett „Debrecen fürdőváros" címmel. Az ankéton 8 előadás hangzott el annak érdekében, hogy Debrecen igen nagy értékű hévizeit gazdaságosan a legmegfelelőbben használják fel. Az ankéton elhangzott előadások a hévizek vízföldtani kérdéseivel, gyógyászati felhasználásával, kémiai összetételével, regenerálásával és elhelyezési lehetőségével foglalkoztak. A vízföldtani előadás legfontosabb megállapítása, hogy Debrecenben az eddig feltárt hévíznek többszöröse termelhető ki, ami biztosítja Debrecen korszerű fürdővárossá fejlesztéséhez a megfelelő vízmennyiséget. Debrecen földrajzi adottságai és kultúrhelyzete a fejlesztési lehetőségeket szintén alátámasztja. Orvosi vonatkozásban kifejezésre jutott, hogy bár az ország munkaképtelen betegeinek egyharmada mozgásszervi megbetegedésben szenved, amelyeknél a hévizek gyógyító hatása igen jelentős, ennek ellenére a tiszántúli hévizek ilyen célra nincsenek megfelelően kihasználva. A tiszántúlon egyetlen olyan fekvőbeteg gyógyintézet sincs, ahova betegeket lehetne beutalni balneológiai kezelésre. Debrecenben indokolt lenne egy 100—300 ágyas gyógyintézet létrehozása, ahol korszerű ápolásban és gyógykezelésben lenne részük a betegeknek a modern balneotherápia alkalmazásával. A gyógyintézet létrehozásával igen sok rokkantat lehetne visszaadni a termelés számára és komoly összeget lehetne megtakarítani a kifizetett táppénzekből. A komplex balneotherápiás kezelés megvalósításához nagymértékben segítséget nyújthat a jóhírű Debreceni Klinika. A debreceni gyógyvizek összetételére vonatkozóan az • előadások során ismertetett vizsgálati eredmények alapján megállapították, hogy közel azonosak a hajdúszoboszlói hévíz minőséggel. Az egyes fúrások vízminőségében lévő különbségeket főleg a fúrás mélységeinek különbözőségei okozzák. A debreceni és hajdúszoboszlói hévizek konyhasós-jód-brómos alkalikus vizek. Jelentős e gyógyvizek azon tulajdonsága, hogy nem radioaktiv. Régebben külön keresték a radioaktív gyógyvizeket, ma azonban, amikor a radiokémia gyakorlati felhasználása során a háttérsugárzás megnövekedett, sokkal előnyösebb és biztonságosabb gyógyászati szempont ból a sugárzásmentes víz. A fürdő jelenlegi vízfelhasználását figyelembe véve nem elégíti ki a korszerű higiéniás követelményeket. Értékes előadás ismertette a lehetőségét annak, hogy a fürdővizeket hogyan lehet regenerálni anélkül, hogy további fürdésre való felhasználása korlátozást szenvedne. Az előadó javaslatot tett egy olyan regeneráló berendezés tervezésére, amely biztosítaná a használt fürdővíz derítését, szűrését és dezinficiálását úgy, hogy a továbbiak során a fürdőben hígító vízként fel lehessen használni. Az elhasznált fürdővíz elhelyezése amúgy is nehézséget jelent, mivel a Tiszántúl mezőgazdasági öntözési programját hátráltatja az öntözőcsatornákba befolyó nagy nátriumsó-tartalmú fürdők vize. A kártétel elkerülése érdekében az előadó javasolta a fürdővizek különválasztását a városi csatornahálózatról és tározótóban való elhelyezését az öntözési idényre. A tározótavat halasítással és sportcélokra való felhasználással lehetne még hasznosabbá tenni. A Városi Tanács elnökhelyettese előadásában indokoltnak látta a város nagyobb lépésben való fejlesztését fürdő- és üdülőhely szempontjából. Elmondta, hogy eddig is mennyi intézkedés történt ennek érdekében, ezek azonban még mindig nem bizonyultak elegendőnek. A szakemberek hasznos tanácsait figyelembe véve és illetékesek elé terjesztve, remélhetőnek látta, hogy a jövőben az eredmények gazdagabbak lesznek. A hozzászólások a komplex balneotherápiás intézet felállítását nagyon pártfogolták és felhívták a figyelmet arra, hogy Hajdúszoboszló és Debrecen közelsége ne jelentsen egyik városnak sem hátrányt a fejlesztés megvalósításánál. Tóth József 93