Hidrológiai tájékoztató, 1964 június

HIDROMECHANIZÁCIÓS ANKÉT - Hozzászólások a Hidromechanizációs ankét előadásaihoz: Koren istván, Forstner István, Sípos Béla, Bognár Győző, Zorkóczy Zoltán, Szivák Attila

HOZZÁSZÓLÁSOK A HIDROMECHANIZÁC1ÓS ANKÉT ELŐADÁSAIHOZ Korén István K.G.M. Tervező Irodái hozzászólása Az ismertetett hidromechanizációs töltésépítés figyelemreméltó a hidraulikusan végezhető munkák feladatkörében. A hidromechanizáció alkalmazása és annak gazdaságossága három munkafeladat együttes megoldásától függ: 1. az anyagkitermelés és szállításra való előkészítése, 2. a szállítás és 3. a termékképzés megoldásától. A tulajdonképpeni cél mindig a termékképzés, (amihez az anyag valamilyen helyen rendelkezésre áll). Azzal, hogy az odaszállítás módszerének a hidraulikust, a vízben lebegtetést választjuk, előnyös és hátrányos következményeket idézünk elő mind az anyagkitermelésben, mind a termékképzésben. A lebegtető szállítás alkalmazásának első és alapvető feltétele, hogy a szállítás terméke alkalmas legyen a kitűzött célra, tehát az anyag hidraulikus szállításra való alkalmassá tétele és a szállítás közben szenvedett változásai közömbösek, előnyösek, vagy károsak a cél szempontjából és mik a káros változások műszaki-gazdasági megszüntetésének, vagy hatástalanításának lehetőségei. A második feltétel az anyag hidraulikus szállításra való alkalmassá tételének műszaki-gazdasági lehetőségei. A harmadik feltétel végül magának a lebegtető szállításnak a műszaki-gazdasági lehetősége. Világos, hogy valamely feladat hidraulikus szállítású megoldása akkor adja a legnagyobb gazdasági-műszaki eredményt, ha e három téren: a kitermelés, a szállítás és a termékképzés terén egyaránt előnyösebb más kitermelőszállító és termékképző módszerekhez képest. Általában azonban nem ez a helyzet, mindhárom feladatrész megoldása tartalmazhat az összcél szempontjából hátrányos elemeket, melyek műszaki-gazdasági hatását egy másik feladatrész előnyös elemeinek kell ellensúlyozni, hogy egyenértékű megoldásról beszélhessünk. Általában tehát a hidraulikus anyagszállítás helyessége és gazdaságossága csakis a hármas feladat együttes szemléletében vizsgálható. Ez a szemlélet szolgálhat bázisul a hidraulikus anyagszállításnak, mint műszaki fejlesztési tényezőnek a vizsgálata számára is. Az országos műszaki fejlesztés szempontjából akkor válik vizsgálhatóvá e téma, ha mindhárom területen hozzáférhetők olyan közvetlen eredmények, melyek a hazai alkalmazhatóság realitását és általánosíthatóságát biztosítják. Itt különösen az általánosíthatóságnak van jelentősége. Az OMFB működési területét meghatározó okiratban lefektetett elvek szerint elsősorban olyan műszaki fejlesztési kérdésekkel foglalkozik, melyek nem egy tárcához, egy meghatározott szerv hatás- és feladatkörébe tartoznak, hanem egyidejűleg több, sajátosan önálló elhatározás és vezetés alatt működő népgazdasági ágazat összehangolását és a műszaki fejlesztés szempontjából azonos elvi és gyakorlati állásfoglalását igényli. Mindaddig tehát, míg a hidromechanizáció, a hidraulikus anyagszállítás az OVF keretében kerül alkalmazásra és műszaki fejlesztésre, a kérdés ágazati fejlesztési probléma. Ha azonban az elért eredmények arra mutatnak, hogy más ágazatok számára is hasznosnak és célszerűnek látszik az eredmények műszaki fejlesztési tevékenysége akkor a feladat országos műszaki fejlesztési jelentőségűvé nő. Világos, hogy e kérdésre a bevezetőmben említett három feladat, a kitermelés, a szállítás és a termékképzés szemszögéből folytatott vizsgálódás alapján lehet csak választ adni. A mostani ankéton ismertetett konkrét munka műszaki-gazdasági és ezen át műszaki fejlesztési következtetéseit ezért az előbbiekben adott felosztás szerint kívánom levonni. A hármas munkafeladat közül a súlyponti feladat itt is a termékképzés volt. A termék: háttöltés, meghatározott profillal kialakított, hosszan elnyújtott földmunka a meglévő töltés megtámasztására és a szivárgási görbe felszín alatt tartására. A kísérleti szakaszok közül különösen a ll.b.-t tartom kiemelendőnek, ahol ülepítőgátak nélkül, szabadrézsüs kialakítás történt. Ez azt jelenti, hogy lehetőség van hidraulikus földmunka képzésére úgy is, hogy csak igen kevés előkészítő és befejező munkát kelljen végezni száraz úton és a földmunka felszíne nem feltétlenül vízszintes, vagy közel vízszintes. Ennek a módszernek fejlesztése és alkalmazási feltételeinek megállapítása a hidraulikus földmunka általánosabb alkalmazását készíti elő, hiszen ez egyike azoknak az elemeknek, amelyek különféle készítési lehetőségére mutatnak. A földmunka hidraulikus úton való elvégzésének egy másik lényeges feltétele az elérhető tömörség. Hiányolni kell, hogy az adott kísérleti munka során nem készült tömörségvizsgálat. Bár a szemcseeloszlási görbék alig tömöríthető, közel azonos szemcsenagyságú talajra mutatnak, az iszapolás tömörítő hatásának vizsgálata és elemzése fontos szempont az általánosíthatóság, a más — esetleg alapozási célra is alkalmas — földmunkák hidraulikus elvégezhetőségének a megállapítására. Ugyanezen szempontból a vegyes szemcseeloszlású anyagok hidraulikus szállításában a szétkeveredési jelenségek vizsgálata sem mellőzhető. A ll.b. szakaszban kialakult három rézsűhajlás is minden bizonnyal szétkeveredés eredménye. Ez annak lehetőségét nyitja meg, hogy kedvezőtlen szemcseösszetételű anyagok hidraulikus szállításával és megfelelő termékképzési technológia kialakításával a kedvezőtlen szemcsefrakciók leválaszthatók a főtömegtől. A beszámolóban is említett rétegződésvizsgálat is alkalmas ilyen következtetések levonására, de e vizsgálatokról és következtetéseiről nem hallottunk többet a beszámolóban. Ugyanebbe a kérdéscsoportba tartozik más, vegyes és finomabb szemcseösszetételű talajok hidromechanizációs termékképzés útján elérhető tömörségének vizsgálata és kikísérletezése is, vagy még általánosabban kifejezve, a hidromechanizációra alkalmas talajok előzetes meghatározása szemcseösszetétel alapján, talajmechanikai úton. Foglalkozni kellene váltakozóan jó és rossz vízáteresztő rétegek terítésének módjával és lehetőségeivel, amelyek gyorsítanák a finomabb szemcseösszetételű rétegek közismert lassú vízleadását és tömörödését. Mindezek a lehetőségek — hozzátéve a már ismert elméleti és korábbi hazai gyakorlati eredményekhez — közelebb vihetik a hidromechanizációt a szélesebbkörű hazai alkalmazáshoz, mert a földtömeg tervszerű képzésével a ma még fennálló idegenkedés legyőzhető. Az ismertetett kísérlet önmagában is jól bizonyította ilyen speciális, kedvezőtlen profillal és feltételekkel körülbástyázott feladat jó megoldását. A másik fontos elem az anyag kitermelése. A kiterme78