Hidrológiai tájékoztató, 1964 június

Dr. Vendl Anna: A hazai rétegforrások főbb típusai

ben a durva mészkő padjai is közbetelepülnek. Gönc község csurgó kútjait tápláló több forrás kavicsos homokból fakad. Az alatta levő tömött szarmata agyag a vízrekesztő kőzet (6). Riolitból, illetőleg riolittufából is több forrás fakad. A Bányacsurgó — a gyöngyössolymosi Kishegytől DNy-ra mintegy 440 méterre — vize riolitból ered. Az Ágasvári menedékháztól DK-re 600 méterre előtörő Vándorforrás vize riolittufából folyik ki, a mátrai Bagolykőtől (689 m) É-ra mintegy 900 méterre levő névtelen forrás is Láng S. szerint riolittufából nyeri vizét (9). Hejce község (Gönc közelében) forrásai likacsos riolittufából fakadnak. Vízzáró kőzet az agyag (10). A telkibányai régi porcelángyár melletti forrás riolittufa és a felette lévő perlit határán fakad (10). A Gönc környéki Krédapatak forrása perlitből fakad, amely alatt Liffa A. szerint a vízzáró tömött riolit települ. Füzérradványnál a szarmata rétegcsoport agyag, agyagmárga, helyenként lencsésen laza mészkő. Ezen települ a szintén szarmata riolittufa, amely sok helyen konglomerátumos. Ebből néhány forrás fakad, így a község ÉNy-i részében egy közkúttá alakított forrás. Füzérkajánál a Rednek-völgyben levő Rednék-forrás is a riolittufából nyeri vizét (28). Az andezittufákból fakadó forrásaink két főtípusba foglalhatók, amelyek a következőkben jellemezhetők: a) A vízadó kőzet és a vízzáró kőzet is maga a vulkáni tufa, de az alul települő tufa tömöttebb, gyakorlatilag vízzáró. Ilyen források az andezittufás területeken gyakoriak. Ilyen pl. a Dobogókő déli területén a Kakukhegy oldalában fakadó bővizű Kinizsi-forrás (80 l/p). A víz konglomerátumos amfibólandezittufából fakad (24, 39). A tufa kifejlődése olyan, hogy az aprószemű tajtköves törmelékben kisebb-nagyobb, néhol tonnányi nagyságú szürkés amfibólandezitbombák és rapillik vannak. Ez a kőzet azonban elég porózus. Ebből fakad a víz az alul lévő vízzáró tufa fölött, amely jóval tömöttebb, mint a felül települő. A forrás szerkezete a 6. ábrán látható. OONtf '/JCt/kovor A/OgyCfiJróror 7. ábra. A Gyopár forrás vázlatos szelvénye (SchafarzikVendl szerint) I. felsőoligocén, 2. barnás szürke piroxénandezit (sötét), 5. lösz merátumos piroxénandezittufából fakad. A tufában nagyobb piroxénandezit-tömbök is vannak. A tufa elég laza összeállítású s vízvezető az alatta települő felsőoligocén agyagos, finom homokos kifejlődésű rétegekhez képest. A felsőoligocén rétegek befelé, azaz DNy felé dőlnek (8. ábra) (24). 8. ábra. A Lajos-forrás (Dobre-voda) vázlatos szelvénye. I. oligocén homokos agyag, 2. konglomerátumos piroxén-andezittufa, forrás a nyílnál. Andezites területeinken a tárgyalt forrástípusok igen elterjedtek. Igen érdekes andezites forrástípust állapított meg Papp F. (17) a Börzsöny hegységben lévő Királyháza közelében emelkedő Bugyihóhegy (632 m) forrásain. Ennek a hegynek az alsó része breccsiás amfibólandezittufa, amely fölött repedezett piroxénandezit települ. A forrásvíz a piroxénandezit és a tufa határán jelentkezik. A tufa közvetlenül a piroxénandezit alatt tálszerűen bemélyedéses. Ebben a mélyedésben gyűlik össze a piroxénandezit repedéseiben lefelé szivárgó víz, amely miután a mélyedést megtöltötte, a két kőzet határán néhol a felszínre jut (9. ábra), "y * Faragort frú/ ßojnik-forrat 6. ábra. A Kinizsi forrás vázlatos szelvénye I. tömöttebb konglomerátumos amfibólandezittufa, 2. lazább konglomerátumos amfibólandezittufa, F. Kinizsi forrás. 9. ábra. A Bugyihóhegy vázlatos földtani szelvénye. I. breccsiás amfibólandezittufa, 2. repedezett piroxénandezit.F.forrás. b) A lazább tufa alatt a vizet át nem eresztő kőzet a tufánál idősebb vízzáró üledékes kőzet, gyakran felsőoligocén agyagos homok. Ilyen szerkezetű pl. a pomázi Gyopár-forrás, amelynek vize a felsőoligocén agyagos homokja fölött, a konglomerátumos andezittufából fakad (7.d

bra). A tufa a forrásnál aránylag csak kevés nagyobb bombadarabot tartalmaz, a Csikóvár körül már erősebben konglomerátumos. Ilyen a Bölcsőhegy (587 m) DK-i oldalán 540 m magasan (a Szentendrei hegységben) fakadó Lajos-forrás (Dobre voda, Jóvizű forrás). A víz itt kongloEz a forrásszerkezet nagyon hasonlít az átbukó (vaucluse) források típusához. Ezért Papp F. a Bugyihóhegyi forrástípust átbukó forrásnak tekinti, amely felfogásához Vendl A. is csatlakozott (37). A lényeges eltérés a valódi vaucluseforrásoktól a vízgyűjtő kőzet minőségében jelentkezik. A vaucluse források vízgyűjtő kőzete repedezett, karsztos mészkő (6). Az andezitekből öbb helyen fakad forrás. Pl. a Mátrában sok forrás ered piroxénandezitből; ezek vízzáró kőzete is maga a piroxénandezit, de kevésbé repedéser mint a vizet 50