Hidrológiai tájékoztató, 1964 június

Dr. Vendl Anna: A hazai rétegforrások főbb típusai

A HAZAI RÉTEGFORRÁSOK FŐBB TÍPUSAI DR. VEN D L ANNA Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet A magyarországi fontosabb források megfigyelése már három évtizeddel ezelőtt megindult, főképpen a budapesti Műegyetem Ásvány- és Földtani Tanszékén életrehívott forráskutató csoport kezdeményezésére. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben 1950 óta van rendszeres országos forrásnyilvántartás (7). Ezek a megfigyelések elsősorban a források vízhozam- és hőmérséklet-mérésére terjednek ki, kiegészítve sokszor a víz kémiai összetételének meghatározásával. Ezekről a megállapításokról sok közlemény is megjelent, melyekben a források szerkezetéről is volt említés, néhol azonban csak annyi, hogy milyen kőzetből folyik ki a víz. Hiányzott azonban a különböző forrástípusokat összefoglaló ismertetés. Ezt a hiányt igyekszik részben pótolni ez a tanulmány a rétegforrások főbb fajtáinak rövid ismertetésével néhány példa alapján. A tanulmány a forrástípusokat részben az irodalom kritikai értékelése, részben eredeti vizsgálatok alapján ismerteti. A rétegforrás fogalma az irodalom szerint kissé ingadozó. Ismeretes, hogy rétegforrás ott képződik, ahol talajvíztartalmú rétegcsoport vízzáró képződményeken települ és denudáció következtében, esetleg a felszín más okból való kialakulása folytán völgy, vagy mélyedés vágja be, tehát így a vízadó közvetlenül a felszínen végződik (6). Sokan úgy vélik, hogy a rétegforrások létrejöttét lehetővé tévő vízzáró kőzet mindig üledékes eredetű. Más felfogás szerint a vízzáró kőzet szoros értelemben vett felső lapja nemcsak réteglap, hanem elválási lap is lehet, amelyen a víz a felszínre juthat. A vízgyűjtő kőzet lehet üledékes, magmás vagy metamorf eredetű. Ez a tanulmány is ebben a tágabb értelemben tárgyalja a forrástípusokat. Nem foglalkozik a vetőmenti-, a felszálló-, a karszt-, az ásvány- és gyógy-, valamint a melegforrásokkal. A rétegforrás teljes megismeréséhez tudnunk kell, hogy milyen kőzetből fakad, mi a vízzáró kőzete és milyen ennek a kőzetnek a hegységszerkezeti helyzete, vagyis a rétegek dőlése. A feltárások hiánya miatt igen sokszor nehéz vagy lehetetlen a szerkezet pontos megállapítása. A legegyszerűbb szoros értelemben vett hazai rétegforrástípus olyan, hogy a vízzáró kőzet vízszintes településű s a fölötte nyugvó fiatal pleisztocén vagy holocén kőzetek a vízadók, amelyekből a víz kicsurog. Ilyenek általában a pannóniai rétegek fölött települő laza törmelékes kőzetekből kifolyó források. A hazai pannóniai rétegek többnyire vízszintes településűek, vagy csak igen kissé dőltek úgy, hogy gyakorlatilag vízszintesnek vehetők. Ha agyagosak, akkor vízzárók. A fölettük települő vízadó kőzet pleisztocén vagy holocén homokos-kavicsos, vagy kavicsos, esetleg kissé homokos lösz, vagy esetleg édesvízi mészkő. Az ilyen szerkezetű források igen közönségesek. Ilyenek pl. a Dunaharaszti Elővárosi vasúti megálló és Soroksár között a Duna partján fakadó források. Az alul lévő pannóniai agyag a vízzáró, s a fölötte települt holocén teraszkavics (22) a vízadó, amelyből sok forrás tör elő 2,5 km hosszú szakaszon (37). Ilyenek a pannóniai rétegekben nyugvó lösz aljából kifolyó hazai forrásaink is. Más rétegforrások szerkezete olyan, hogy az alul lévő vízzáró rétegek dőltek. Ezek a források két csoportba foglalhatók. a.) A vízrekesztő kőzet rétegei kifelé dőlnek (/. ábra). Ilyen szerkezetűek a Göd-Dunakeszi közti partszakaszon kialakult források. Az alul lévő katti és helvéti rétegek agyagosak és DNy felé, azaz kifelé a Duna felé dőlnek. A felettük települő újpleisztocén kavicsos homok alján jelenik meg a források vize. (Erre a vízre akarták alapozni a I. ábra. Kifelé dőlő vizrekesztő kőzet. I. Vízrekesztő kőzet. 2. Áteresztő kőzet. múlt század nyolcvanas éveiben a dunaparti falvak vízellátását.) b) A vízrekesztő kőzet rétegei befelé dőlnek (2. ábra)• :.? 2. ábra. Befelé dőlő vízáteresztő kőzet. zet. 2. Áteresztő kőzet. . Víz rekesztő kőIlyenek a váci magasabb és alacsonyabb forráshorizont forrásai (15, 23, 39). Mind a két forráshorizont kőzete a befelé (ÉNy felé) dőlő felsőoligocén homokos agyag. A két forráshorizont egymáshoz való viszonyát a 3. ábra érzékelteti. Az ábra bal oldala a magasabb horizont forrá3. ábra. A két váci forráshorizont egymáshoz való viszonya I. felsőoligocén, 2. fiatal pleisztocén; Duna hordaléka, 3. lösz, 4. holocén terasz, F. forrás. sainak helyzetét és szerkezetét foglalja össze: alul a befelé dőlő vízzáró felsőoligocén rétegcsoport, fölötte a vizet 48