Hidrológiai tájékoztató, 1964 június

Dr. Vendl Anna: A hazai rétegforrások főbb típusai

A HAZAI RÉTEGFORRÁSOK FŐBB TÍPUSAI DR. VEN D L ANNA Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet A magyarországi fontosabb források megfigyelése már három évtizeddel ezelőtt megindult, főképpen a budapesti Műegyetem Ásvány- és Földtani Tanszékén életrehívott forráskutató csoport kezdeményezésére. A Vízgazdálko­dási Tudományos Kutató Intézetben 1950 óta van rendsze­res országos forrásnyilvántartás (7). Ezek a megfigyelések elsősorban a források vízhozam- és hőmérséklet-mérésére terjednek ki, kiegészítve sokszor a víz kémiai összetételé­nek meghatározásával. Ezekről a megállapításokról sok köz­lemény is megjelent, melyekben a források szerkezeté­ről is volt említés, néhol azonban csak annyi, hogy milyen kőzetből folyik ki a víz. Hiányzott azonban a különböző forrástípusokat összefoglaló ismertetés. Ezt a hiányt igyek­szik részben pótolni ez a tanulmány a rétegforrások főbb fajtáinak rövid ismertetésével néhány példa alapján. A ta­nulmány a forrástípusokat részben az irodalom kritikai értékelése, részben eredeti vizsgálatok alapján ismerteti. A rétegforrás fogalma az irodalom szerint kissé ingado­zó. Ismeretes, hogy rétegforrás ott képződik, ahol talaj­víztartalmú rétegcsoport vízzáró képződményeken tele­pül és denudáció következtében, esetleg a felszín más ok­ból való kialakulása folytán völgy, vagy mélyedés vágja be, tehát így a vízadó közvetlenül a felszínen végződik (6). Sokan úgy vélik, hogy a rétegforrások létrejöttét lehetővé tévő vízzáró kőzet mindig üledékes eredetű. Más felfogás szerint a vízzáró kőzet szoros értelemben vett felső lapja nemcsak réteglap, hanem elválási lap is lehet, amelyen a víz a felszínre juthat. A vízgyűjtő kőzet lehet üledékes, magmás vagy metamorf eredetű. Ez a tanulmány is ebben a tágabb értelemben tárgyalja a forrástípusokat. Nem foglalkozik a vetőmenti-, a felszál­ló-, a karszt-, az ásvány- és gyógy-, valamint a melegforrá­sokkal. A rétegforrás teljes megismeréséhez tudnunk kell, hogy milyen kőzetből fakad, mi a vízzáró kőzete és milyen ennek a kőzetnek a hegységszerkezeti helyzete, vagyis a rétegek dőlése. A feltárások hiánya miatt igen sokszor nehéz vagy lehetetlen a szerkezet pontos megállapítása. A legegyszerűbb szoros értelemben vett hazai rétegfor­rástípus olyan, hogy a vízzáró kőzet vízszintes településű s a fölötte nyugvó fiatal pleisztocén vagy holocén kőzetek a vízadók, amelyekből a víz kicsurog. Ilyenek általában a pannóniai rétegek fölött települő laza törmelékes kőze­tekből kifolyó források. A hazai pannóniai rétegek több­nyire vízszintes településűek, vagy csak igen kissé dőltek úgy, hogy gyakorlatilag vízszintesnek vehetők. Ha agyago­sak, akkor vízzárók. A fölettük települő vízadó kőzet pleisztocén vagy holocén homokos-kavicsos, vagy kavicsos, esetleg kissé homokos lösz, vagy esetleg édesvízi mészkő. Az ilyen szerkezetű források igen közönségesek. Ilyenek pl. a Dunaharaszti Elővárosi vasúti megálló és Soroksár között a Duna partján fakadó források. Az alul lévő pan­nóniai agyag a vízzáró, s a fölötte települt holocén terasz­kavics (22) a vízadó, amelyből sok forrás tör elő 2,5 km hosszú szakaszon (37). Ilyenek a pannóniai rétegekben nyugvó lösz aljából kifolyó hazai forrásaink is. Más rétegforrások szerkezete olyan, hogy az alul lévő vízzáró rétegek dőltek. Ezek a források két csoportba fog­lalhatók. a.) A vízrekesztő kőzet rétegei kifelé dőlnek (/. ábra). Ilyen szerkezetűek a Göd-Dunakeszi közti partszakaszon kialakult források. Az alul lévő katti és helvéti rétegek agyagosak és DNy felé, azaz kifelé a Duna felé dőlnek. A felettük települő újpleisztocén kavicsos homok alján jele­nik meg a források vize. (Erre a vízre akarták alapozni a I. ábra. Kifelé dőlő vizrekesztő kőzet. I. Vízrekesztő kő­zet. 2. Áteresztő kőzet. múlt század nyolcvanas éveiben a dunaparti falvak vízel­látását.) b) A vízrekesztő kőzet rétegei befelé dőlnek (2. ábra)­• :.? 2. ábra. Befelé dőlő vízáteresztő kőzet. zet. 2. Áteresztő kőzet. . Víz rekesztő kő­Ilyenek a váci magasabb és alacsonyabb forráshorizont for­rásai (15, 23, 39). Mind a két forráshorizont kőzete a be­felé (ÉNy felé) dőlő felsőoligocén homokos agyag. A két forráshorizont egymáshoz való viszonyát a 3. ábra érzékelteti. Az ábra bal oldala a magasabb horizont forrá­3. ábra. A két váci forráshorizont egymáshoz való viszonya I. felsőoligocén, 2. fiatal pleisztocén; Duna hor­daléka, 3. lösz, 4. holocén terasz, F. forrás. sainak helyzetét és szerkezetét foglalja össze: alul a befelé dőlő vízzáró felsőoligocén rétegcsoport, fölötte a vizet 48

Next

/
Thumbnails
Contents