Hidrológiai tájékoztató, 1964 június

Tóth József: A debreceni fürdők elfolyó vizének kezelési és elhelyezési lehetőségei - Dr. Szabó László: Hozzászólás a Kalocsa-Dunapataj között tervezendő regionális vízmű kérdéséhez

Vízszerzés céljából az alábbi megoldások lehetőségét vizsgáltuk meg: a) n/iltvízkivétel a Dunából, b) medergaléria a Dunán, c) parti szűrésű kutak a balparti töltés mentett oldala közelében, d) csőkutak a Dunát kísérő földárjára telepítve és e) jó minőségű vizet szolgáltató mélyfúrású kutak. Nyiltvízkivétel esetén a víz homokfogón, derítőn, majd szűrőn át gyűjtőmedencébe kerül, ahol azt klórozni kell. Innen a városig (mint a b és c változatnál is) mintegy 7 km-es szállítóvezeték fektetése szükséges. Medergaléria építésekor víztisztítással nem kell számolnunk, viszont a kivitelezési költség az előző magoldás költségének több­szöröse lehet. Partiszűrésű kutak telepítése érdekében Foktőtől É-ra négy 12,5 m mélységű feltáró fúrást mélyítettek le. A talajrétegek alakulására a Hidrológiai Közlöny 1955 évi 5 —6 számában Erdélyi Mihály: "A Dunavölgy nagyalföldi szakaszának üledékei" c. tanulmányában találunk adato­kat. Eszerint a kavicsos homokréteg a Duna vonalában a felszín alatt 46—47 m mélyen húzódó agyagfeküre tele­pült. Ezt erősíti meg a MÉLYÉPTERV keretében 1955-ben Foktőtől D-re végzett vízfeltárás is. A vizsgálatok alapján megállapítható volt, hogy az ár­védelmi töltés mentett oldalának közelében a kitermel­hető víz minőségét a Duna vízállása befolyásolja. A Duna alacsony vízállásakor elsősorban a kavicsrétegben K felől leáramló talajvíz, magas vízállás esetén pedig a talajvízzel keveredett szűrt dunavíz jelentkezik a kutakban. Ennek megfelelően a kitermelhető víz keménysége várhatóan 13 — 20 nkf, vastartalma 0,6—4,0, mangántartalma pedig 0,2—0,4 mg/l értékhatárok között változhat. A változó vízminőség a szükséges vízkezelő berendezés szempont­jából nagyon kedvezőtlen. A csőkutakkal kapcsolatban közismert, hogy a Kalocsa környéki kavicsteraszból általában mindenütt nagy víz­sugár termelhető ki, de a víz minősége — mint dr. Dobos Irma is hangsúlyozta — a nagy vastartalom és keménység miatt erősen kifogásolt. Az előzők ismeretében az FTI vízkutatásának kezdeti alapelve a város és a Duna között a folyamot kísérő földárja létezésének feltételezése volt. Ha ilyen van, akkor a Dunából táplált vízáramlást figyelembe véve, abból vi­szonylag jó minőségű víz termelhető ki. Földárja csak a jó vízvezető rétegekben, tehát elsősorban a régi, homokos­kavicsos hordalékkal feltöltött folyammedrekben ára­molhat. Tehát ezek helyét kellett keresnünk. Ilyen előzmények után morfológiai, vízföldtani és víz­rajzi szempontok és megfigyelések alapján Kalocsa É-i, valamint Ny-i szélén a Csatorna- és Víz vezetéképítő Vállalat közreműködésével három 30—40 m-es próbakutat mélyí­I. ábra. A Kalocsa-környéki vízfeltáró fúrások vázlatos helyszínrajza I. táblázat. A pleisztocén kavicsteraszra telepített próbakutak jellemző adatai Beszűrözött Nyugalmi Egyedi szivattyúzással Fe Mn Cl összes Kút száma réteg szintjei vízszint vízhozam leszívás Fe Mn Cl keménység Kút száma m m l/P m mg/l mg/l mg/l nkf 11,5-17,5 - 3,00 400 2,3 3,8 0,21 18 17,9 1 19,5-25,5 - 3,00 400 2,3 ­­67 27,4 2 9,0-15,0 - 1,60 280 2,0 10,3 ­21 27,9 2 18,0-22,4 - 1,30 400 2,2 7,0 0,19 27 28,4 3 12,0-18,0 - 2,20 600 2,6 18,0 0,63 301 59,4 3 18,0-24,0 - 2,20 600 1,6 13,3 0,44 301 56,4 44

Next

/
Thumbnails
Contents