Hidrológiai tájékoztató, 1964 június

Kleb Béla-dr. Török Endre-dr. Zsilág György László: A gudai oldal ár- és belvízveszélyes területei 1963 tavaszán

árokrendszerek torrens jellegűek, szabályozatlanok, csapadékos időben erősen megduzzadnak. Ilyen szempontból a legveszélyesebb az Aranyhegyi árok, az Ördögárok és a Határúti árok. A budai oldalon csak az É-i, óbudai és D-i, Kelenföldi területeknek van átemelő telepe. Egyéb helyeken a csatornahálózat közvetlenül a Dunába torkollik. Ha a Duna vize + 6 m-nél magasabb, behatol a csatornákba és a lefolyást megakadályozza. A budai oldal szivattyútelepeinek fontosabb adatait az alábbiakban közöljük: /. Óbudai szivattyútelep: Óbuda rendszeres csatornázásával egyidőben, 1912—15 között épült. Szivattyúegységeink összteljesítménye 7600 l/sec, 1000 LE. A szivattyúkkal átemelt szennyvizet kb. 50 m-re kitorkolló fenékvezetéken juttatják a Dunába. 2. Kelenföldi szivattyútelep: 1933 — 34 között épült 5 szivattyúegységgel. Összteljesítménye 3100 l/sec, 343 LE, túlterhelt. 3. Albertfalvai szivattyútelep: Az albertfalvai vegyigyár üzemeinek szennyvizét és talajvizét valamint a környező lakótelep szennyvizét vezeti a Duna sodorvonalánál kitorkolló nyomócsövön. A budai oldal fő csapadék- és szennyvízlevezetoi 1. Aranyhegyi árok 14 m

3 /sec mennyiségű víz levezetésére alkalmas, burkolása csak kis részben készült el. Vízjárása heves, gyakori, hirtelen áradása és a velejáró nagy hordalékmozgás sűrűn okoz mederelfajulásokat. 2. Hévizi úti árok gyűjti össze a Rádl árok, Szérűskert utcai árok, Filatori-Kaszás és Török dűlők mélyfekvésű területeinek, a Hármashatárhegy lejtőinek csapadékvizét és az óbudai Arpád-forrás vizét vezeti a Dunába. A levezetés még rendezésre vár. Az árok vizét a textilgyár szennyezi. 3. Ördögárok a budai oldal legnagyobb és legismertebb árka, 40 m

3 /sec csapadékvíz levezetésére szolgál. Kb. 6 kmes, boltozott szakasza a közép-budai szenny vízlevezető főgyűjtő csatornája. Igen heves vízjárású, felső szakasza rendezetlen, zeg-zugos vonalvezetésű, ezen a területen világosan felismerhető aktív, romboló hatása. Zártszelvényű vezetésének oka egyrészt a városrendezés, másrészt az, hogy nyári záporok alkalmával megnövekedő hozama a város belső területeit gyakran veszélyeztette. 4. Szépvölgyi árok kb. 500 ha. vízgyűjtőterületről vezeti le a csapadékvizet. A boltozott árok a hegyoldal lakóházainak szennyvízlevezetését is szolgálja. A szennyvizet jól kiképzett oldalbukóval, kellő hígítással viszi a Dunába. 5. Németvölgy, Sashegy, Mártonhegy és Gellérthegy lejtőinek fő vízievezetője a Villányi úti főgyűjtő csatorna (alsó szakaszon). Középső szakaszon a Szondi- és Németvölgyi árok a gyűjtő, ezek burkolattal vannak ellátva és egyben szennyvízlevezetésre is szolgálnak. A vízgyűjtőterület felső szakaszán a Denevér- és Bürokárok még rendezetlen. 6. Kelenföld belső, sík területén a megépített főgyűjtők fejlesztésével nyer megoldást a csapadék levezetése. A D-i részen fekvő Bíbic-telep mélyfekvésű részeinek vízlevezetése is megoldódik, itt a belvíz évente veszélyezteti a beépített területeket. 7. A Széchenyi és Szabadsághegy D-i lejtőinek, Sasad, Őrsöd, Őrmező területének és a Gazdagréti dűlőnek csapadékvizeit a Határárok vezeti a Dunába. A betorkolásnál töltés védi a környék alacsony területeit az elárasztástól. Magas Duna-vízálláskor torkolatát zsilipekkel zárják el, a csapadék- és szennyvizet szivattyúkkal juttatják a befogadóba. 8. A Határároktól D-re folyik a Hosszú réti vagy Törökbálinti, Rózsavölgyi árok. Torkolati szakaszánál a Duna nagy vizei visszaduzzasztanak, ezen a részen árvédelmi töltést építettek. Felső szakasza rendezetlen. 9. A Tétényi fennsíkra hullott csapadékvíz egy részét a Diósárok vezeti a Dunába. Felső szakasza teljesen rendezetlen, szabályozatlan. Középső és alsó szakaszát rendezni próbálták, azonban a gyakori derékszögű törések növelik a kiöntésveszélyt. Csillaghegy, Aranyhegyi árok, Filatori dűlő elöntött területei I. Csillaghegy: a terület legjelentősebb vízfolyása a Csillaghegyi árok, egyébként vízfolyásokban szegény vidék, a nyári szárazságban időszakos patakjai rendszerint kiszáradnak. A Csillaghegyi árok a Duna magas vízállása miatt korábban is okozott elöntéseket, erre utaló adatokat a Szentendrei úttól K-re, a mély fekvésű Árpád utcában találunk, itt a 80, 100, és I 16. sz. házaknál az 1945. II. 9-i árvíz mintegy 2 m magasságot ért el, mint az árvízmagasságot jelző táblák is tanúsítják. Műszaki bejárásaink során megállapítottuk, hogy a Csillaghegyi árok töltéssel ellátott része a terület vizeinek levezetésére megfelelőnek tekinthető, bár helyenként gondozatlan és magassági vonalvezetése kifogásolható. A nehézséget nem az árok kiöntése, hanem a mélyfekvésű részek vízlevézetésének megoldatlansága okozta. A Csillaghegyi árok két ága között helyezkedik el az MTE sporttelepe. A mélyfekvésű, vizenyős terület a tavaszi áradáskor víz alá került. A Kertész utca, Bethlen és Márton utca az árok magas töltése mögött mélyfekvésű részen, a Rókahegy tövében fekszik. A hóolvadásból származó, hirtelen lezúduló víztömeg elöntötte a területet. A Szentendrei úttól a Duna felé eső szakasz kezdeti részén az árok elhanyagolt állapotban van. A Csillaghegyi árok töltéssel kiemelt sávjától É-ra, a Szent István út, Szentendrei út, Munkácsy út által határolt terület mélyfekvésű vizenyős rész. Ezt a területet az 1963-as tavaszi árvíz elöntötte, a Munkácsy út D-i oldalán szabályozott, kőburkolatú árok húzódik a Csillaghegyi árokig. Ez azonban magas vezetése miatt alkalmatlan a tőle D-re húzódó lapályos terület csapadékvizeinek levezetésére. A Munkácsy út É-i oldalán ugyancsak egy mélyfekvésű, mezőgazdaságilag művelt terület látható. Az út É-i oldalán húzódó árok teljesen elhanyagolt állapotban van, víz levezetésére alkalmatlan. A tavaszi hóolvadásből származó víz elöntötte ezt a területet, csak az úttest átvágásával sikerült ezt a területet mentesíteni. A fentiekben vázolt elöntéses területeket a 3. ábrán láthatjuk. 3. ábra. A Csillaghegyi árok elöntéses területei A Csillaghegyi ároktól D-re, a Szentendrei út és a Duna közötti sík, lapos részen, a Duna egykori árterén több helyen jelentkezett felszínig emelkedő talajvíz, pincevíz és helyenként a rossz vízlevezetés miatt elöntés. Széchenyi és Bercsényi út sarkán belvízi elöntés volt, a Zöldfa, Zrínyi, 22