Hidrológiai tájékoztató, 1964 június
Kleb Béla-dr. Török Endre-dr. Zsilág György László: A gudai oldal ár- és belvízveszélyes területei 1963 tavaszán
Vég utca mélyfekvésű részein szintén elöntések nyomait láthatjuk. Pincevizek a Huba, Aradi és Jókai utca mélyfekvésű részein jelentkeztek. 2. Aranyhegyi árok: Az Aranyhegyi árok (Pilisszántói patak) lecsapolási területe 120 km 2 nagyságú. Völgye egy ÉNy —DK-i irányú törés eredménye. Az árok vízgyűjtő területéről száraz időben éves átlagban 300—400 l/sec vízmennyiséget vezet le, közepes esőzések alkalmával víztömege 8000—10 000 l/sec-ra, nagyobb záporok alkalmával vízhozama 16 000— 18 000 l/sec-ra is felemelkedhet. Ar Aranyhegyi árok szabályozása előtt eredetileg Óbuda belterületén folyt keresztül, nagy vízhozam és magas Duna-vízállás egybeesésekor Óbudát többször elárasztotta. Áradásainak megszüntetését az esztergomi vasút töltésének É-i oldalára való helyezésével kívánták biztosítani. Az 1920-as évek előtt a magas Duna-vízállásból származó elöntések mintegy 200 kh-nyi területet veszélyeztettek. Műszaki bejárásaink során megállapítottuk, hogy az Aranyhegyi ároknál jelentkező áradások, valamint a környéken belvízként jelentkező elöntések csak közvetve vezethetők vissza hidrológiai, illetve vízföldtani okokra. Az elöntések zöme műszaki hibák következménye. Az Aranyhegyi árok budapesti szakasza a város határától egészen a Bécsi útig rendezetlen, káros alámosások következtében fennáll a gátszakadás lehetősége. Az Aranyhegyi ároktól É-ra eső területrészeken zömmel nem a patakból kilépő víz okozott elöntéseket, hanem a D-i lejtőkről lezúduló víz torlódott meg a vízfolyás árvízi töltéseinél. A telt szelvénnyel folyó patak ezen vizeket nem volt képes levezetni. Ugyanez a helyzet alakult ki az ároktól D-re eső területrészeken, itt azonban az elöntések lényegesen kisebb területeket veszélyeztettek. 1963 tavaszán hóolvadásből származó elöntések és kiöntések az árok mindkét oldalára kiterjedtek, Budapest határától egészen a Bécsi úti laktanyáig tartottak. Az elöntött terület É-on egészen az I. sz. főközlekedési útig terjedt és a patak mindkét oldalát mintegy 50—70 m-es szélességben kísérte. A lezúduló nagytömegű víz a patak védtöltéseit több helyen átszakította, számos épület víz alá került. A Bécsi úti laktanyától a torkolatig tartó szakaszon csupán a mederben figyelhetők meg kimosások, de a víz a gát koronaszintjét sehol sem haladta meg. 3. Mocsáros dűlő, Filatori terület: A Mocsáros dűlő már igen régóta a belvízveszélyes területek közé tartozik. Irodalmi adatokból kitűnik, hogy rendezése előtt a talajvizet már néhány ásónyomnyira is el lehetett érni. A Mocsáros dűlőt Ny-ról É felé a Budai hegyek szegélyezik (Aranyhegy, Péterhegy, Rókahegy), ahonnan a beszivárgott csapadékvíz nagy mennyiségben áramlik a Mocsáros dűlő üledékeiben az Aranyhegyi árok és a Duna felé, mint erózióbázisok felé. A Nádszál utca környékén a területnél egy 1,5 m-rel magasabban fekvő futóhomokos dombnyúlvány húzódik a Szentendrei út felé. Ezen a területen belvízi elöntések éppen a terepviszonyok miatt nem voltak, ettől Ny-ra eső részekben nagy területek kerültek víz alá. Helyszíni bejárásaink során megállapítottuk, hogy az 1963. tavaszi elöntések zömmel a hegyoldalakról lefolyó, hóolvadásből származó vizek következményei. Az árvíz levonulása után több héttel még hatalmas víztükör borította a terület nagy részét, az ármentesítést csupán az itt lakók tekintették szívügyüknek. A Kaszás dűlő területén a Köles utca Ny-i részén, a Dósai László utcában, Kaszás és Kazal utcában voltak elöntések. Ugyancsak elöntött terület volt a Hévízi út és.Szentendrei út közötti szakaszon a 82. és 102. sz. telek. A Filatori területen a Kunigunda utcában, Nagy Mihály utcában, Hunor utcában voltak elöntések (4. ábra), itt 4. ábra. A Mocsáros dűlő—Kaszás dűlő elöntéses területei azonban a víz nem hatolt be a házakba. A Gyömbér utcában azonban víz a házakat is veszélyeztette, emiatt kilakoltatásokat kellett végrehajtani. Ördögárok, Határúti árok, valamint Albertfalva kiöntéses és belvizes területei I. Az Ördögárok Nagykovácsi határában több ágból ered, és Budapest belterületén, a Döbrentei térnél torkollik a Dunába. A Hűvösvölgyi Nagyrét alatt a Julianna-major felől érkező mellékág vizével bővül, említésre méltó mellékvízfolyása még a János Kórháznál betorkolló, legalsó szakaszán ma már 2 km hosszban zárt szelvényű Diósárok. Az Ördögárok a Szép Ilona felett 2,5 km hosszban burkolt medrű, onnan a Dunáig föld alatti zárt szelvényben halad. Esése nagy, vízjárása igen heves. A víz mennyisége árvíz idején eléri a 4—5 m 3/sec-ot. A meder egészen a Nagyrétig gondozatlan, alámosások következtében a meder állandóan változik. A torkolattól a Nagyrétig terjedő szakasz az árvizek levezetésére alkalmas, csupán a Petneházi rét környékén az áthidaló műtárgyak szűk átfolyási keresztmetszete miatt a visszaduzzasztás következtében elöntéseket eredményez. A Nagyréten egészen a Villám utcáig gondosan kiképzett mederben folyik, amíg az említett utcánál kettéágazik, részben telkeken, a házak előtt, részben pedig az út mellett, mint szegélyárok vize folyik tovább. A szűk keresztmetszet miatt a víz itt is okozott kiöntéseket, az Ingatlanokon mintegy 30 —50 cm-es elöntéseket eredményezve. Az 1963-as tavaszi árvíz a további szakaszokon sehol sem eredményezett elöntéseket, csupán a rosszul gondozott meder burkolatát helyenként megbontotta. 2. A Határúti árok a Szabadsághegy D-i lejtőjének 1300 ha. nagyságú területéről vezeti le a csapadékvizet. A Határúti árok, összefüggésben lévén a Dunával, a dunai árvizeket nagymértékben megérzi. Magas Duna-vízállás következtében igen sokszor szükségessé vált a Határúti árok betorkolásának védgáttal való elzárása és a patak vizének a Dunába való átszivattyúzása. A Balatoni műút ÉNy-i oldalán a Dobogóhegy felől, annak É-i és D-i oldaláról í hóolvadásből származó vizek K —DK-i irányba, a műút felé folytak. A vízáteresztő műtárgyak helytelen kiképzése következtében a lefolyó vizek az úttöltésnél megrekedtek és jelentékeny elöntéseket okoztak. A csőáteresz ugyanis csak akkor üzemel, ha nagymennyiségű víz gyűlik össze az említett területen (5. á bra). ^ / GOya faxa / £/ö'nWftf /W;>/ 23
