Hidrológiai tájékoztató, 1963 június
TATABÁNYAI BÁNYAVÍZ ANKÉT - Dr. Ajtay Zoltán: A bányavíz elleni védekezés mai helyzete és távlati kilátásai - Becker Ferenc hozzászólásával
tagolt előfordulás miatt ez sem vízveszélymentes. A kevésbé, vagy gyakorlatilag nem védett, mélyebb területeken a felszabaduló més'2kőfelület mentén elkerülhetetlenül betörő, meglepetésszerű vízhozamokkal szem,ben a vízmentesítő telepek nem nyújthatnak megnyugtató biztonságot. Különbözik ez a helyzet az általában megszokottól, amikor egyes, vetőknél szórványosan előforduló veszélyes pontoktól eltekintve nincs közvetlen valószínűsége a vízbetörésnek, s egy mégis előforduló nagyméretű vizfakadásnál megvan a remény — bár komoly költségek árán — a cementálással való elzárásra, Jelen esetben azonban — a minimális védőréteg hiányában — e módszer nem vezet célhoz, mert az esetleg elzárt vizek lépten-nyomon újra fakadnak és lehetetlenné teszik a bányászatot. A súlyos nehézségek elhárítására alkalmas egyetlen megoldásnak látszik a ma fennálló karsztvíztükörnek oly mérvű süllyesztése e területen, hogy az a bányaművelést ne veszélyeztesse. Mindez azonban nem a bekövetkezett, bizonytalan nagyságú vízibetörések hozamának elszívásával, állandó újabb és újabb kockázatok vállalásával érendő el, hanem a termelő tevékenységet megelőző karsztvíz-lecsapolásisal, kellő méretű depressziós tölcsér létesítésével az aknamező vonatkozásában, azaz preventív aktív vízvédelemmel. A cél elérése érdekében az aknamező megfelelően kiválasztott helyén és mélységben, előre megépített szivattyútelep védelme mellett a fekü mészkőben mesterségesen provokálandó a kellő méretű vízhozam, ami a kívánt vízszínsüllyaszrtést biztosítja. nyes passzív vízvédelemnél előforduló, meglepetésszerű vízbeömlésekkel, amelyek a költséges és katasztrofális eseteket eredményezik, a javasolt megoldásnál biztonságos korlátokat állítunk a vízbeömlés elé, ugyanakkor mégis végrehajtjuk a vízszínsüllyesztést. Így elérhető huzamos, egyenletes, kellő mennyiségű vízkivétellel a fokozatos vízszínsüllyesztés a kívánt szintig. A vízszín megfelelő süllyedéséről a csapolás ideje alatt meg kell győződnünk az aknamező pontjain a kihajtott vágatokból eszközölt talpfúrásokban végzett vízszíri megfigyelésekkel. E fúrások becementezett béléscsövekkel a mészkőbe mélyítendők, felül tolózárral elzárható módon. Az ellenőrző talpfúrások adatai alapján végzendő a vízemelés mennyiségének beszabályozása a kívánt süllyesztés, illetve szinttartás elérésére. A víz megcsapolásának biztonságos és szabályozható kivitelét a visszaiharántoló vágatban elhelyezett gátajtóval és a mészkőben kihajtott csapolóvágatból végzett nagyszelvényű csapolófúrások becementezett béléscsövezésével, arra ráépített tolózárakkal érjük el. A nagyszelvényű fúrólyukakkal való kielégítő mértékű megcsapolás esetén a tolózáraktól megfelelő módon a szivattyúk szívócsonkjához csatlakoztathatunk. Nem kielégítő megcsapolásnál a csapolóvágat rfteghosszabbításával érhetünk el megfelelő hozamot. Az esetleges túlzott vízfakadás szabályozott elvétele a gátajtó falazatába beépítendő, elzárható csöveken át biztosítható. Segrdakna xv/cakna mzrncfn Xorfz friz/zint * /32mA{ Otigocfn agyag ho/noA Frbo'focin: mS/títi 1. ábra. Kelet—nyugati irányú szelvény a XV/c. aknán keresztül A XV c. akna,terület fekvését szem előtt tartva, mészkő megcsapolására alkalmas hely a keleti — legmélyebb — határon választható ki, a határvonal közepe táján. Kiképzése a települési viszonyok figyelembevételével célszerűen oldható meg. Az aknamező mélyszinti mezejének feltárására aimúgyis kihajtandó, iedüben megtervezett ereszke használható fel e célra, tovább folytatva ezt a magy határvetőn át a mélyen levetett terület magasfedő jétoen, a vetőtől vízveszély szempontjából biztonságos távolságig. Itt megépíthető teljes biztonságban és szárazon, magasíedüben a szivattyútelep, költségkímélés végett közvetlenül a külszínié szolgáló bélelt víznyomó fúrólyukakkal vagy segédaknával. Ezek elkészülte után a szivattyú kamrához leveaető ereszke aljától harántvágat hajtandó a nagy vetőn át, vissza az aknamezőbe, a dachsteini mészkőbe, hol a vízcsapolás történik (1. ábra). A víz megcsapolásának biztonságos és szabályozható kivitelűnek kell lennie. Ellentétben a hagyomáa A kellő mértékű vízmegcsapolás, illetve vízemelés útján fokozatosan bekövetkezik a vízszíncsökkenés az aknaterületen és végeredményben a feltehetően lapos depressziós felület révén a széntelep emelkedéséhez simuló vízszín biztosítható. Külön nem kell hangsúlyozni, milyen változást jelent gazdasági vonalon a biztonságos, száraz bányászat a minduntalan beépítendő átemelő szivattyúkkal, vizes munkahelyekkel küzködő bányaműveléssel szemben, eltekintve a biztosan bekövetkező nagyméretű vízbetörések elmaradásától. A bányászat elejétől kezdve emelendő nagyobb vízmennyiség ellenére olcsóbb lesz az egy ponton való koncentrált, tiszta víz emelése, mint a vizes bányászat számos szükségmagoldása és katasztrófa-elhárítása. Ezen elgondolásunk előadásával kívántam a tatabányai medencében kivitel előtt álló eljárásról számot adni. kezipjötocén: ma'rgQ Oprrculincu morf* MotfuszAo'/ /Móa/tyof ~ feAóogyag wdtsvizlJlöj/tf94
